Nyomozás a marsi víz után
Egy nagyon aktuális és izgalmas téma került a SCIndikátor versenybe (az ország első tudománykommunikációs mentorprogramja), Steinmann Vilmostól.
Napjainkban számos érdekes és roppant újszerű projekt foglalkozik a Mars kutatásával. Az utóbbi mintegy harminc évben sok sikeres és kudarcra ítélt próbálkozás történt, hogy megtudjuk, van-e élet, illetve víz a Marson.
Sokan nem hisznek ebben, hiszen csak homokot, köveket látnak a nyilvánosságra hozott képeken, azonban a tudósok másképp vélekednek. Steinmann Vilmosnak, az ELTE mesterszakos geográfus hallgatójának bemutatkozó előadása is megerősíti, hogy a Mars hasonlít a Földre – ugyanolyan anyagokból épül fel, mint bolygónk –, csak első ránézésre ez nem tűnik fel.
Műholdak és Mars-járók mérési adatainak tömkelege bizonyítja, hogy most is lehet víz a Marson, de más formában, mint Földünkön. A fiatal kutató arra vállalkozott, hogy ezeket az eredményeket közismertté tegye, és bebizonyítsa, a Mars jelenleg látható felszínét víz alakította olyanná, amilyen most.
Miért ezt a kutatási témát választottad? Milyen út vezetett idáig?
A földrajz, azon belül is a természetföldrajz mindig érdekelt. Már egészen korán eldöntöttem, hogy ezzel, vagy egy hasonló tudományterülettel szeretnék foglalkozni. Az egyetemen felvettem egy, a Marsról és annak kutatásáról szóló tantárgyat. Ezzel egy időben hallottam először a geoinformatikáról, ami a hagyományos földrajz 21. századi megfelelője, Zsenge BSc (Bachelor of Science)-hallgatóként szerettem volna valami teljesen új dologgal foglalkozni, és megkerestem a tantárgy oktatóját, hogy segítsen ebben. Ekkor kezdtem el nézegetni a marsi műholdfelvételeket, ezek teljesen lenyűgöztek. Akkor is hihetetlen volt, és most is az, hogy egy ilyen távoli bolygóról ennyire részletes képek állnak rendelkezésünkre. Saját szemünkkel láthatjuk, hogy mekkora a hasonlóság a két bolygó között. Ugyanez vonatkozik a Holdra is. Sokkal közelebb van, mint a Mars, mégis tartogat még titkokat. Nagyon jó érzés egy olyan csapat tagjaként ezeket a „titkokat” felderíteni. Némi túlzással majdnem minden napra jut egy új felfedezés.
Társadalmi szempontból miért jelent újítást a kutatásod?
Ez nehéz kérdés. Társadalmi szempontnak számít-e, hogy segítek megismerni egy másik bolygó múltját? Az biztos, hogy rengeteg olyan találmány és felfedezés került be a mindennapi életbe, amelyet eredetileg az űrkutatás során fejlesztettek ki. Remélem, majd egyszer nekem is lesz egy ilyen felfedezésem.
Mit gondolsz, a kutatásod alapján hol fog tartani a saját tudományágad tíz év múlva? Mit vársz a következő tíz évtől?
Tíz év hosszú időnek tűnik, de amilyen ütemben fejlődik a technológia, és vele együtt a távérzékelés, ki tudja? Már most elérhetőek 1 méter felbontású képek a Holdról, és akár 25 cm-es felbontású képek a Marsról. Nem tartom kizártnak, hogy rövid időn belül lesz egy újabb Hold-misszió, ami már sokkal jobb kép- és videóanyagot fog rögzíteni, mint Armstrong és társai tudtak 1969-ben. Nemrég megismertük, milyen a marsi szél hangja. Tíz év múlva talán már videó is lesz róla, vagy akár élő közvetítés.
Czakó Miklós, NEW technology