Működésbe lépett az első harmadik generációs atomreaktor

Kínában kapcsolták hálózatra, a Fujian tartományban található Zhangzhou atomerőműben. A Hualong One névre keresztelt rendszer rögtön a beüzemelés után 168 órán keresztül működött, ezzel hivatalosan elindult a harmadik generációs atomreaktor-technológia gyakorlati alkalmazása.

A világ legtöbb működő nukleáris erőműve még második generációs technológián alapul, miközben a harmadik generáció jelentős előrelépést: nagyobb biztonságot, hatékonyságot és megbízhatóságot kínál – hangsúlyozza a Hualong One-t működtető China National Nuclear Corporation (CNNC). A vállalat jelenleg már 33 ugyanilyen reaktort üzemeltet vagy épít Kínában és külföldön, ezzel a Hualong One napjaink legszélesebb körben alkalmazott harmadik generációs nukleáris technológiája.

Ezek a reaktorok nukleáris hasadással termelnek áramot, és jelentősen csökkentik a szénalapú energiatermeléstől való függőséget. Egyetlen Hualong One évente több mint nyolcmillió tonnával mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást és több mint hárommillió tonnával a szénfelhasználást – állítja a CNNC.

A Zhangzhou erőmű hat ilyen reaktorral fog üzemelni, ezzel a világ legnagyobb Hualong One központjává válik, és amint eléri a teljes kapacitást, hatmillió ember energiaszükségletét fogja fedezni. Az első egység már működik, a következő 2025-ben készül el. A projekt költségvetése 14 milliárd dollár, ami az egyik legnagyobb nukleáris beruházásnak számít a világon.

Jelenleg a világ villamosenergia-termelésének kilenc százaléka származik atomerőművekből. Az Egyesült Államok továbbra is vezető helyet foglal el: 2023-ban több mint 779 ezer gigawattóra nukleáris eredetű áramot termelt, szemben Kína 406 ezer gigawattórájával.

Bár az USA-ban több (94) működő reaktor van, mint Kínában (56), a többségük – a Paksi Atomerőműhöz hasonlóan – 1970 és 1990 között épített, második generációs technológiát képvisel. A harmadik generációs reaktorok számáról az Egyesült Államokban nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de Kína a 33 darab Hualong One-nal egyértelműen előnyt élvezhet az újabb technológiák terén.

A harmadik generációs reaktorok legnagyobb előnye, hogy már nemcsak passzív, hanem aktív biztonsági rendszerrel is ellátták őket, minimalizálták az emberi hibákból eredő balesetek esélyét és ún. „core catcher” technológiával szerelték fel őket, ami baleset esetén megakadályozza a reaktormag leolvadásának szétterjedését. A tervezésük során kiemelt figyelmet kapott a korábbinál hatékonyabb üzemanyag-felhasználás (amellyel kevesebb kiégett fűtőelem keletkezik) és a hosszabb üzemidő, valamint a nagyobb, 30-40 helyett már akár 60 éves élettartam. A technológiát korszerűbb automatizáció, távoli vezérlés és olyan optimalizált karbantartási ciklusok jellemzik, amelyek csökkentik a leállási időket és a költségeket.

Gábor János, NEW technology