AI az ellátási láncokban – kerekasztal-beszélgetés a TRANSLOG Connect Congress-en

A 2025. évi TRANSLOG Connect Congress számos kiállítóval, érdekes előadásokkal, remek programokkal fogadta a régió vezető logisztikai döntéshozóit. A második nap kerekasztal-beszélgetésén a „Mesterséges intelligencia a gyakorlatban: Az ellátási láncok optimalizálása a hatékonyság, fenntarthatóság és ellenállóképesség érdekében” címmel várták a szervezők a téma iránt érdeklődőket.

Dr. Nedaa Agami, a PepsiCo globális adatkutatási igazgatója, Miljan Kahrimanović, a Tridonic /Zumtobel csoport Ellátási Lánc és Logisztika vezetője, Franz Steinkellner, az S2data GmbH ügyvezető igazgatója és Lana Herceg Gojević, az Orbico csoport logisztikai projektmenedzsere beszélgetett a mesterséges intelligencia segítségével történő hatékonyság növeléséről, az ellenállóképesség építéséről és az adatvezérelt döntéshozatalról, a fenntarthatóságról, valamint a vezetésről a mesterséges intelligencia korában.

A mesterséges intelligencia már nemcsak egy divatos kifejezés, hanem gyakorlati eszköz, amely átalakítja a mindennapi ellátásilánc-döntéseket – az igény előrejelzésétől a raktároptimalizáláson át a kibocsátáscsökkentésig és a valós idejű kockázatkezelésig.

Miljan Kahrimanović elmondta, hogy azt tapasztalja, a korábbi évekhez képest a Big Data megkönnyítette az életet, és ez még csak a kezdet. Fontossá vált az ellátási lánc AI-jal történő optimalizálása a hatékonyság, a fenntarthatóság és a rugalmasság érdekében.

Franz Steinkellner, aki a kongresszuson már bemutatott AI-jal támogatott megoldásokat, kiemelte, hogy a speciális algoritmusfejlesztés során nagy hangsúlyt helyeznek a hatékonyság növelésére, a gyártási és logisztikai folyamatok feltérképezésére és támogatására. Tekintve, hogy az adatok különböző vállalatoktól származhatnak, különösen fontos a vállalatok védelme.  Előfordulhat, hogy az adatok következetlenek, vagy nem teljes adatkészlettel kell fejleszteni, így a megoldások kialakításánál a jó adatminőségre, a konszolidációra törekszenek.

Dr. Nedaa Agami is a különböző adatforrásokat emelte ki, jelezve: kihívás a bevezetésnél, hogy az AI alapvetően nem javítja az adatokat. Szintén fontos stratégiai döntés, hogy hagyományos képzés vagy új megközelítés szükséges az AI bevezetésének során. Az adatminőség megfelelősége, az adatkatalógusok használata, a természetes nyelvi rendszerek ismerete mellett az AI-használat során figyelni kell arra is, hogy a gondolkodásnak, ötletnek alapvetően az emberektől kell származnia. Ezért is gondolja, hogy az AI használata során a kis lépésekben történő bevezetés, a tréning és a munkavállalók bevonása, a félelmek eloszlatása tudja a befektetést támogatni.

Lana Herceg Gojević is az apró lépésenkénti bevezetést látja élhetőnek, a rendszerek átalakítása csak akkor tud működőképes lenni, ha lépésről lépésre építik fel a kollégákban az AI-használat iránti bizalmat. Ehhez az Orbico-nál a könnyen használható Copilot-ot rendszeresítették a mindennapi munkavégzés során történő támogató funkcióban. Miután a dolgozók elsajátították a rendszerhasználatot, saját beállítások és különböző megoldások segítették a munkájukat, már erre építve könnyedén elfogadták a további AI-támogatott funkciók bevezetését. Lana azt tapasztalja, hogy az AI használata már nem hype, inkább válik egy időt megtakarító, értékteremtő szokássá, ez az új normális működés a mindennapokban.

Nedaa szerint a mesterséges intelligencia fejlesztése gyors, és a megfelelő irányba halad. Tavaly a PepsiCo-hoz kapcsolódó, idén általános eseteket prezentált, ezeken keresztül mutatva rá, hogy az AI-használati trendek szerint több ambiciózus felhasználó, új ötletek, új eszközök és beállítások érhetők el. Nedaa kiemelte a szabályozás szerepét, valamint az egyik, az AI elterjedéséhez kapcsolódó kockázatot, amiről nem beszélünk eleget: minél inkább az AI-ra támaszkodunk, annál kevesebb emberi adatbevitel érhető el. Ennek az a veszélye, hogy az egyes platformok elérhetik a plafont és egyfajta hurokba kerülnek, aminek következménye, hogy torzítások, nem valós válaszok keletkeznek.

