Forinterősödés, EU-pénz és akkugyárak: kezdődik a TISZA-kormány igazi ipari erőpróbája

A TISZA-kormány jó előre ismertetett gazdasági programja nem egyetlen ágazatra céloz, hanem a teljes üzleti környezetet formálná át. A felálló országvezetés a korrupció visszaszorítása mellett az EU-források hazahozatalát, az ipari termelés és a kereskedelem stabilitásának megteremtését és a versenyképesség javítását tűzte zászlajára. Mire számíthatunk tehát a következő négy évben, milyen pozícióból indulnak a nagy tervek, és kik lesznek a változások kulcsszereplői? Íme minden, amit eddig tudunk.

A TISZA Párt programjának első üzenetei nem egyetlen nagy ágazatról, hanem a teljes üzleti környezet átrendezéséről szóltak. De mit is jelent ez a közeljövő gyakorlatában? A párt februárban bemutatott gazdasági tervei szerint a felszabaduló uniós forrásokat a gazdaság fejlesztésére és a magyar vállalkozások támogatására fordítanák, miközben visszaszorítják a korrupciót, kiszámíthatóbb üzleti környezetet teremtenek, és energiatakarékossági programot indítanak – háztartásoknak, illetve cégeknek egyaránt.

Ugyanebben a csomagban szerepel az is, hogy a TISZA 2030-ra teljesítené az euróbevezetés feltételeit, miközben a vállalkozásoknak célzott támogatásokat és adókönnyítéseket ígér.

A gyártás és az ipar szereplői számára ennek van egy világos olvasata: a TISZA nem a nagy állami iparpolitika nyelvén beszél, hanem a stabilitás, az EU-pénzek és a kisebb cégek versenyképessége felől közelíti meg a gazdasági reformokat. Az eddigi nyilatkozatok alapján a párt elsősorban a kisvállalkozásokat segítené uniós forrású támogatásokkal és adókedvezményekkel, miközben csökkentené a bürokráciát és az energiaköltségeket, illetve visszafogná a szennyező technológiákat támogató állami forrásokat, egyben felülvizsgálná a nagy akkumulátorgyárak működését, sőt, kilátásba helyezte a vendégmunkások behozatalának felfüggesztését is.

Forinterősödés jelezte az optimizmust

Magyar Péterék több ágazatra vonatkozóan is megosztottak viszonylag konkrét ígéreteket. Az energiaiparral kapcsolatban elhangzott, hogy 2035-re megszüntetnék az orosz függőséget, teljeskörűen felülvizsgálnák az orosz építésű atomerőművet (a Paks II projekttel egyetemben), 2040-re megdupláznák a megújuló források arányát, valamint energiahatékonysági programot indítanának háztartásoknak és vállalatoknak.

A forint reakciója azt tükrözte, hogy a piacok hitelességi kérdésnek tekintik, és láthatóan elfogadják a programot.

A magyar fizetőeszköz az áprilisi választást követő héten négyéves csúcson is járt. A nemzetközi befektetők ezek szerint a politikai bizonytalanság csökkenésére és stabilitásra számítanak, illetve azt várják a TISZA Párt kétharmados választási győzelmétől, hogy a felálló kormánynak tényleg sikerül hazahozni az uniós forrásokat.

„A piac a bizonytalanság eloszlására és az Európával jobban összehangolt politikai változásokba vetett megújult optimizmusra reagál” – értékelte a helyzetet az Euronewsnak Timothy Ash, a RBC Global Asset Management befektetési vállalat stratégája.

A Portfolio közben azt írta, hogy a TISZA kétharmados győzelmének híre és a háttérben Magyar Péter, illetve Varga Mihály jegybankelnök megállapodása együttesen eredményezte a hazai fizetőeszköz négyéves rekordját. A Reuters által idézett Goldman Sachs-elemzés még pontosabban megmutatta, hogy ezzel mit áraz be a piac: ha a TISZA komolyan gondolja az euróövezeti közeledést, akkor az első lépések egyike az inflációs cél 3-ról 2 százalékra csökkentése kell legyen.

És ez nem politikai lelkesedés, hanem az árstabilitás, a fiskális hitelesség és a kiszámítható szabályozás kérdése.

Magyar Péter maga is ezt a bizalmi olvasatot erősítette, amikor április 20-án, a TISZA parlamenti frakciójának első ülésén közölte, hogy a kétharmados parlamenti többség „óriási felhatalmazás, és legalább ekkora felelősség”. Persze ez a mondat messze nem ipari program, de mindenképpen iránytű, amelyet nézve most azt figyelik a befektetők, hogy a felhatalmazásból lesz-e rend, vagy csak új szereplőkkel fut tovább ugyanaz a bizonytalanság.

