Pislog az olajpiac: mégsem növeli a kitermelését az OPEC

Abu-Dzabiban november első hetében került megrendezésre az olajipar egyik legnagyobb éves eseménye, az Abu-Dzabi Nemzetközi Kőolaj Kiállítás és Konferencia. Az ADIPEC derűlátó hangulatban indult, mert a résztvevők szerint az AI és a légi közlekedés energiaéhsége felfelé fogja hajtani az árakat.

A konferenciára ugyanakkor némi árnyékot vetett, hogy alig néhány órával a rajt előtt az OPEC+ bejelentette: felfüggeszti a 2026-ra tervezett kitermelés-növeléseket.

A kartell és Oroszország vezette partnerei vasárnap döntöttek úgy, hogy decembertől napi 137 ezer hordóval növelik a kitermelést, viszont a január-február-márciusra ütemezett további bővítéseket „az évszakhoz kötődő okok miatt” elhalasztják – írja az ABC News.

Ez a lépés újabb bizonytalanságot hoz a piacra, amely az utóbbi hónapokban eleve tartott a túltermeléstől és az árak zuhanásától.

Az OPEC+ és az olajpiac törékeny egyensúlya

A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára hétfőn körülbelül 65 dollár körül mozgott, ami messze elmarad az oroszok Ukrajna ellen indított 2022-es invázióját megelőző 115 dolláros csúcstól. Az utóbbi napokban az ár 60 dollárra is visszaesett.

A Rystad Energy geopolitikai elemzője, Jorge León szerint „az OPEC+ most meghátrál, de ez előre kiszámított lépés”. A szakértő úgy véli, „az orosz termelőkre kivetett szankciók új bizonytalansági tényezőt hoztak az előrejelzésekbe, és a csoport tudja, hogy a túltermelés később visszaüthetne”.

„A szüneteltetéssel az OPEC+ védi az árakat, egységet mutat és időt nyer, hogy lássa, miként hatnak a szankciók az orosz olajra.”

A konferencián részt vett Doug Burgum, a Trump-kormány energiapolitikai tanácsának elnöke is. Dicsérte az USA és az Öböl menti olajtermelő államok együttműködését, mondván, „közös energiapiaci elveket vallunk”, az energiaigény pedig „csak nőni és nőni fog”.

A politikus szerinte az amerikai energiapolitika két fő fenyegetése az, hogy Irán esetleg nukleáris fegyverhez jut, és a szabad világ elveszíti az AI-fegyverkezési versenyt. Utóbbi megelőzéséhez „több chip, több szoftvermodell és több villamos energia kell” – fejtette ki.

Mindeközben az USA és az Egyesült Királyság új szankciókat vezetett be Oroszországgal (például a Rosznyefty és Lukoil olajtársasággal) szemben az ukrajnai háború miatt, mert azt „az energiaszektor finanszírozza” – jelentette ki Burgum.

Az Egyesült Arab Emírségek ennek ellenére fenntartotta kapcsolatait Moszkvával, és közvetítőként is fellépett Kijev, illetve Moszkva között a fogolycserék során.

Az OPEC+ döntése és az új geopolitikai fejlemények egyaránt azt mutatják, hogy az olajpiac továbbra is érzékeny a politikai feszültségekre, miközben a kereslet növekedése és a szankciók hatásai újra meg újra átformálják a globális energiaegyensúlyt.

Gábor János, NEW technology