Gazdasági partnertalálkozó
– Húsz évvel ezelőtt született meg az integrált Debreceni Egyetem, mely akkor még csak egy szűk körrel állt kapcsolatban, néhány személy között indult meg a közös munka. Ebből alakult ki az az innovációs együttműködési rendszer, amihez most Önök a Debreceni Egyetemmel együtt tartoznak – fogalmazott Szilvássy Zoltán rektor a csütörtöki Gazdasági évindító partnertalálkozón mondott köszöntőjében.
Az egyetemi vezető kifejtette: az intézmény arra a különleges feladatra vállalkozott, hogy a multinacionális nagyvállalatok, a helyi kis- és középvállalkozások, az akadémiai és az egyetemi szféra, a regionális és az országos kormányzat közötti zökkenőmentes kapcsolatot a saját eszközeivel minél inkább elősegítse.
Papp László polgármester beszédében kiemelte, hogy a partnertalálkozó résztvevőinek sikere Debrecen és a régió eredményességét is garantálja.
– A több évtizedes együttműködés a város, az egyetem, a helyi és a nemzetközi gazdasági élet szereplői között egy nagyon sikeres történetet hozott létre. A város és az egyetem megtette azokat a lépéseket, hogy a kormányzattal való hatékony együttműködésnek köszönhetően az Észak-alföldi régió Magyarország és az Európai Unió egy legperspektivikusabb régiója legyen – jelentette ki Papp László.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter „A gazdaságunk: magyar, high tech, zöld” címmel tartott előadásában bemutatta a kormány gazdaságstratégiájának fő irányait. Kitért a magyart tulajdonú vállalatok támogatására és hatékonyságnövelésére, a high tech gazdaság feltételeinek továbbfejlesztésére, valamint a teremtett környezet védelmére – a klímasemlegesség megoldandó feladataira.
A miniszter a felsőoktatásról szólva ismertette az elmúlt években lezajlott átalakítás lépéseit és elemeit, illetve a folyamatban lévő törekvéseket, melyek a működési környezet egyszerűsítését, a hatékonyság javítását, az új finanszírozási rendszer és szerkezet kialakítását szolgálják. Palkovics László kiemelte a Debreceni Egyetemmel szoros együttműködésben dolgozó kisvárdai és nyírbátori közösségi felsőoktatási képzési központot.
Beszélt a tudásipari központok hálózati szervezésében kiemelt jelentőséggel bíró Tudományos és Innovációs Parkokról, amelyhez a Debreceni Egyetemen működő tudástranszfer rendszer is mintaként szolgált. Palkovics László országosan is példaértékűnek nevezete a Debreceni Egyetem képzési palettáján és tudásbázisán létrehozott innovációs ökoszisztémát, amely nemcsak a vállalatokkal való viszonyban, de a saját tudásának a megjelenítésében és továbbfejlesztésében is egyedülálló hazánkban.
A rendezvény keretében a Debreceni Egyetemen létrehozott Területi Innovációs Platformhoz való csatlakozásról írt alá nyilatkozatot Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Pekó László, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
„Gazdasági tények és tervek a Debreceni Egyetemen” címmel Bács Zoltán kancellár tartott előadást az elmúlt év legfontosabb történéseiről és eredményeiről, valamint ismertette a 2020-as évre vonatkozó stratégiai terveket és elképzeléseket.
Az egyetemi vezető az oktatás kapcsán a Debreceni Egyetem nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről szólva hangsúlyozta, hogy a világ 20 ezer egyeteme közül a DE minden ranglistán a világ legjobb 3-5 százalékában kap helyet, ugyanakkor bizonyos szakterületeken ennél jobb eredmény, a legjobb száz közé jutás a cél.
Tovább nőt az intézmény külföldi hallgatóinak száma, 2019 októberében már 116 országból érkezett 6300 diákok, ez a teljes létszám 15,8 százalékát jelenti, amivel az első helyen áll a DE az országban. A külföldi hallgatók létszáma mellett az intézmény összlétszáma is nőtt tavaly, köszönhetően többek között a szolnoki campus integrációjának. A kancellár szerint ezzel a Debreceni Egyetem nagymértékben hozzájárulhat a szolnoki felsőoktatás megőrzéséhez és további erősítéséhez.
Bács Zoltán ismertette az intézmény működésére vonatkozó legfontosabb gazdálkodási, betegellátási, pályázati adatokat, bemutatta az intézmény informatikai támogatásához készített saját fejlesztésű szoftvereket és megoldásokat, köztük a gyermekétkeztetés rendszer továbbfejlesztését, az új adattárházat, az UD Mediversity alkalmazást és az UD MED modellt. Az egyetemi sajtó kapcsán elmondta, hogy újabb öt évre kapott engedélyt a Campus Rádió, illetve kiemelete az intézményi sajtómegjelenések számának 2014 óta tartó dinamikus emelkedését, amelyben meghatározó szerepet játszik a tavaly száz éves fennállását ünneplő egyetemi sportklub, a DEAC.
A 2020-as tervekről szólva a műszaki képzés fejlesztéséhez kapcsolódó beruházásokat, a Tudományos és Innovációs Park kialakításának elindítását, valamint a betegellátás minőségi javítását és finanszírozási helyzetének stabilizálását emelte ki a kancellár. A hosszabb távú célkitűzések között szerepel a Főépület külső homlokzatának, a Balásházy gyakorló energetikai rendszerének és épületének felújítása, A Táplálkozástudományi Központ létrehozása, illetve AZ Űrtudományi obszervatórium kialakítása a Botanikus Kert Napfizikai Obszervatóriumának épületében.
Az egyetem innovációs tevékenysége nyomán a kancellár beszélt az Innovációs Ökoszisztéma Központ új szervezeti struktúrájáról, a Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézetről, illetve a világ vezető műszaki egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Catalyst módszertanának európai meghonosítására létrehozott hétéves programról.