A jövő villamosenergia-hálózata épül az Észak-Dunántúlon
50 milliárd forintból újul meg a következő öt évben az Észak-Dunántúl villamosenergia-hálózata. Danube InGrid néven, magyar-szlovák együttműködésben indult el az elmúlt évek legnagyobb villamosenergia-hálózatfejlesztése az Észak-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában. Az Európai Unió által támogatott beruházásnak köszönhetően kiépül a jövő okos hálózata, amely lehetővé teszi a megújuló energiaforrások, köztük az egyre növekvő számú napelemek hálózati csatlakozását és megoldást ad a folyamatosan növekvő áramfogyasztás villamoshálózati kihívásaira. A 2020-2025 között megvalósuló projekt költségvetése nemzetközi szinten több mint 100 milliárd forint. Az energiacég az első két fejlesztést Öttevényben és Székesfehérváron valósítja meg. A projektet a június 22-én tartott nyilvános konzultáció keretében ismerhették meg az érintettek.
A megújuló energiaforrások, elsősorban a napelemes rendszerek terjedése új kihívás elé állítja az energiaszektort. Míg korábban a hálózat fő feladata az volt, hogy az erőművekben megtermelt energiát eljuttassa az ügyfelekhez, ma már egyre több ügyfél maga is energiatermelővé válik, emiatt szükséges a meglévő hálózatok fejlesztése. Az E.ON Hungária Csoport emiatt valósítja meg a Danube InGrid programot, melyben az új energiavilágra felkészülve, intelligens technológiák segítségével, valamint a villamoshálózat nagyarányú fejlesztésével és bővítésével biztosítják az a kettős célt, hogy zöldüljön a régió energiatermelése, miközben mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek számára zavartalan legyen az energiaellátás.
„A Danube InGrid projektben a jövő okos hálózatát építjük ki. Beruházásunk azt az üzenetet közvetíti, hogy bárki gondolkodhat fejlődésben – zöld megoldásokban, napelemben vagy e-mobilitásban –, mert ehhez már épül az az okos villamosenergia-hálózat, ami a teljes ökoszisztéma alapját jelenti. Mindenki részt vállalhat a jövő fenntartható Magyarországában és mi készen állunk arra, hogy ezt együtt valósítsuk meg” – mondta Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója.
A program céljai összhangban vannak Magyarország klíma- és energiastratégiájával. A 2025-ig több lépcsőben megvalósuló hálózatfejlesztés azt a kormányzati célt is támogatja, hogy az ország energiaellátását az atomenergia mellett leginkább megújuló alapon, főként napenergiával tudjuk biztosítani.
„Az európai uniós és magyar nemzeti energia- és klímacélokkal összhangban Magyarország egyértelmű célja, hogy növelje a megújuló alapú energiatermelést, és biztonságos, megfizethető energiaellátást biztosítson. Ennek megvalósításában az átviteli rendszerirányítók és a villamos energia elosztók kulcsszerepet töltenek be” – mondta el a programról szóló nyilvános konzultáción Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette: „Magyarország Kormánya támogatta a „Danube InGrid” projekt közös érdekű európai projektté nyilvánítását. Ez lehetővé teszi nagyszámú megújuló villamosenergia-termelő hálózati csatlakozását, a hálózat hatékony és a Tiszta Energia Csomaggal összhangban álló működtetését, illetve hozzájárul a szolgáltatás színvonalának, valamint az ellátásbiztonságnak a növeléséhez az Észak-Nyugat-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában egyaránt.”
A projekt tervezett költségvetése az E.ON részéről 2020-2025 között megközelítőleg 50 milliárd forint (137 millió euró). Az energiacég a Danube InGrid keretén belül tervezett hazai beruházásaira az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből 35%-os uniós támogatást nyert el, mintegy 17 milliárd forint értékben, míg a két szlovák résztvevő esetében a támogatás összege 19 milliárd forint. A határokon átnyúló, az energiapiacok közötti mélyebb integrációt szolgáló projektet az Európai Unió is kiemelten kezeli.
„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatta, hogy a Danube InGrid projekt felkerüljön az EU közös érdekű projektek (PCI) listájára, mely előfeltétele volt az európai pénzügyi források elnyerésének. Örömmel állapítjuk meg, hogy a projekt előkészítése a terveknek megfelelően halad előre és természetesen a továbbiakban is elősegítjük annak megvalósulását” – hangsúlyozta előadásában Ságvári Pál a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Mint mondta, „a dekarbonizált energiarendszer elérése érdekében jelentős hálózati fejlesztéseket kell megvalósítani a következő évek során. Bízunk benne, hogy a Danube InGrid jó példaként bátorítani fog még több projektgazdát hasonló pályázatok benyújtására, hiszen az európai források becsatornázása jelentős anyagi terhet vesz le a magyar fogyasztók válláról” – tette hozzá a hivatal elnökhelyettese.
Az E.ON a program keretében 132 kV-os távvezetékeket és okoshálózati elemeket telepít, valamint alállomási kapacitásbővítéseket és -építéseket végez. Az energiacég mikroállomásokat is létesít, az elsőt Öttevényen, valamint bővíti a Székesfehérvár-Dél alállomást. Ezen túlmenően a hálózat megerősítésének érdekében két hosszabb távvezetéket épít, így növelve tovább az ellátásbiztonságot és a megújuló energia hálózati felvevőképességét a teljes Észak-Dunántúlon és Nyugat Szlovákiában.
A fejlesztések alapot teremtenek a régió gazdaságának további fejlődésére, rugalmas és gyors energiaellátást kínálva az új beruházások és ipari létesítmények számára, továbbá gyorsítva a lakosság növekvő villamosenergia-igényének ellátását.
E.ON