Franz a folyamatos fejlesztéseket tartja igen fontosnak. A vállalatok már rutinszerűen használnak AI-t, ugyanakkor kiemelt szempont a tanulás és a fejlesztések támogatása. Minden évben elvárás a cégeknél, hogy egyre nagyobb, sokszor 20-25 %-os megtakarításokat érjenek el. Ahhoz, hogy az eddigiekben csúcsnak tartott megtakarítási értékeket a cégek meg tudják haladni, a felhasznált támogató platformoknak is fejlődnie kell.

Miljan, aki gyártási folyamatok folyamatoptimalizálásával foglalkozik, a folyamatok automatizálása felé történő elmozdulásról beszélt. Az AI-támogatott rendszerek a kutatások során vizsgálják az elérhető adatkészleteket, így segítenek feltérképezni, hogy melyek azok a lépések, amelyek automatizálásával hatékonyságot tudunk növelni. Ő is kiemelte az apró lépésekben történő fejlődést, a képzések fontosságát, a teljesítménymutatók folyamatos monitorozását és az adatbiztonságot. Az adatok sokszor táblázatokból, Excelből érkeznek az AI-ba, az adatok ellenőrzésével és jobb promptok írásával tudunk kedvezőbb válaszokat generálni.  A cél, hogy a cégek rutinosan tudják használni az AI-támogatást, és hogy ezáltal a folyamatokat egyszerűsíteni lehessen.

Franz tapasztalatai alapján úgy látja, hogy nagy szükség van a bizalomra, a kollégák nyitottságára, a menedzsment jól meghatározott projektek és adatok mentén tudja elérni a dolgozói elkötelezettséget az AI- használat irányába. Érdemes tudatosítani a kollégákban, hogy az AI támogatja a munkájukat, csökkenti a stresszt és az adott munkafolyamatokra szánt időt. Franz szerint, ha ma egy céget nem érdekel az AI használata, lemarad, nagyban rontja a saját versenyképességét.

Nedaa szerint jobban felkészültek a cégek az AI-használatra, azzal, hogy képzik a kollegákat, hogy láthatóvá teszik a megoldásokat, csökkentik az AI-jal szemben mutatott ellenállást. Érdemes inkább proaktív, mint reaktív hozzáállással közelíteni az új megoldások, platformok felé, és erre felkészíteni a dolgozókat is.

Lana kiemelte a piacokon a nagyobb ellenálló képesség kialakításához a megfelelő környezet szerepét, a kritikai gondolkodást, a megoldásorientált attitűdöt, a proaktivitást és a változások iránti tudatosságot. A fentiek mellett fontosnak tartja, hogy a cégek kellő rugalmassággal tudják kezelni a geopolitikai változásokat, figyelembe véve, hogy az anyagok, források elérhetősége folyamatosan változhat.

Zárásként a panelbeszélgetés szakértői egy-egy praktikus tanáccsal látták el azokat a vállalatokat, amelyek most kezdik – vagy skálázzák – az AI használatát az ellátási láncokban.

Lana az AI lépésről lépésre történő bemutatását, az AI környezetbe történő belépésének szerepét emelte ki. Nedaa a dolgozók bevonását, a képzésbe történő befektetést, a támogató munkahelyi kultúra kialakítását, valamint a hibás folyamatok javítását látja megfelelő stratégiának az egyensúly kialakításának érdekében. Franz a megfelelő adatminőséget, míg Miljan a felső vezetők figyelmének felkeltését tartotta hangsúlyosnak.

A TRANSLOG Connect Kongresszus nem csupán egy szakmai konferencia, hanem egy két napon át tartó, intenzív üzleti fókuszú tapasztalatcsere, ahol előadások, panelbeszélgetések, gyakorlati esettanulmányok és előre egyeztetett üzleti találkozók adják a rendezvény gerincét. A program célja évről évre az, hogy teret adjon  legaktuálisabb logisztikai és ellátásilánc-témák megvitatásának, és ösztönözze a szakmai együttműködéseket a régió vállalatai között.

A következő TRANSLOG Connect Kongresszusra 2026. november 25–26. között kerül sor, amely ismét a közép-kelet-európai logisztikai szektor döntéshozóit invitálja az együtt gondolkodásra, és hosszú távú nemzetközi szakmai partnerségek kialakítására.

Karacs Alexandra, NEW technology magazin