Napelem hajtja a sótalanítást: így lesz napfényből ivóvíz, áram nélkül

A dél-koreai UNIST intézet kutatócsoportja bemutatott egy újfajta napelemes sótalanító rendszert. A berendezés a napfényt használja a tengervíz elpárologtatására, anélkül, hogy ehhez bármiféle külső áramforrást igénybe venne.

Az egyetem közleménye szerint a berendezés megoldja a sólerakódás problémáját is, ami hosszú távon rontja a sótalanító rendszerek hatékonyságát. Az új megoldás megakadályozza a só felhalmozódását, ezzel tartós és megbízható működést ígér – szögezte le a projektet vezető Jang Ji-Hyun professzor.

Napelem segítségével külső áramforrás se kell

A rendszer központi eleme egy fordított L-alakú papírszerkezet. Ez hasonlóan működik, mint az indikátorpapír: felszívja a vizet, ami felfelé halad egy oszlopban. Amikor a víz tetőt ér, egy fototermikus anyag gyorsan gőzzé alakítja.

Utóbbi a perovszkit-alapú félvezető anyag, ami magas hőhatásfokkal működik, ezért a párolgási sebessége 8–10-szer gyorsabb a hagyományos módszerekénél.

A papírszerkezet fordított L-alakjának sajátos geometriája az eszköz szélei felé tereli a sóionokat, amelyek aztán kristályok formájában kiválnak. Ez a sóelvezető mechanizmus tisztán tartja a fototermikus felületet, megkönnyítve a só begyűjtését és újrafelhasználását.

A rendszer hosszú távon is fenntartja a teljesítményét, mivel sólerakódás nem csökkenti az párologtatás hatékonyságát.

Ivóvíz-előállításra és sókitermeléshez is kiváló

A UNIST rendszerének párolgási sebessége 3,4 kg/m²/óra, ami körülbelül 3,4 liter/m²/óra teljesítményt jelent. Ez az érték jóval magasabb a természetes napfény alatti 0,3–0,4 liter/m²/óra szintnél, ami jól demonstrálja a berendezés rendkívüli hatékonyságát.

A működést két teljes héten keresztül folyamatosan vizsgálták, és megállapították, hogy a rendszer még 20%-os sótartalmú oldatokkal is stabilan üzemel, holott ez a koncentráció jóval meghaladja a tengervíz sótartalmát.

„A fordított L-alakú párologtató fenntartható megközelítést kínál az édesvíz előállítására, és olyan környezetbarát erőforrás-visszanyerési területeken is hasznosítható, mint például a só kitermelése” – mutatott rá dr. Saurav Chaule, a tanulmány vezető szerzője.

Gábor János, NEW technology