Digitális ikerrel védenék ki a hibákat a sugárzó romok között dolgozó robotoknál

A robotika és az AI nukleáris leszerelésben és fúziós munkákban való alkalmazását támogató brit szervezet, a RAICo mérnökei olyan digitálisiker-technológiát fejlesztettek ki, amely valós időben avatkozik be a robotkarok vezérlésébe. A rendszer célja a bonyolult távirányítású eszközök kezelésének egyszerűsítése és a betanítási folyamat érdemi lerövidítése.

A megoldást egy olyan elszigetelt, vastag betonfalakkal és ólomüvegekkel védett kamrában tették próbára, amelyben tonnás fémroncsok és erősen sugárzó fűtőelem-maradványok hevernek. Az emberi jelenlét egy ilyen helyszínen kizárt, ezért a munkát távolról irányított robotkarok végzik. Amikor a kezelő meghúzza az irányítókart, a robot azonnal reagál, de a mozdulat mégsem teljesen az övé: egy láthatatlan virtuális védőháló simítja ki az apró pontatlanságokat, és megállítja a szerkezetet, mielőtt egy rossz mozdulattal veszélyes alkatrésznek ütközne.

A technológia gyakorlati hasznát Nagy-Britanniában, Oldbury leállított atomerőművében tesztelték, ahol a fűtőelem-törmelékek mozgatását vizsgálták távirányítású robotkarokkal. A brit kormány oldala szerint a 3D-s vizualizációt és a haptikus vezérlést azért integrálják, hogy pontosabb legyen a teleoperáció.

A nukleáris létesítmények leszerelése a világ legveszélyesebb és legköltségesebb ipari feladatai közé tartozik. A szakembereknek sokszor milliméteres pontossággal kell darabolniuk, válogatniuk és konténerekbe tenniük a veszélyes anyagokat. A helyszíni próba a magas sugárzás és a hibák súlyos következményei miatt lehetetlen. A virtuális másolat viszont valós időben közvetíti a fizikai erőhatásokat a kezelő eszközére, miközben folyamatosan ellenőrzi a környezetet. Érdemes hozzátenni, hogy a kezelők kiképzését is alaposan lerövidíti. A RAICo azt állítja, hogy egy másik telephelyen tapasztaltak alapján az új operátoroknak átlagosan három napra van szükségük egy négylábú robot alapvető kezelésének elsajátításához, míg a magabiztos, önálló munkavégzéshez szükséges rutin megszerzése akár két hetet is igénybe vehet.

A virtuális tréning viszont csökkenti a betanítás idejét, és mérsékli a kockázatot.

A távoli mozgatás megkönnyítése mellett egy másik, 9,5 millió fontos (közel 4,1 milliárd forintos) projekt is indult az önműködő szortírozás és szétválasztás tesztelésére. Ez a rendszer képes önállóan azonosítani és szétválogatni a különböző radioaktív hulladékfajtákat.

A technológia tesztelése 2027-ben a helyszínen folytatódik, a kísérleti eredmények alapján pedig a robotok a jövőben még több kockázatos emberi feladatot vehetnek át.

A digitális ikrek ipari alkalmazása a hazai nukleáris hulladéktárolásban és a tervezett leszerelési munkákban is fontos hivatkozási ponttá válhat. A teleoperáció fejlődése felgyorsítja a veszélyes terek megtisztítását. Ahol a kezelő és a digitális iker közvetlen kapcsolatban dolgozik együtt a robotkarral, ott egyre több feladat a biztonságos vezérlőtermekbe kerülhet.

Gábor János, NEW technology