Már csak 85 „másodperc” az emberiség végéig – Ismét közeledett az Ítéletnap Órája

A közszereplőket, törvényhozókat és tudósokat tömörítő Bulletin of the Atomic Scientists nonprofit világszervezet január utolsó hetében 85 másodpercre közelítette az éjfélhez az Ítéletnap Óráját. A jelképes óra azt mutatja, mennyire került közel az emberiség a saját maga által okozott pusztuláshoz.

A döntés egy globális katasztrófa fokozódó veszélyére hívja fel a figyelmet.

A szervezet szerint több tényező együttes fennállása indokolta az óra előrébb állítását. A tudósok úgy látják, hogy a nemzetközi együttműködés gyengül. Mint írják, „a nehezen elért globális megállapodások széthullanak, felgyorsul a mindent vivő nagyhatalmi versengés, és ez aláássa azt a nemzetközi együttműködést, amely az egzisztenciális kockázatok csökkentéséhez szükséges”.

A Bulletin konkrét geopolitikai eseményekkel is megindokolta a mutató előre állítását.

Ezek között szerepel az évek óta tartó orosz–ukrán háború, a tavaly májusi indiai–pakisztáni konfliktus, valamint az, hogy Izrael és az Egyesült Államok tavaly csapásokat mért Iránra. Ezeket a fejleményeket a szervezet a globális instabilitás meghatározó tényezőiként értékelte.

A kockázatok listáján viszont nem csak fegyveres konfliktusok szerepelnek. A feltörekvő AI-technológiát és a klímaváltozást is olyan tényezőként jelölték meg, amelyek hozzájárulnak egy lehetséges, nagyszabású pusztításhoz.

Geopolitikai feszültségek és technológiai kockázatok miatt közelít az Ítéletnap Órája

A Bulletin értékelése szerint a jelenlegi helyzetben nem zárható ki egy világháború kitörése. Több ország különböző ügyekben élesen szemben áll egymással, ami tartós bizonytalanságot eredményez. Ilyen az izraeli–gázai konfliktus vagy az USA újabb fellépése Irán ellen. Ugyancsak aggasztó, hogy az orosz–ukrán háború továbbra sem mutatja a lezárás jeleit. A NATO szintén nehéz időszakon megy keresztül Donald Trump Grönland átvételére irányuló próbálkozásai miatt.

Ezek a fejlemények a Bulletin szerint hozzájárulnak a globális biztonsági környezet romlásához.

A mesterséges intelligencia gyors terjedése szintén felkerült a kockázati tényezők közé. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI növekvő erőforrásigényei miatt gyors ütemben épülnek adatközpontok, ami veszélyezteti a természetes élőhelyeket. A hatás közvetett, de a Bulletin szerint a klímára és az emberiségre egyaránt kihat.

Steve Fetter testületi tag külön is beszélt a „szabályozatlan AI-eszközök” fenyegetéséról. Attól tart, hogy túl sok hamis, AI-generált kép és videó alkalmas a közvélemény befolyásolására és zavarkeltésre, ami erőszakos következményekhez vezethet.

A szervezet a klímaváltozás hatásait is hangsúlyozta. A Bulletin romló tendenciákat lát az aszályok, hőhullámok és árvizek terén, amelyeket a globális felmelegedéssel hoznak összefüggésbe. Emellett a válság kezelését célzó érdemi nemzetközi fellépés hiányát is problémaként jelölték meg.

Az Ítéletnap Óráját működtető Bulletin of the Atomic Scientists 1945-ben alakult. Az alapítók között volt Albert Einstein, J. Robert Oppenheimer és a Chicagói Egyetem több kutatója, akik kulcsszerepet játszottak az első atomfegyverek kifejlesztésében a Manhattan-terv során.

Gábor János, NEW technology