Pontos információk a vezetőülésben FAULHABER léptetőmotorokkal

Valami rendkívülivel kezd, majd minden részletre kiterjed: valahogy így lehetne jellemezni a Bugatti autógyár megközelítését. A hamarosan a piacra kerülő „Tourbillon” luxusmodell bemutatásakor is valami igazán különlegesről rántotta le a leplet az autógyár. A digitális változat helyett a sofőr egy eredeti svájci órára láthat majd rá a kormány mögött. Az új hipersportkocsi műszerfalát a Concepto műhelyeinek legkiválóbb mechanikái gazdagítják, ahol az óragyártás világának legrangosabb márkáihoz készülnek szerkezetek. Az autó fedélzeti számítógépének elektronikus jeleit FAULHABER léptetőmotorok „fordítják le” az óramutatók számára.

Nem könnyű úgy beszélni a Bugatti Tourbillon autókról, hogy ne essünk olyan klisékbe, mint hogy „lélegzetelállító dizájn” és a „technológia kompromisszumok nélkül”. A szuperlatívuszok csak úgy sorakoznak: a 446 kilométeres óránkénti végsebesség, az 5 másodperc alatti 0-ról 200-ra történő gyorsulás, valamint a 3,8 millió eurós alapár csak néhány érdekesség a sok közül.

A 2026-ban a piacra kerülő új modell az összetett villanymotor-rendszeren, a V16-os szívómotoron és a legújabb generációs nyolcfokozatú duplakuplungos sebességváltón alapuló hajtásláncát teljesen áttervezték. „Fontos volt számunkra, hogy ez az autó megőrizze a belső égésű motor tiszta és hamisítatlan analóg érzetét, de az elektromos motorok mozgékonyságával és képességeivel kombinálja azt” – teszi hozzá a gyártó.

Az óragyártás magasiskolája

A „forgószél” jelentésű francia „Tourbillon” szó tökéletesen illik ehhez az egyedülálló autóhoz. A név az óragyártás világában úttörőnek számító Abraham Louis Breguet találmányára is utal. Breguet a 18. századi Svájcban csiszolta tökélyre tudását, mielőtt Franciaországba költözött volna – az olasz Ettore Bugattihoz hasonlóan, aki 1909-ben az elzászi Molsheimben alapított meg legendás sportautó gyárát. A Bugatti járművek a mai napig ugyanazt a tekintélyes nevet viselik.

A Tourbillon egy rendkívül összetett és finom mechanizmus, amelynek célja semlegesíteni a Föld gravitációjának hatását az óra pontosságára. Napjainkban a precíziós mérnöki remekművek főként La Chaux-de-Fondsban készülnek, beleértve a Conceptót is. A céget 2006-ban megalapító és Breguet csodálójának számító Valérien Jaquet maga is ismert órakészítőnek számít. Kevesebb mint két évtized alatt tette a Conceptót a főbb márkák óraszerkezeteinek egyik legfontosabb beszállítójává. A Concepto fejlesztett ki többek között a világ legvékonyabb, mindössze 1,7 milliméter vastag mechanikus óráját. A Tourbillon mellett a cég minden elképzelhető komplexitást magában foglaló mechanizmusokat fejleszt és gyárt.

Amikor a Bugatti úgy döntött, hogy legújabb járművéhez mechanikus kijelzőt készít, a Concepto számított természetes választásnak műszaki partnerként. Az autó középkonzoljában egy kihajtható digitális kijelző is található, ami a modern járművektől elvárható összes funkcióval rendelkezik, de a vezető közvetlen látószögében lévő sebességmérőnek valami igazán kivételesnek kellett lennie.

Dimenzióugrás és új elektronikai koncepció

„A Bugatti olyan kijelzőt szeretett volna, amely nemcsak kívülről hasonlít egy csúcskategóriás svájci karórára, hanem belül is ugyanazt a mechanikát alkalmazza – magyarázza Guillaume Tripet, a Concepto Bugatti projektjének vezetője. – Ebből az ötletből született meg az a koncepció, hogy egy nagy, kör alakú kijelzőt helyezzünk középre, balra és jobbra két kisebb mellékkijelzővel. Mindez egy klasszikus karóra komplexitására emlékeztet, de itt a stopper vagy a holdfázisok helyett a központi járműadatok jelennek meg, remek mechanikával az óramutatók mögött.”

