A Skyroot Aerospace indiai rakétagyártó vállalat a héten jelentette be, hogy sikeres tesztet hajtott végre a 3D nyomtatott kriogén meghajtójával, a Dhawan II-vel. A teszt 200 másodpercig tartott, amelyet a Solar Industries nagpuri üzemében végeztek el. A kilövéshez a Skyroot saját fejlesztésű tesztpadját használták, a motort pedig cseppfolyósított földgáz hajtotta – írja a 3Dprinting.com
A hír közvetlen előzménye a Vikram-S 2022. novemberi indítása volt, amellyel a Skyroot első indiai magáncégként jutott el az űrbe. A Dhawan-II hajtómű a Skyroot első saját fejlesztésű, teljesen kriogén rakétahajtóműve. Az 1,0 kN tolóerejű Dhawan-I-nek az alapjaira épült, amelyet 2021 novemberében sikeresen teszteltek. A kriogén hajtóműsorozat Dr. Satish Dhawanról, egy kiemelkedő indiai rakétatudósról lett elnevezve, akinek sokat köszönhet India űrprogramja.
„A Dhavan-II sikeres tesztje egy mérföldkő a programunk történelmében” – jelentette ki Naga Bharath Daka, a Skyroot Aerospace társalapítója és ügyvezető igazgatója. „Ez a siker bizonyítja a Vikram sorozatú űrhajóhordozó eszközök teherbírását, így azok modulárisabbá és a különböző igényekhez igazíthatóvá válnak.”
1. Gnana Gandhi veterán rakétamérnök, aki a Skyroot Aerospace folyékony és kriogén meghajtásért felelős vezetője, szintén pozitívan nyilatkozott a teszt során elért 200 másodperces stabil égésről: „A 3D nyomtatott Dhawan-II hajtóművünk additív gyártástechnológiával előállított gyújtószerkezetet és egy fúvókák által működtetett krio-befecskendező szelepet használ, amely gyors reakcióidővel rendelkezik. Ez egy figyelemre méltó eredmény a csapatunk részéről, és értékes adatokat nyertünk a következő generációs kriogén motortechnológiához az LNG-vel mint üzemanyaggal.”
A Skyroot innovatív megoldásai közelebb hozzák az űrt az emberhez. Az, hogy 3D nyomtatással képesek űrhajókhoz használható alkatrészek létrehozására, figyelemreméltó teljesítmény, ami rengeteg potenciált rejt magában. A Dhavan-II tesztje bizonyítja, hogy a 3D nyomtatott hajtóművek működőképesek lehetnek, és egy napon akár gyökeres változást hozhatnak az űriparba.
Némethi Botond, NEW technology magazin