Elfolyt a magzatvize a mérnöknek, mikor úthibára futott a kocsijával, ezért eltökélte, hogy feltalál egy gazdaságosabb és tartósabb megoldást útépítésre és újraaszfaltozásra. Ma már több angliai régióban kísérleteznek a módszerrel, ami egyszerre támogatja az újrahasznosítást és a karbonkibocsátás csökkentését – számol be a The Engineer.
Egy kátyúval való kellemetlen találkozás késztette Christie Raptaki építőmérnököt arra, hogy környezetkímélőbb megoldást dolgozzon ki a kátyúk elhárítására és az útburkolatok kezelésére, majd céget is alapítson az új anyag értékesítésére. A Roadfill alapító-vezérigazgatója az első gyermekével várandósan olyan erővel hajtott egy kátyúba, hogy elfolyt a magzatvize, még 2017-ben. Anya és gyermeke szerencsésen átvészelte az eset miatt beindult szülést, de az akkor érzett ijedség motiválta a Roadworx elkészítését. Az újrahasznosított műanyagból és később grafénből gyártott bitumenhelyettesítő anyagról a bevizsgálás során kiderült: a benne lévő műanyaghulladék növeli a bitumen penetrációs értékét, lágyulási pontját és viszkozitását.
„A műanyag az utak anyagában nem újdonság. Amit én próbálok tenni, az az, hogy olyan műanyagokat használjunk fel, amelyeket más eljárással nehéz újrahasznosítási. Ha körforgásos gazdaságról beszélünk, szélesebb körben kell gondolkodnunk” – értékelte találmánya jelentőségét Christie Raptaki. „Az üveg nagyon jó alternatív megoldás volt néhány évvel ezelőtt az aszfalton; tökéletesen működik, nagyszerű eredményekkel. De nem használunk üveget az aszfalton, mert az üvegnek 100 százalékos az abszorpciója az újrahasznosítási körforgásban.”
- Hirdetés -
A Roadfill eljárásában a hulladékból származó újrahasznosított műanyagot az aszfaltba keverve az útburkolati rétegben használják fel, hogy tartósabb utat hozzanak létre, miközben kellő rugalmasságot tartanak fenn a repedések és kátyúk kialakulásának csökkentéséhez. A vállalat közölte, hogy a szén-dioxid-kibocsátás visszafogására vonatkozó etikai álláspontjuk miatt nem dolgoznak melegaszfalttal. Az eljárás kizárja továbbá a PVC-t, alkalmazza viszont a hulladék LDPE (alacsony sűrűségű polietilén) és PP (polipropilén) kombinációját, amelyek olvadáspontja 150 °C alatt van.
„Egy tipikus egykilométeres útszakaszon kb. kétmillió műanyag zacskónak megfelelő mennyiséget használhatunk fel” – mondta az építőmérnök. „A műanyagokkal az az igazi probléma, hogy a biológiai integrációjukhoz több mint 500 évre van szükség. Ha ezt a tartósságot a javunkra fordítjuk, segíthetünk abban, hogy az út tartósabb legyen.”
Az angliai és skóciai irodákkal rendelkező Roadfill a szigetország több területén is kísérletezésbe kezdett, hogy régiós önkormányzatokkal karöltve leteszteljék a Roadworx hatékonyságát. Az utak újraaszfaltozásához használt anyag 0,2 százalékát műanyaghulladék teszi ki. Az Orchard Way 280 méteres próbaszakaszán a felhasznált műanyag 16 ezer darab 500 ml-es műanyag palacknak felel meg, és ezek újrahasznosításával a hagyományos aszfalthoz képest körülbelül fél tonnával kevesebb bitumenre volt szükség. A projekt 2022 novemberében a rövid szakasz megépítésével kezdődött, és jelenleg is tart a megfigyelése, hogy hogyan teljesít a hagyományosabb anyagokkal szemben.
A Roadfill egyébként ügyel arra, hogy a műanyaghulladékot az útépítési és újraaszfaltozási munkálatok helyszínének közelében szerezze be, míg a grafén aszfaltkeverékekbe vegyítése során együttműködik a Manchesteri Egyetemmel, illetve a Versarian vállalattal.
Gábor János, Okosipar.hu