Barion Pixel

A járvány örökre megváltoztatta az ipart

A koronavírus okozta pandémia káros gazdasági hatásainak főleg azok a területek voltak kitéve, amelyek elmaradtak a digitalizálással, míg másoknál inkább gyorsította a digitális technológiák előretörését.

A COVID-járvány előtt nem okozott gondot az utolsó pillanatban elugrani a boltba valamilyen háztartási cikkért, mert biztosan megtaláltuk a polcon a WC-papírt vagy a tisztítószereket. A járvánnyal ez megváltozott: az ilyen termékek polcait már általában üresen találjuk az üzletben, ha késő délután vagy este érkezünk. Így vált központi kérdéssé a gyártás gyorsasága és az ellátási lánc folyamatossága, állapította meg az Industry Todaynek írt cikkében Poornima Ramaswamy, a Qlik stratégiai elemző és tanácsadó cég alelnöke.

A feldolgozóipart a tapasztalatok szerint csak hátráltatta a digitális technológiák széleskörű átvétele, mivel nagyon különbözőek voltak a rendszereik. Rájöttek ugyanakkor, hogy érdemes leküzdeni az akadályokat, mert az új rendszerekből olyan adatokat nyernek ki, amelyekkel javíthatják a termelést. Ramaswamy elárulta: az év elejét azzal töltötték, hogy ilyen szervezeteket figyeltek meg, arra fókuszálva, hogy hogyan zajlik le náluk az információáramlás, az infrastruktúra és az alkalmazások korszerűsítése. Azok a cégek, amelyek a dolgozók, az eszközök és az erőforrások kapcsán adatokra támaszkodva kezdtek el valós idejű operatív és taktikai döntéseket hozni, hamar belátták, hogy fenntarthatóbb működési modellre van szükségük. 2021 elejének egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy számba vegyük az előző év tanulásagait, levonjuk a gyártásra vonatkozó legfontosabb következtetéseket, és mindeközben tudatosítsuk, hogy a digitális átalakulás idén tovább fog gyorsulni.

- Hirdetés -


 

- Hirdetés -

A döntés továbbra is az emberé

A digitális átalakulás üteme aggodalmat is szül, hiszen az egyre automatizáltabbá váló gyártók jó eséllyel a dolgozóik kárára kezdenek el a technológiára támaszkodni. A Qlik egyik ügyfele, a digitális ellátási láncokkal foglalkozó SDI ugyanakkor tökéletes egyensúlyt teremtett: létrehozott egy hosszútávú adatelemzési platformot, amely a korábban fel nem használt adatok segítségével adatközpontú rálátást enged a folyamatokra. Ez az előrelépés nagyban támogatja az SDI misszióját: a gyártók termékeinek hatékony, biztonságos előállítását és piacra juttatását. Ehhez számos meglévő folyamatot kellett automatizálni, a robotok használatától a hiteles forrásból, például a munkaügyi hivataloktól származó adatok gyűjtéséig.

Óvatosak maradtak ugyanakkor, és nem automatizálták az összes folyamatukat, még valós idejű adatokkal sem. John Delligatti, az SDI digitális stratégiai igazgatója szerint így kevésbé valószínű a munkahelyek megszűnése, mivel a kellő egyensúly felállításával fontosabbá válnak a személyes adottságok: az ipar ismerete vagy az ügyfelekkel fenntartott kapcsolat. Ma – részleges automatizálással – már sokkal hatékonyabban dolgoznak a munkatársaik, mert nem rabolják az idejüket csip-csup feladatok. Egy Business Intelligence (BI) platformmal dolgozva valójában sokkal több professzionális lehetőség nyílik meg az alkalmazottak előtt: járvány esetén például távolról végezhetik a munkájukat, mert képessé váltak rá. Ezzel el is érkeztünk a 2020-ról tanult következő leckéig, az adatközpontú szervezetekig, amelyek elérhetővé teszik az adatokat a munkatársaik számára.

Az adatdemokratizálás és adatműveltség fontossága

Annak tudatában, ami 2020-ban történt a távmunkával, nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a cégeknél több adat keletkezik, mint korábban bármikor. Most már gyakorlatilag minden szervezeti szintű döntést az adatok ismeretében lehet csak meghozni. Fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy terjeszteni kell az adatokkal kapcsolatos ismereteket (ez az adatdemokratizálás folyamata), hogy megfelelő adatműveltséget érhessünk el, így alapozva meg egy 2021-es szintű szervezetet.

Ramaswamy egy gyógyszeripari partnerüket, a diagnosztikai berendezéseket, vakcinákat és más készítményeket gyártó Novartist hozza fel követendő példaként az adatdemokratizálásra (az adat mindenki számára elérhetővé tételére) és az adatműveltségre (az adatok előállításának, lejegyzésének, megértésének és információvá alakításának képességére). Náluk az irányított és önkiszolgáló elemzésekre alapozva fejlesztették mintegy 40 ezer dolgozó adatműveltségét, így mindenki képessé vált az adatközpontú döntéshozatalra, ami csökkenti a költségeket, és javítja az értékesítést.

Az IoT és az MI együttes alkalmazásával lehet előre cselekedni

2020-ban már sok gyártónál észrevehető volt a reaktív hozzáállás, amikor az ellátási lánc helyreállítása volt a tét. A cégek mintha jobban kezelték volna az olyan, a jövőben bekövetkező eseményeket, mint egy természeti katasztrófa vagy egy járvány, csupán azzal, hogy „preaktívvá váltak”, vagyis felkészültek a cselekvésre. Az IoT új lehetőségeket nyitott a berendezések és eszközök között zajló, valós idejű, adatközpontú kommunikáció terén, még precízebbé téve ezzel a gyártási és finomítási folyamatokat. Mindez fokozottabb ellenőrzést, gyorsabb reakcióidőt eredményezett, tehát csökkenthetővé vált például a selejtes termékek száma. A hatalmas mennyiségben generált adat a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás elsődleges forrásává vált, így utóbbi már gond nélkül képes azonosítani az ideális mintákat, vagy éppen felderíteni a folyamatok rendellenességeit.

Az digitális átalakuláson átesett gyártók ideális esetben egyszerre használják ki az IoT, az adat, az analízis és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, hogy jól tervezhetővé tegyék a termelést. És minél több érzékelőt telepítünk, minél több adatot generálunk, annál hamarabb jön el az adat igazi forradalma minden gyártóplatformon.

Gábor János / New Technology

- Hirdetés -

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!