Hogy jön össze a futamgyőzelem pár nap fejlesztéssel? Mérnöki bravúrok a Forma-1 mögött

Miután vasárnaponként leintik a Forma-1-es futamot, a mérnököknek csupán néhány napjuk marad arra, hogy áttervezzék a több ezer egyedi alkatrészből álló versenyautót, majd felkészítsék a következő hétvégére, és megelőzzék a riválisokat. A modern autósportban a győzelem és a dobogó legfelső foka már legalább annyira múlik a precíz digitális mérnöki munkán, mint a puszta sebességen – osztotta meg a The Engineernek írt cikkében a Siemens Digital Industries Software autóipari és közlekedési üzletágának globális vezetője. Royston Jones szerint a mérnökök mára az adatgyűjtés mestereivé váltak:

a szélcsatornától a pályáig minden pillanat olyan összefüggéseket rejt, amelyeket az ipari mesterséges intelligencia segítségével tesznek láthatóvá és azonnal használhatóvá a csapatok számára.

A siker egyik kulcsa a digitális iker, vagyis a fizikai versenyautó számítógépes mása, amely összeköti a virtuális modellt a valós járművel. Ez nem egy egyszerű látványterv, hanem olyan rendszer, amely folyamatos adatkapcsolatban áll a pályán száguldó autóval. A technológia alkalmazása körül ugyanakkor komoly szakmai vita zajlik. Sokan vitatják, hogy a csapatok valódi digitális ikret használnak-e kétirányú, valós idejű szinkronizációval, vagy csupán egyirányú „digitális árnyékot”, amely jelentős számítási kapacitást igényel, és lassabban reagálhat a változásokra.

A Forma–1 szigorú költségplafonja és a szélcsatornatesztek korlátozása szintén rákényszeríti az istállókat a digitális módszerekre.

A legnagyobb kockázatot a korreláció hiánya jelenti: ha a digitális modell számításai nem egyeznek a valós pályán mért fizikai adatokkal, a csapatok jelentős pénzt és időt veszíthetnek a félresikerült fejlesztésekkel. Mivel a szoftvereket és a felhőinfrastruktúrát külső beszállítók hozzák, az iparági szereplők szerint az érzékeny aerodinamikai adatok és a szellemi tulajdon védelme gyakori feszültségforrás a partnerek között. A technológia terjedését pedig a fizikai tesztelések drasztikus korlátozása indította el az elmúlt évek során.

„Ha az első futamon a leggyorsabb idővel kvalifikáló autót változatlan formában indítanád az utolsó versenyre, az lenne a leglassabb” – vázolta az egyetlen idény alatt elérhető eredményeket – egyben a folyamatos fejlesztési kényszert – Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.

És miért fontos ez az eszeveszett tempó az autóiparban és a világpiaci értékesítésben? A General Motors például éppen idén nyáron áradozott a digitális technológia előnyeiről, és elárulta, hogy Forma-1-es istállónál begyűjtött adatok virtuális integrációja révén gyakorlatilag havonta emeli át a motorsportban szerzett tapasztalatokat a szériamodellek fejlesztésébe.

Gábor János, NEW technology