Ha stimmelnek az Oxfordi Egyetem kutatásának számai (és miért ne tennék?), akkor 2050-re olyan globális szén-dioxid-mentes energiamix épül ki, amivel hazai valutában elképzelhetetlenül nagy összeget, mintegy 4,8 kvadrillió forintot lehet majd megspórolni.
A The Engineer kifejti: az irdatlan számhoz persze egy csomó tényezővel kalkuláltak, a tiszta energiára állás alacsonyabb üzemi költségeitől a több energia kinyerésén át a jobb hozzáférhetőségig. A „Fast Transition” című riportban kifejtik: a realitás talaján született számítások alapján a nap- és szélerőműveknek, az akkumulátoroknak, az elektromos járműveknek, a tiszta üzemanyagoknak és a zöld hidrogénnek köszönhetően 2050-re ott tart majd a világ, hogy a jelenlegi energiamennyiség 155 százalékát tudjuk megtermelni – emisszió-mentes módszerekkel.
Dr. Rupert Way vezető szerző úgy véli, „a zéró szén-dioxid-kibocsátású energiára való átállás magas költségeit jósló egykori modellek visszatartották a vállalatokat az ilyen irányú befektetésektől, és elijesztették a kormányokat is attól, hogy energetikai átállást és fosszilis tüzelőanyag-csökkentést gyorsító politikát folytassanak”. Rámutatott: a tiszta energia költségei sokkal meredekebb tempóban zuhannak, mint ahogy arra a korábbi modellek számítottak. „A zöld energia egyre szélesebb körű bevezetése még tovább csökkenti az árakat, és ez minél gyorsabban történik, annál többet tudunk megtakarítani, így a megújulókra állás nemcsak a bolygó szempontjából a legjobb, ami történhet, hanem anyagilag is.”
A kutatók nagy energiamodellezés 25 év akkumulátorkapacitásával, 45 év szoláris, illetve 37 év szélenergiájával számolva jutottak arra az eredményre, hogy 12.000.000.000.000 dolláros megtakarítás érhető el. A hatalmas összeghez nagymértékben járult hozzá a napenergia költségeinek zsugorodása, ugyanis a számok esése húsz évvel előzi meg a régi prognózisokat, magyarán ennyivel hamarabb értük el az 50 százalékos árzuhanást ahhoz képest, amit kezdetben vártak a tudósok ettől a technológiától.
A tanulmányt szintén jegyző Doyne Farmer professzor teljes tévhitnek nevezte, hogy a tiszta, zöld energiára történő átállás fájdalmas, költséges és áldozatokkal jár; mi több, azt jósolja, hogy egyre gyorsabban fog esni a bekerülési költség, ami nagyon hamar versenyképtelenné teszi az atomenergiát. Utóbbi végzetesen rossz (de valljuk be: azért nem túl váratlan) hír lenne hazánknak, hiszen a nyolc éve bejelentett Paks II. projekt érdemi építkezései várhatóan csak jövő ősszel fognak megindulni, holott az eredeti terv az volt, hogy 2023-ra a két blokk egyike már áramot fog termelni. Ha ezt a legutóbb bejelentett határidőt betartják, és az égadta világon minden rendben megy az építkezésen, akkor se lesz új reaktorunk 2030 előtt. Az Oxford tanulmánya alapján addig fokozódik a nukleáris energiatermelés drágulása, így idővel kanyarban sem lesz a megújulókhoz képest.
A kutatásnak csak egy bizonytalansági tényezője van, de ez valószínűleg még tovább növeli a zöld energiával megspórolható összeget: az adatfelvétel az orosz-ukrán háború megindulása és az emiatt elszállt inflációs hullám előtt történt. Farmer szerint az eddig látott és a következő években ránk váró pénzügyi, nemzetbiztonsági és klímakrízis éppen a drága, veszélyes és környezetszennyező fosszilis üzemanyagoktól való függőségünk következménye. Mindaz, ami ezután következik, azt az érvet erősíti, hogy fel kell gyorsítani a megújuló energia termelésének bevezetését – fűzte hozzá.
Gábor János, NEW technology