Amire eddig senki se figyelt: ökológiai időzített bomba ketyeg a Hormuzi-szorosban veszteglő hajókon

A tengervízben láthatatlan, de annál veszélyesebb folyamat zajlik az Irán, illetve az Egyesült Államok és Izrael közötti feszültség árnyékában. Amíg a világ figyelme elsősorban a diplomáciai és katonai lépésekre összpontosul, a biológusok egy eddig kevésbé vizsgált fenyegetésre hívták fel a figyelmet: a Hormuzi-szoros lezárása miatt elakadt kereskedelmi flotta „szuperterjesztőként” működhet a világ tengeri ökoszisztémájában.

A Perzsa-, Arab- és Ománi-öbölben több mint 1500 hajó hónapok óta várja a továbbhaladás lehetőségét. A mozdulatlan, hatalmas acélfelületek pedig ideális élőhelyet biztosítanak a tengeri mikrobáknak, algáknak és gerincteleneknek, amelyek felhalmozódása mostanra kritikus ponthoz ért.

„A hajótesteken keletkező jelentős biológiai lerakódás, a fajok felgyülemlése, valamint a hajók nagy száma és globális hatóköre hatalmas nemzetközi biobiztonsági fenyegetést jelent” – állapította meg egy nemzetközi szakértőkből álló csoport frissen közzétett tanulmánya.

A probléma a hajók szokatlanul hosszú ideig tartó vesztegléséből ered. Normál körülmények között egy teherhajó csupán két napot tölt a szorosban, ami a biológiai lerakódás szempontjából ideális, lévén, hogy a statikus felületeken általában tíz nap kell a folyamat beindulásához.

Ennél hosszabb várakozás esetén azonban a jelenség felgyorsul, mert a mozgás hiánya miatt a lerakódásgátló bevonatok hatékonysága jelentősen csökken.

A térség egyedi környezeti jellemzői súlyosbítják a helyzetet. A magas hőmérséklet és a kiugró sótartalom miatt az itt élő szervezetek rendkívül ellenállóak. Ezek a „stressztűrő élőlénycsoportok” sokkal nagyobb valószínűséggel élik túl a későbbi hosszú tengeri utazást, és más fajoknál könnyebben telepednek meg távoli vizekben – ahol természetes módon nincs semmi keresnivalójuk.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy a veszteglő flották egyszerre hordozzák a világ különböző pontjairól korábban odaszállított, és az Öböl-régió saját, helyi fajait. Ez a keveredés nemcsak az Öböl vizeiben vezethet idegen honos fajok megjelenéséhez, hanem a kereskedelem helyreállásakor a világ más pontjaira is eljuttat káros organizmusokat.

A biológusok szerint a gazdaságilag és ökológiailag is káros invazív fajok elterjedése csak összehangolt fellépéssel kerülhető el. A szakértők azt javasolják, hogy a kormányok és a hajózási iparág szereplői még a forgalom újraindulása előtt végezzék el a hajótestek tisztítását, ezzel ugyanis „mérsékelhetik a rendkívüli biobiztonsági kockázatokat”.

A szakértők szerint a víz alatti tisztítás során keletkező törmeléket össze kell gyűjteni ártalmatlanításra, hogy a káros hulladék ne kerüljön vissza a környező vizekbe. Hozzátették: a gyors riasztási és tudásmegosztó hálózatok kialakítása kulcsfontosságú a globális biodiverzitási katasztrófa megelőzéséhez.

Gábor János, NEW technology