Visszafordulnak az olajszállító hajók a Perzsa-öböl előtt – a háború megakaszthatja a világ olajforgalmát

Néhány nappal azután, hogy két olajszállító hajó a Perzsa-öböl környékén kialakult interferencia miatt rosszul navigált és egymásnak ütközött, a teljes olajszállítás leállhat a Hormuzi-szorosban. Erről tanúskodik a Coswisdom Lake és a South Loyalty viselkedése is: a tankerek június 22-én hajóztak be a szorosba, majd rakomány felvétele nélkül, üresen váltottak irányt és fordultak délnek, eltávolodva a Perzsa-öböl bejáratától.

A Bloomberg emlékeztet: erre azután került sor, hogy az Egyesült Államok légicsapást mért Irán fontos nukleáris létesítményeire. Donald Trump amerikai elnök – kongresszusi szavazás nélkül meghozott – döntése azt eredményezte, hogy Jemen is belépett a háborúba, az iráni parlament pedig gyorsan jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárását.

A Coswisdom Lake és a South Loyalty egyenként körülbelül 2 millió hordó nyersolaj szállítására alkalmas, és csak az első kettő olyan olajszállító óriás, amely megszakította az útját a térségben.

Ez az első jele lehet az amerikai támadások nyomán történő újraútvonalazásnak. Lehetséges, hogy a hajók inkább a Hormuzi-szoroson kívül vesztegelnek, ha a feszültségek miatt hosszabb várakozással számolnak a kikötőkben. A tankerhajók tulajdonosai és a kereskedők közben figyelemmel kísérik, hogy a közel-keleti feszültség miként hat a hajómozgásokra és az olajáramlásra.

Mint írtuk, a Hormuzi-szoros stratégiai fontosságú tengeri útvonal, amely a Perzsa-öblöt köti össze az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel. Békeidőben naponta 20-30 tanker halad át rajta, 17,8-20,8 millió hordó olajjal, ami a világ tengeren szállított olajának kb. ötödét jelenti.

Az izraeli légicsapások június 13-i kezdete óta egyre gyakoribb a hajók elektronikájának és jelzéseinek zavarása a Perzsa-öbölben, de most már az iráni tilalom is gátat szab az olajforgalomnak. Ha a konfliktus nem rendeződik záros határidőn belül, esetleg tovább fokozódik, akkor a világpiaci árak jelentős emelkedésével kell számolni. Erre utal az is, hogy a hajóbrókerek és bérlők szerint a Közel-Keletről Kelet-Ázsiába tartó szuperhordozók kulcsfontosságú fuvardíjai kevesebb mint egy hét alatt közel 60 százalékkal nőttek, hiszen az exportőrök kevés hajóajánlattal találkoznak a harcok kirobbanása óta.

A The Guardian azt írja, a Brent olaj hordónkénti ára pénteken 77,01 dolláron zárt. Ha az árfolyam 130 dollárig emelkedne (amire jelenleg komoly esélyt látnak az elemzők), akkor a drágulás mértéke meghaladná az orosz-ukrán háború nyomán látott szintet. A globális pénzügyi válságot megelőző, 2008 júliusában mért 147,5 dolláros világrekordhoz hasonló emelkedésre ugyanakkor senki sem számít. Egyelőre.

Gábor János, NEW technology