Itt az új evolúciós ugrás – az adatközpontok után jönnek az MI-gyárak

Jelentős változáson mentek át az elmúlt évtizedekben az adatközpontok és most elérkeztünk a következő evolúciós ugrásához, megjelentek a mesterséges intelligencia (MI) teljes életciklusát kiszolgáló MI-gyárak. A számítási igények megugrása, a minden eddiginél nagyobb teljesítményűrűségű rackek új kihívások elé állítják az ilyen létesítmények üzemeltetőit, akiket a Schneider Electric új fejlesztésekkel, illetve olyan iparági együttműködésekkel támogat, mint amilyet az NVIDIA-val közösen indított.

Napjaink egyik legmeghatározóbb megatrendje egyértelműen a mesterséges intelligencia egyre általánosabbá váló alkalmazása. A MarketsandMarkets előrejelzése szerint az AI-hoz köthető költések 2027-re elérhetik a 407 milliárd dollárt, a Grand View Research prognózisa alapján pedig a számos iparágat forradalmasító technológia piaca 2024 és 2030 között évente átlagosan 36,6 százalékkal bővül majd. Hatalmas ugrásra lehet számítani a mesterséges intelligenciához kapcsolható áramfogyasztásban is a következő években, a Schneider Electric becslése szerint a 2023-as 4,3 GW-ról 13,5-18 GW-ra nőhet az MI energiaigénye 2028-ra.

Az igazi érték

Az MI gyors térhódítása hatalmas kihívást jelent az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon átmenő adatközpontok számára, amelyek evolúciója az MI-gyárak megjelenésével folytatódik. Ezek olyan létesítmények, amelyeket a mesterséges intelligencia teljes életciklusának kiszolgálására – beleértve a betanítást, a finomhangolást és a következtetések levonását – hoznak létre. „Az NVIDIA szerint az MI-gyárak sokkal többet kínálnak az adatok tárolásánál és feldolgozásánál – egy skálázható intelligenciát állítanak elő, amely a nyers adatokat valós időben alakítja át hasznos meglátásokká. Bár az MI kiképzése központi kérdés, a technológiai igazi értékét az általa levont következtetések adják. Lényegében ez az a pont, ahol az MI autonómabbá válik, és képes arra, hogy a tudását felhasználva előrejelzéseket készítsen, az észérveket összetett lekérdezések megoldására és feladatok elvégzésére használja. A folyamatosan érkező új adatokon ismételten lefutó, optimalizált következtetési munkafolyamatok jelentik az MI következő generációját, és ez az a terület, amitől a vállalatok a jelentős befektetéseik megtérülését várják” – mutatott rá Steven Carlini, a Schneider Electric „AI and Data Center” üzletágának alelnöke.

Megugró igények

A fejlettebb mesterséges intelligencia modellek azonban lényegesen nagyobb kihívásokkal járnak, például a betanítás utáni skálázás, melynek során az MI-t finomhangolják konkrét, valós alkalmazásokhoz, akár 30-szor több számítási kapacitást igényelhet, mint a hagyományos MI-modellek esetében. A tesztidőszak alatti skálázás, vagy a „hosszú gondolkodás”, amely lehetővé teszi a fejlett mesterséges intelligencia-alkalmazásokat, például az ügynöki MI-t vagy a fizikai MI-t, még számításigényesebb. Mivel iteratív érvelést használ az összetett lekérdezések megoldására, a tesztidőbeli skálázás akár 100-szor több számítási kapacitást is igénybe vehet, mint a hagyományos következtetés.

Az ilyen típusú modellek megjelenésével érthető módon a legtöbb vállalat azt szeretné, ha az MI-gyárai a lehető legnagyobb teljesítményűek és lehető leginkább jövőállóak lennének, figyelembe véve a mesterséges intelligencia várhatóan exponenciális növekedését. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a hagyományos adatközpontokat nem úgy tervezték, hogy támogassák az MI-gyárak nagyobb teljesítménysűrűségét és hűtési követelményeit. Az MI-re optimalizált, gyorsított szerverek például már most IT rackenként 132 kW teljesítményt tudnak levenni (NVIDIA GB200 NVL72 AI), és jövőre ez az érték akár 240 kW-ra is emelkedhet. Sőt, vannak már tervek az 1 MW-os IT rack fejlesztésére is.

Összefogás az MI-gyárak érdekében

A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy a mesterséges intelligencia forradalmat kiszolgáló, az adatközpontok új evolúciós ugrását jelentő MI-gyárak létrehozásához megadja a szükséges támogatást. Ennek érdekében a vállalat idén júniusban stratégiai együttműködési megállapodást kötött az NVIDIA-val az (MI) alkalmazásokat kiszolgáló hatékonyabb és fenntarthatóbb infrastruktúra kialakítása érdekében. A két vállalat közös kutatás-fejlesztési (K+F) kezdeményezéseket indít az energiaellátás, hűtés, vezérlés és nagy sűrűségű rack rendszerek területén, hogy lehetővé tegyék a jövő MI-gyárainak megvalósítását Európában és világszerte.

Schneider Electric és az NVIDIA korábban már több közös kezdeményezésben is részt vettek. Ezek közé tartozik a Schneider Electric és az ETAP által bemutatott, első olyan digitális iker megoldás, amely az NVIDIA Omniverse Blueprint technológiát használja MI-gyárak elektromos infrastruktúrájának szimulálására. A két vállalat közösen fejlesztett ki referenciaterveket elektromos ellátási és folyadékhűtéses megoldásokra is, melyek a most már a Schneider Electric tulajdonában lévő Motivair hűtési portfólióját is magukban foglalják (a felvásárlás 2025 márciusában történt).

Schneider Electric