Az iparnak főleg ezekre a nevekre kell figyelni az új kormányzatban

A piaci várakozásokat a TISZA Párt 240 oldalas programja alapozta meg, amely az euró bevezetésének előkészítését, az uniós források gyors bevonását és a közbeszerzési rendszer átalakítását ígéri. „Kevesebb adót fognak fizetni az alacsonyabb jövedelműek, és több felelősséget vállalnak majd a milliárdosok” – foglalta össze a tervek lényegét Kármán András, a pénzügyminiszteri poszt várományosa, akitől a kabinet a költségvetési fegyelem és a beruházási mozgástér közti egyensúly megteremtését várja.

Az új kormány a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési programmal célozza a hazai kis- és középvállalkozásokat.

Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter úgy fogalmazott, „zebra helyett unikornisokat, korrupt közbeszerzések helyett tisztességes versenyt és startup-barát környezetet teremtünk”. A Shell korábbi globális alelnökének szavai azért is érdemelnek kiemelt figyelmet, mert az ő pozíciójánál ér majd össze a piaci és a politikai logika. A TISZA Pártba rögtön azzal a kijelentéssel köszönt be, hogy a nagy gyárak helyett a helyi kisvállalkozásokat kellene versenyképesebbé tenni. Leszögezte ugyanakkor, hogy „nincsenek csodák: dolgozni kell, tisztességes hozzáállás kell, és a korrupció nyilvánvalóan a vállalkozás halála”, majd az „egyenlő versenyfeltételek” fontosságát hangsúlyozta.

Az új kabinetben Kármán és Kapitány mellett a külügyminisztérium élére kerülő Orbán Anita személye is kulcsfontosságú lesz a gazdaságpolitika szempontjából. Ennek oka az, hogy otthonosan mozog a kül- és energiapolitika, valamint a nemzetközi vállalati kapcsolatok keresztmetszetében: korábban energiabiztonsági utazó nagykövet volt, majd globális energetikai és multinacionális cégeknél dolgozott, ezenkívül régiós piacokért felelt, ami közvetlenül kapcsolódik az ipar energiaellátásához és külpiaci beágyazottságához.

A magyar sajtóban megjelent elemzések kiemelik, hogy a tárcavezető külpolitikai irányvonala az európai és nyugati integráció erősítésére, valamint az energiafüggőség csökkentésére épül, ez pedig alapvetően befolyásolja a gyártás és az ipar működési feltételeit.

A TISZA-kormány gazdasági struktúrájában tehát Kármán András, Kapitány István és Orbán Anita jelennek meg a hazai ipar számára legfontosabb pozíciókban, és ez a hármas felállás a finanszírozás, az energiaellátás és a nemzetközi kapcsolatok összehangolását jelentheti, ezáltal ők állítják fel a gyártóvállalatok tevékenységének következő éveit meghatározó kereteket.

Így fordulnak rá a következő ciklusra az egyes ipari szegmensek

Az új kormányzati ígéretek vegyes képet mutató ipari környezetbe érkeznek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint februárban az ipari kibocsátás éves alapon ugyan enyhén csökkent, de a feldolgozóipari új rendelések volumene több mint 6 százalékkal nőtt, a fémalapanyag-gyártás és fémfeldolgozás pedig 1,1 százalékos bővülést mutatott.

Az autóipar húzóágazat, és várhatóan az is marad. A BMW debreceni gyára márciusban megkezdte a Magyarországon gyártott modellek átadását, és gyorsítani szeretné a termelés felfutását. Az Audi győri üzemében nemrég legördült a gyártósorról a 2,5 milliomodik autó, a Mercedes Kecskeméten jelentette be egy új, tisztán elektromos modell sorozatgyártását, a kínai BYD pedig áprilisban megkezdte a szegedi akkumulátorgyár próbaüzemét.

A gépgyártásnak és a hadiiparnak új lendületet adhatnak a márciusban bejelentett, több évre szóló stratégiai együttműködések, amelyek a Magyar Honvédség számára biztosítanak hazai gyártási és összeszerelési kapacitásokat, például a cseh Tatra Trucks katonai és speciális járművekre vonatkozó projektjében, amely a magyar Rába részvételével valósulhat meg.

Az energiaipar területén a lakossági árak védelme mellett a beszerzési források diverzifikálására is törekedne az új kormány, amely élénken foglalkozik Paks I üzemidejének meghosszabbításával és a Paks II beruházás szerződéseinek felülvizsgálatával.

Az Oxford Economics Euronews által szemlézett elemzése összességében rámutat, hogy maga a politikai fordulat csak mérsékelten támogatja a növekedést, de a strukturális uniós források 2027 és 2030 között évente akár 0,5-0,7 százalékponttal is megdobhatják a magyar GDP-t – persze ha a kormány, ahogy azt ígéri, gyorsan teljesíti a jogállamisági reformokat.

