Célkeresztben a BYD: ellenőrök szállták meg a kínai autógyártó épülő szegedi gyárát
Ellenőrök lepték el kedden a BYD szegedi gyárépítésének munkaterületét, ahol a dolgozók tartózkodási engedélyét, társadalombiztosítási kártyáját, munkaszerződését és egyéb hivatalos iratait vizsgálták. Az akció nem korlátozódott csak a magyar helyszínre: a South China Morning Post úgy tudja, hogy hétfőn egy, az akkumulátoripari ellátási láncban érdekelt kínai cégnél is ellenőrzés volt: ott a munkaügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett az importengedélyekre is kíváncsiak voltak.
A hatósági fellépés előtt egy nappal Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben bejelentette, hogy átfogó vizsgálat indul a kínai autógyártó magyarországi beruházásainál. A kormányfő közölte, hogy górcső alá veszik az autógyártóhoz elszegődött Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter minden olyan döntését, tárgyalását és állami kötelezettségvállalását, amely a BYD-hoz kapcsolódott.
„Megvizsgáljuk a vállalatnak nyújtott támogatásokat, adókedvezményeket, gyorsított engedélyeket, környezetvédelmi mentességeket és közpénzből finanszírozott beruházásokat is” – jelentette ki a kormányfő, de a Miniszterelnökség egyelőre nem erősítette meg, hogy a szegedi szemle közvetlenül e vizsgálat részét képezte-e – írja a HVG.
Hirtelen váltás és gyanús dokumentumok a BYD háza táján
A vizsgálatok hátterében Szijjártó Péter múlt heti váratlan bejelentése állhat. A volt tárcavezető lemondott parlamenti mandátumáról, hogy a BYD külső kapcsolatokért és üzletfejlesztésért felelős vezetőjeként folytassa karrierjét. Szijjártó még miniszterként játszott kulcsszerepet a szegedi gyárépítés ösztönzésében, és tavaly májusban ő írta alá a stratégiai együttműködési megállapodást a BYD budapesti európai központjáról is.
A Külügyminisztérium belső dokumentumai most új megvilágításba helyezik a korábbi tárgyalásokat. Velkey György László, a tárca parlamenti államtitkára közösségi oldalán azt írta, hogy a minisztériumi iratok szerint Szijjártó személyesen szorgalmazta a beruházás nemzetgazdasági kiemelt státuszát, valamint a kínai munkavállalók vízumkérelmeinek gyorsított elbírálását. Az államtitkár adatai szerint a BYD és alvállalkozói több ezer harmadik országbeli munkavállaló számára kértek és kaptak csoportos munkavállalási engedélyt, amely szám nagyjából megegyezik a projekt által ígért összes munkahely számával.
Az államtitkár megerősítette, hogy a beruházási szerződést a kormány részéről Szijjártó tárgyalta le és írta alá a vállalattal. Sem a BYD, sem az érintett volt miniszter nem reagált a sajtómegkeresésekre.
A hatósági razziák híre gyorsan elterjedt a kínai üzleti körökben. Egy Debrecenben működő kínai vállalat például levélben figyelmeztette partnereit, hogy gondoskodjanak a dolgozók megfelelő okmányairól és tartsák be a munkaügyi előírásokat.
Gábor János, NEW technology

