Bevásárlószatyrokból tankolhatják a jövő repülőgépeit

Szó szerint válhat valósággá az, hogy a tengerpartokon összegyűjtött samponos flakonok és eldobható zacskók nem hulladéklerakókban végzik, hanem egy új eljárásnak köszönhetően utasszállító repülőgépek üzemanyagtartályába kerülnek. Bár ez az elképzelés futurisztikusnak tűnik, kínai kutatók karnyújtásnyi közelségbe hozták: olyan kémiai eljárást dolgoztak ki, amellyel a legmakacsabb műanyaghulladék is nagy hatékonysággal alakítható repülőgép-üzemanyaggá.

A laboratóriumi kísérletek során a kutatók 82,3 százalékos folyadékhozamot értek el, melynek jelentős része a repüléshez elengedhetetlen szénatomszámú összetevőkből állt. A világon jelenleg is hatalmas az igény az ilyen jellegű innovációkra, hiszen évente több mint 460 millió tonna műanyagot termelünk, amelynek feldolgozása komoly környezetvédelmi kihívást jelent.

A legtöbb hulladékot az úgynevezett poliolefinek teszik ki, amelyek szerkezete kísértetiesen hasonlít a fosszilis tüzelőanyagokéhoz. A műanyagok a kőolajból származó szén- és hidrogénatomok hosszú, szívós láncaiból, polimerekből épülnek fel. Az üzemanyaggá történő visszaalakítás lényegében egy „visszafejtési” folyamat, ahol ezeket a hatalmas láncokat rövidebb, használható molekulákra vágják szét.

Eddig a legnagyobb akadályt az jelentette, hogy a molekulaláncok bomlása kiszámíthatatlan, ezért a leggyakrabban értéktelen gázok keletkeztek a vágyott folyékony üzemanyag helyett. A Fudani Egyetem és a Sanghaji Fejlett Kutatóintézet szakemberei azonban egy kobalt-nikkel katalizátorral megoldották a problémát – írja a South China Morning Post.

Az eljárás egyik legnagyobb előnye az ár

Amíg a korábbi kísérletekhez méregdrága nemesfémeket, például platinát használtak, az új módszerhez csak bőségesen rendelkezésre álló és olcsó fémekre van szükség. Környezetvédelmi szempontból is jelentős a nyereség: ha a folyamatot megújuló energiával hajtják végre, a károsanyag-kibocsátás 80 százalékkal alacsonyabb lehet a hagyományos üzemanyaggyártás számaihoz képest.

Bár a megoldás ígéretes, még nem áll készen a tömeges terjesztésre, hiszen kísérleti fázisban van. Bár az iparágban már látni az elmozdulást – például Nagy-Britanniában már megnyílt az első ehhez hasonló módszert alkalmazó üzem –, egyelőre jelentős fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy az utasszállító gépek bevásárlószatyrokból nyert üzemanyaggal emelkedjenek a magasba.

Gábor János, NEW technology