Mire számíthat az ipar a most kezdődő kormányzati ciklusban?

2030-ig az energetikában és az energiahatékonyságban látszik a legnagyobb kiugrási lehetőség. A Reuters szerint az uniós akkumulátortároló-kapacitásnak 2030-ig 750 GWh-ra kellene nőnie. Eközben tavaly 45 százalékos volt az európai növekedés, de a szektor engedélyezési, hálózati és szabályozási akadályokkal küzd, valamint továbbra is erősen függ a kínai beszállítóktól.

Magyarországon tehát a jövő nyertese nem feltétlenül a legnagyobb gyár, hanem az a szereplő lehet, aki a hálózatot, a tárolást, az energiamenedzsmentet és az ipari hatékonyságot szállítja.

Az autóiparban közben kettős kép rajzolódik ki. Noha fentebb a TISZA-győzelem után erősödő forintról és részvénypiacokról, illetve arról írtunk, hogy a befektetők pro-európai, stabilabb környezetre számítanak, az öreg kontinens újautópiaca januárban 3,5 százalékkal esett, és a legnagyobb piacok gyengélkedése lehúzta a számokat. A magyar autóipar számára ez azt jelenti, hogy a hagyományos, nagy volumenű termelés helyett a következő négy évben az EV-kapcsolt gyártás, a beszállítói pozíciók és az exportpiacok minősége lehet a legfontosabb. A BYD üzemével Magyarország továbbra is fontos pontja lesz az európai elektromobilitási térképnek, ám a vállalat már az eredetileg tervezettnél kisebb darabszámokkal és későbbi felfutással számol, ami óvatosságra intő jel lehet.

A gépgyártás és a fémmegmunkálás oldalán a legnagyobb kérdés az, hogy a magyar ipar feljebb tud-e lépni a közepes hozzáadott értékű tömegtermelésnél.

A Portfolio januárban arról írt, hogy a német ipari modell válsága és a közép-európai alkalmazkodás kényszere egyszerre érinti a versenyképességet, az energiaátmenetet, a geopolitikát, az ipari modernizációt és az exportkitettséget. A német ipari megrendelések februárban ugyan nőttek, de jóval a várakozások alatt, miközben a közel-keleti konfliktus és a magasabb energiaárak tovább rontják a kilátásokat. Jelzésértékű például, hogy a svéd Electrolux a költséghatékonyság erősítésére, a működés rugalmasságának növelésére, a stagnáló piaci keresletre és az árnyomásra hivatkozva bezárja a jászberényi üzemét, lapátra téve mintegy 600 dolgozót.

Mégis az energetika lehet a legkeményebb terep, mert itt találkozik a politika, a geopolitika és a vállalati költségszint.

A magyar nagykereskedelmi áramárak 2026-ban legalább 12 százalékkal emelkedtek az előző év átlagához képest, és Magyarország a földgázra erősen támaszkodó rendszerek közé tartozik, olyannyira, hogy a gázalapú termelés 2026 első hónapjaiban 36 százalékkal ugrott meg. A TISZA programja erre reagál, amikor az energiafüggőség felszámolását, a megújulók terjedésének gyorsítását és az energiahatékonyságot helyezi fókuszba.

Aki ebben a ciklusban energiát termel, tárol, hálózatot fejleszt vagy fogyasztást csökkent, az jobban járhat, mint az, aki egyszerűen csak a régi árak fennmaradására épít.

Összességében tehát a magyar ipar 2030-ig valószínűleg nem egyetlen nagy áttörés, hanem több kisebb, de markáns átrendeződés felé halad. A nemzetközi trendek az elektromos közlekedés, az energiatárolás, az automatizálás és az európai ipari önvédelem felé tolják a pénzt; a TISZA-program pedig ehhez ígér kevesebb korrupciót, kiszámíthatóbb szabályozást, uniós forrásokat, energiatakarékosságot és szigorúbb nagyvállalati kontrollt. Aki ebben a környezetben rugalmas, exportképes és energiahatékony – no meg jól automatizál –, az nyertesként jöhet ki a 2030-ig tartó időszakból, és még tovább. Aki viszont a régi modellből akar még egy ciklust kifacsarni, az könnyen úgy járhat, mint az európai ipar számos mostani szereplője: hiába nagy név, ha beszűkül a mozgástere.

Cikkünk a lapzártánkig (2026. április 24.) megjelent szakértői nyilatkozatokat, illetve a hazai és nemzetközi sajtóban megjelent elemzéseket vette alapul.

Gábor János, NEW technology magazin