A komplex szerkezet 600 alkatrészből áll, amelyek mindegyikét a nulláról kellett kifejleszteni. Az asztali órákat is gyártó Concepto portfóliójában nagyobb szerkezetek is találhatók, de a Bugatti kijelzőjéhez még ezeknél is 80 százalékkal nagyobb alkatrészekre volt szükség. A gyártóberendezéseket ehhez a mérettartományhoz kellett adaptálni anélkül, hogy a gyártás megszokott precizitása csorbát szenvedett volna.

További kihívást jelentett a mechanika az autó fedélzeti számítógépével és az elektromotorokkal történő integrálása. A jármű hajtásláncára, üzemanyagára és akkumulátorára vonatkozó adatokat elektronikus érzékelők gyűjtik össze és küldik el a központi számítógépnek. Ahhoz, hogy ez az információ a mechanikus kijelzőn megjelenjen, „fordítóra” van szükség. Ezt a feladatot nyolc FAULHABER léptetőmotor látja el, amiket úgyszintén La Chaux-de-Fonds-ban gyártanak. Ezek a motorok úgy mozgatják a mutatókat, hogy az elektronikus jeleket közvetlenül alakítják át.pontosan kiszámolt motor lépésekké.

Rendkívül hőálló és rövid reakcióidejű

Minden FAULHABER léptetőmotor erőssége a vezérlőjelek rendkívül precíz mozgásokká történő pontos átalakítása. Ehhez a projekthez további követelményeknek kellett megfelelni és a motor kiválasztása előtt is magas akadályok tornyosultak. Az elektromechanikus kijelző szinte szabadon függ a kormányoszlopon, csak kis mélység áll a rendelkezésre. Ezen a szűk helyen – a bonyolult mechanika mellett – nyolc léptetőmotornak kellett elférnie. A 8, illetve 10 milliméter átmérőjű AM0820 és AM1020 modellek kerültek kiválasztásra.

Mindegyik motor egy óramutatót mozgat, vagyis négy motor kapott helyet a bal oldali mellékkijelzőben, annak három kijelzőelemével. Ez a négy motor csigahajtóművel csatlakozik az óramutatókhoz, míg a többi motor bonyolultabb, a zafírüvegen keresztül is látható hajtóművel rendelkezik. Ezt az alkatrészt a FAULHABER direkt erre az alkalmazásra fejlesztette ki, csakúgy, mint a motorvezérlést, ami a mért jeleket óramutató mozgásokká alakítja át, vagy stabil pozíciót tart, amennyiben az érték változatlan marad.

„A kijelzőnek mindig jól olvashatónak kell lennie, ezért számos LED-et integráltak a műszerek közé – magyarázza Guillaume Tripet. – Központi elhelyezkedéséből adódik, hogy közvetlen napfénynek is ki van téve, ami rendkívül felmelegítheti a szerkezet belsejét különösen azért, mert a szűk hely csak egyetlen szellőzőnyílás beépítését teszi lehetővé. Másrészt a motoroknak a fagyos téli napokon történő indítás után is azonnal működniük kell. Késedelem nélkül be kell indulniuk, és kis méretükhöz képest nagyon nagy terhelést kell elviselniük, hosszú ideig, teljesítményvesztés nélkül.

A Bugatti Tourbillonban használt FAULHABER motorok mínusz 30 és plusz 120 Celsius fok közötti hőmérséklet-tartományban működnek. A pontosság és a reakcióidő tekintetében megfelelnek a Concepto mérnökei által támasztott összes követelménynek. Az összehasonlítható termékek csak nagyobb méretben voltak képesek elérni a kívánt teljesítményt. Az előgyártás során a hajtásrendszerek már bebizonyították, hogy hibátlanul teljesítenek a mechanikában és a tesztsorozatokon, például a vibrációs teszten is átmentek. Guillaume Tripet: „Most tökéletesítjük a rendszert annak érdekében, hogy a legújabb hipersportkocsit még a piacra dobás előtt felszerelhessük ezzel a kivételes kijelzővel.”

FAULHABER