Barion Pixel

Kontinenseknek elég energiát rejt az óceán mélye

Amíg a felszíni kitörések sokkal nagyobb figyelmet kapnak – nyilván a biztonsági kockázatok és a grandiózus hamufelhő miatt –, addig a tengerfenéken zajló, hasonló földtani események keveseket érdekelnek, mert nem többek lassan kúszó lávafolyamoknál. Legalábbis ezt hittük eddig. A mélytengeri vulkánkitörések extrém mennyiségű energiát szabadítanak fel – annyit, amennyi ellátná az egész Egyesült Államokat, állítják a Leedsi Egyetem tudósai.

A tudományos célból leküldött távirányítású tengeralattjáróknak köszönhetően mára sokkal többet tudunk az óceánok mélyéről. Az angolok legfrissebb csendes-óceáni kutatásai összefüggést találtak például a kitörések során felszabaduló hamu, illetve az ugyanakkor keletkező hatalmas, forró vízoszlopok, ún. megaplume-ok között. Kiderült, hogy utóbbiak különböző kemikáliákban gazdag vizet tartalmaznak, hasonlóan a felszíni vulkánok körül kialakuló légköri mezőkhöz, amelyek először függőlegesen, majd oldalirányban lövik szét a hamut. A mélytengeri megaplume-ok elképzelhetetlenül nagyok: akár 40 millió olimpiai úszómedencével is felérhet a térfogatuk, és a lávakitörések hatására pillanatok alatt kialakulnak.

A projektet vezető tudósok (Sam Pegler és David Ferguson) kidolgoztak egy matematikai modellt, amely elárulta, hogy a megaplume-ok több kilométeres kiterjedésűek lehetnek. Egy történelmi hamuminta szóródási adatainak felhasználásával a dinamikájukat is sikerült felvázolni: kiderült, hogy a centrumtól mért távolság alapján a vulkánnak az USA teljes felhasználásával egyenlő mennyiségű energiát kellett kifejtenie, mindössze pár óra alatt. A nagyon rövid idő okán arra a következtetésre jutottak, hogy a megaplumerekben felszabadult energia nem származhat csupán a kitört olvadt lávából. Az egész jelenség inkább a földkéregben lévő forró folyadéktartályok gyors kiürülése miatt ilyen intenzív: ahogy a magma felfelé halad, hajtja magával az elképesztően forró folyadékot, amely a tengerfenékhez érve hatalmas robbanással távozik a kéreg alól.



- Hirdetés -

„A bolygó vulkanikus tevékenységeinek java az óceánok több kilométeres mélységében zajlik, de még a felszíni vulkánok esetében sem könnyű időben észlelni a kitörések első jeleit”, szemléltette a téma nehézségeit Ferguson. „Ebből adódik, hogy a tudósoknak még sok mindent meg kell tanulniuk a tengerben rejlő vulkánokról, és azok környezeti hatásairól.” Ahhoz meg pláne, hogy egyszer ennek az energiának akár csak egy kis részét is sikerüljön befogni, és saját hasznunkra fordítani.

Gábor János, NEW technology

Forrás: Science Daily

Fotó: Royal Museums Greenwich

- Hirdetés -

NEW technology