Bebizonyították: ennyivel fűtik a városokat a dugóban álló autók

A nyári kánikulában az aszfaltozott utcákat járva keveseknek jut eszébe, hogy a városokban nemcsak a tűző nap ereje okozza a hőséget, hanem a környező autók motorjából és kipufogójából áradó forróság is. Bár a városi klímakutatások eddig elsősorban az épületek és az útfelületek hőtároló képességére koncentráltak, a Manchesteri Egyetem tudósai most bebizonyították, hogy önmagában a közlekedés képes módosítani egy metropolisz hőtérképét. A szakemberek olyan fizikai alapú modult fejlesztettek ki, amely a világ egyik legfontosabb globális éghajlati modelljébe ágyazva mutatja be a járművek hőtermelését.

A JAMES folyóiratban publikált tanulmányukhoz manchesteri és toulouse-i forgalmi adatokat használtak fel. Az eredmények rávilágítottak, hogy a manchesteri gépjármű-forgalomból eredő hő nyáron átlagosan 0,16, télen pedig 0,35 Celsius-fokkal növeli a levegő hőmérsékletét.

Ez az érték elsőre csekélynek tűnhet, azonban a kutatók hangsúlyozták, hogy a szélsőséges hőhullámok idején pont ez a különbség tolhatja át a hőérzetet a veszélyes tartományba.

A szimulációk kimutatták: a Nagy-Britanniában 2022 júliusában tapasztalt hőhullám során például az emberi szervezetet érő hőstressz tovább maradt a kritikus küszöbérték felett – éppen a közlekedés közvetlen hőkibocsátása miatt. A folyamat ráadásul nem áll meg az utcákon: a burkolatok felett felszabaduló forróság átszivárog az épületek falai közé is, ami közvetve növeli a beltéri hőmérsékletet és ezzel együtt a légkondicionáló berendezések energiaigényét.

Segítség a városmenedzsmentnek

A modell érdekessége, hogy képes különbséget tenni a benzines, dízel, hibrid és elektromos hajtásláncok között. Ez az újítás lehetővé teszi a döntéshozók számára, hogy pontosabb képet kapjanak arról, miként alakul át egy város hőháztartása, ha például jelentősen megnő az elektromos autók aránya – amelyek nem csupán zéró kibocsátásúak, de kevesebb hőt is bocsátanak ki a környezetükbe.

„Szeretnénk hangsúlyozni a közlekedési rendszerek figyelembevételének fontosságát az éghajlati alkalmazkodás, a városi hűtési stratégiák és a nettó zéró átállás tervezésekor” – emelte ki közleményben Yuan Sun, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók szerint az éghajlati ellenállóképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy a városfejlesztők ne csupán a zöldfelületek növelésében, hanem a tisztább, alacsonyabb hőkibocsátású járművek támogatásában is megoldást lássanak.

Gábor János, NEW technology