Tényleg jön a 6G!

Míg az 5G miatt egyesek adótornyokat gyújtanak fel, a világcégek mégis már a következő nagy lépésre készülnek.

A Nokia és az Ericsson vezetésével, összesen 25 taggal jött létre az ún. Hexa-X projekt, amelynek keretében a résztvevők új technológiákat és stratégiákat fejlesztenek ki a következő generációs, 6G sebességű hálózatokhoz. A terv szerint hat fő szempontnak kell teljesülnie ahhoz, hogy 2030-ra megfelelően rendelkezésre álljon a vezeték nélküli internet újabb generációja, számolt be az eeNews Europe.

A nagyszabású együttműködést a héten jelentették be, és várhatóan két és fél évig tart majd. Ez idő alatt olyan kulcsfontosságú technológiákat dolgoznak ki, mint a mesterséges intelligencia, a 100 GHz feletti rádiófrekvencia és a hálózatvirtualizálás. Időben kell elkezdeni a munkát, hiszen ezeknek a technológiáknak a java része jelenleg alacsony készenléti szinten áll, a sikerhez pedig először meg kell érteni a 6G potenciális sebességét és a hozzá szükséges rendszer teljes architektúráját.

Az újgenerációs hálózat kifejlesztése kb. tízéves folyamat. Ahhoz pedig, hogy mindeközben a kutatások és innovációk is mind a 6G felé tartsanak, az kell, hogy a Hexa-X lefektesse az új hálózat alapjait, például hosszútávú, saját és más 6G-projekteken alapuló stratégiát dolgozzon ki hozzá. Bár a projekt lényegét neves európai egyetemek alkotják meg, olyan cégek is szerepet vállaltak benne, mint a Siemens, az Intel, az Atos, a bcom, a Sztaki, a Qamcom vagy éppen az Orange.

„Progresszív szemlélettel rendelkező vállalatként nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy megálljunk. Nekünk, ahogy a világnak is, állandó mozgásban kell lennünk, előre kell néznünk, és a jövőre koncentrálnunk. És jelen esetben a jövő a 6G”, fogalmazott az egyik résztvevő, a svéd Qamcom technológiai fejlesztésvezetője, Andreas Wolfgang. „A Qamcom a telekommunikáció és a vezeték nélküli kapcsolatok területén szerzett sokéves tapasztalatán nyugvó csúcskompetenciával járul hozzá a projekthez.”

„Bár még az 5G-ben rengeteg lehetőség van, mégis itt az ideje, hogy a kutatólaborokban már a 6G-vel is foglalkozzunk. Abban az újgenerációs környezetben már nemcsak az ember és a gépek között jön létre kapcsolat, hanem az ember és a digitális világ között is”, fűzte hozzá rejtélyesen Peter Vetter, a Nokia Bell Labs hozzáférés- és eszközkutatási igazgatója. „A létrejövő biztonságos és privát kapcsolatok alkalmazhatóak lesznek egy olyan hatodik érzékkel rendelkező hálózat létrehozásához, amely intuitív módon képes megérteni a szándékainkat, hatékonyabbá tenni az interakcióinkat a fizikai világgal és előre látni az igényeinket”, magyarázta.

A Hexa-X szerint a 6G hat fontos kihívást tartogat:

1. Sávszélesség: több száz gigabittől néhány terabitig terjedő bitrátát kell elérni, végtelennek látszó kapacitással, precíz érzékeléssel és gyakorlatilag észrevehetetlen késleltetéssel.
2. Összekapcsoló intelligencia: a társadalom minél szélesebb körében el kell terjeszteni, a fejlett erőforrás-menedzsment, a funkcionalitás és az átláthatóság révén, ami végeredményben valós idejű és megbízható irányítást tesz lehetővé. Az emberi tényező közbeiktatásával a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás is létfontosságúvá és megbízhatóvá válik.
3. Hálózat a hálózatban: a 6G több erőforrást is összefon, például a kommunikációt, az adatokat és az MI-folyamatokat, amelyek különböző terekben (az emberi testtől az adatközpontokon át a nagyhálózatokig) mind kapcsolatban állnak egymással. Ez lényegében egy hatalmas heterogén, digitális ökoszisztémát eredményez.
4. Fenntarthatóság: energiaoptimalizált infrastruktúrára van szükség, és ez teljesen felforgatja a vezeték nélküli hálózatok mai erőforrás-láncolatát. Létrejön egy digitális szövet, amely valós időben érti és érzékeli a fizikai világot, ezáltal hozzájárul a környezeti és gazdasági fenntarthatósághoz.
5. Megbízhatóság: a 6G-nek garantálnia kell a kapcsolati végpontok közötti kommunikáció titkosságát és integritását, valamint az adatbiztonságot; ezek nélkül nem lehet elnyerni a felhasználók bizalmát.
6. Lefedettség: távoli helyeken, így a vidéki régiókban, a nagy kiterjedésű óceánokon és földterületeken, illetve a tömegközlekedési eszközökön egyaránt elérhetővé kell tenni, ez pedig új szolgáltatások és üzleti lehetőségek megjelenését is elősegíti, valamint gazdasági növekedést eredményez, miközben csökkenti a különféle társadalmak közötti digitális szakadékot.

Gábor János, NEW technology