Hogyan járul hozzá a hőszigetelés a fenntartható otthonokhoz?
Sokszor és sok helyen írtak már arról, mennyit változott az energiahasználat és a fenntarthatóság viszonya az elmúlt 50-60 évben. Az épületek hőszigetelése a 70-es évekig alapvetően azt a célt szolgálta, hogy megóvja a fagytól a ház szerkezeti elemeit, a fűtési rendszernek pedig annyi volt a feladata, hogy megfelelő meleget biztosítson. Nem nézték, hogy mennyi energia füstöl el egy-egy épület kifűtése során, mennyi károsanyag került a levegőbe, és hogy mekkora mértékben használtak fel fosszilis vagy egyéb nem megújuló energiaforrást a folyamat során.
A megfelelő homlokzati és tetőtér szigetelés előnyei között a jelentős rezsicsökkentés mellett kifejezetten hangsúlyos, hogy hányféle módon járul hozzá a fenntarthatósághoz és a környezetvédelemhez.
Miért számít fenntarthatóbbnak egy szigetelt ház?
A szigeteléssel jelentősen csökken az épület energiaszükséglete. Vagyis onnantól, hogy alaposan és megfelelő vastagságban leszigeteltük az épületet, értelemszerűen kevesebb hőenergiát kell létrehozni, elhasználni ahhoz, hogy a kívánt hőmérsékletet elérjük, illetve csökken az elektromos áram használata is, ami az épület hűtéséhez elengedhetetlen. A tetőtérnél különösen fontos a hűtésre kiadott költségek csökkentése, hiszen egy tetőtérben óhatatlanul könnyebben melegszik fel a belső tér. Vastagabb hőszigetelések alkalmazása esetén sokkal könnyebb hőhidakat létrehozni, mint vékony vagy szigetelés nélküli szerkezeteknél, erre érdemes odafigyelni mind tervezés, mind kivitelezés során. Ahhoz, hogy megfelelő hővédelmet kapjon az épületünk, minél homogénebb hőburkot kell kialakítani.
A szigeteléssel jelentősen csökkenthetjük a levegőbe kerülő károsanyag mennyiségét. A légkör szennyezésének egyik legsúlyosabb kérdése a károsanyag kibocsátással van összefüggésben. Ha az épületeket hagyományos, fosszilis tüzelőanyaggal vagy biomasszával fűtjük, akkor már egyetlen háztartás károsanyag kibocsátása is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a légkör megteljen különböző üvegházhatást elősegítő gázokkal, például széndioxiddal, nitrogénoxidokkal. A levegőbe kerülő nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti, methahemoglobin képződéshez vezethet.
A fenntarthatóság következő lépcsője: a passzívház extra szigeteléssel
A fenntartható ház egyik ismérve, hogy extra jó a szigetelése. De emellett vannak további szempontok is. A passzív ház esetében a kívánt hőmérsékletet eléréséhez elsősorban a napenergia passzív “becsapdázását” használjuk, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által leadott hőből jön létre. Ez utóbbi hőösszetevők a nyári hónapokban nem segítik a megfelelő hőmérséklet elérését, de jól megválasztott árnyékolás technikával ezt a kis problémát ki lehet küszöbölni.
Egy passzívház építésénél az alábbi irányelveket kell figyelembe venni:
- legalább három rétegű, nemesgázzal (argon vagy kripton gáz) töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek
- megfelelő tájolás
- nyári hővédelem biztosítása (árnyékolás)
- extra hőszigetelés, homlokzat, födém, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése
- ne legyenek hőhidak a szerkezeteknél!
- légtömörség biztosítása
- nagy hatékonyságú szellőzőberendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással
Ha nincs lehetőségünk passzívházat építeni, koncentráljunk a megfelelő szigetelés mellett arra, hogy minőségi nyílászárókat építsünk be a házba és hogy korszerű legyen a fűtésrendszerünk.
Mennyire fenntarthatóak a szigetelőanyagok?
Egy laikus érdeklődő nem biztos, hogy el tudja dönteni, hogy egy szigetelőanyag fenntartható vagy sem.
A kőzetgyapot szigetelés alapanyaga a természetben bőségesen megtalálható bazaltkőből, mészkőből, és dolomitból származik. Ahogy fent is írtuk, újrahasznosítható, nem minősül veszélyes hulladéknak, valamint élettartama megegyezik az épület élettartamával. A kőzetgyapot nem káros az egészségre, nem minősül veszélyes hulladéknak. Azt is hozzá kell tennünk, hogy bár természetes alapanyag, az előállításához magas energiafogyasztás szükséges.
Az üveggyapot környezetbarát, a belőle készülő szigetelés egészségre ártalmatlan. A környezetre veszélytelen (nem tartalmaznak hajtógázokat, 100%-ban újrafelhasználhatók), nem számít veszélyes hulladéknak. Az üveggyapotok nagy része, megközelítőleg 60%-a újrahasznosított üvegből készül. Létezik sárga, barna és fehér üveggyapot. A sárga tartalmaz formaldehidet, az üvegszálak felületét fenol-formaldehid gyantával vonják be, így biztosítva az üvegszálak egymáshoz ragadását. A fehér fújható üveggyapot kötőanyag nélkül készülnek, színtiszta ásványgyapot, nem tartalmaznak kötőanyagot.
Le a penésszel!
A fenntarthatóság során gondoljunk a saját egészségünkre, elvégre mi is a “környezethez” tartozunk. A penésznek olyan mellékhatásai lehetnek, amelyek irritálhatják a szemet, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját, a bőrt és a torkot is, még akkor is, ha egyébként nem vagyunk allergiásak. A penészérzékenységgel járhat az orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés. A legérzékenyebbeknél, a légzőszervi betegségtől szenvedőknél vagy a legyengült immunrendszerűeknél a penész fokozhatja a már meglévő betegségek tüneteit, de ha sokáig penészes környezetben vannak, akkor újabb betegségek is kialakulhatnak. Az asztmatikus betegségben szenvedőknek különösen fontos, hogy hosszabb távon kerüljék a penészes helyiségeket. Bizonyos penészgombafajták súlyos tüdőbetegségeket, fertőzéseket, a tüdő szöveteinek hegesedését okozhatják.
Egyébként kifogástalan nyílászárók és szigetelés mellett is kialakulhat a penészedés. Az elégtelen padlás vagy födém szigetelés biztos jele a fal és a mennyezet találkozásánál megjelenő penész. Ahogy egy betegséget, a penészedést is könnyebb megelőzni, mint kezelni. De ha már bekövetkezett a baj, akkor is az egyik legjobb módszer ha a penészesedés okait szüntetjük meg, azaz hőhídmentesen leszigeteljük a födémet.