Barion Pixel

- Hirdetés -

- Hirdetés -

IoT, felids, jövő – az Endrich IOT technológiái a SIDO Paris-on

Helyszíni beszámoló a SIDO Paris-ról: az Endrich és az IoT jövője

- Hirdetés -

Érdekes újdonságként hatott a NEW technology csapatának a SIDO Paris, még látogatóként is. Izgalmas volt látni, milyen jól megférnek egymással a kisebb-nagyobb, IoT-technológiákkal foglalkozó és az óriási multinacionális vállalatok standjai.

A SIDO Paris IoT, AI, Infra Digital és kiberbiztonsági kiállításon megjelent cégeknél nem a standok minél látványosabb dekorációja kapott hangsúlyt, hanem sokkal inkább a technológiai újdonságok bemutatása. Találkozhattunk kamerákkal felvértezett robotokkal, automatizálási és monitorozási szoftvereket kínáló vállalatokkal, de szenzorokat és VR/AR technológiákat használó oktatási szervezettel is. Rendkívül sokszínű és barátságos rendezvény.

A TECHference Ipari Konferencia főszervezőjeként fontos kiemelnem, hogy ugyanazt a látogatói attitűdöt kellene Magyarországon is elterjeszteni, amit Párizsban tapasztaltam. A kiállítás 9-től 18 óráig tartott nyitva, de a szervezők nem tudták kitessékelni a látogatókat. Még este hétkor is sok standon folytak a megbeszélések. Üdítő volt ezt látni, és nagyon örülnék, ha a hazai kiállításokon ugyanilyen sok látogatóval találkozhatnánk záróra után.

– Czakó Miklós főszerkesztő

Antonio Rodas, az Endrich Bauelemente Vertriebs GmbH technológiai vezetője a SIDO párizsi helyszínén azt nyilatkozta a NEW technology magazinnak, hogy van összehasonlítási alapja, mert a szeptemberben, Lyonban rendezett SIDO-n is jelen volt. Személy szerint az a benyomása, hogy a párizsi helyszín hiába tűnik valamivel kisebbnek, a kiállítás maga nyilván a francia főváros adottságai miatt látogatottabb. Egy ilyen programról, ráadásul Párizsban, senki sem akar lemaradni, ha megoldhatja az utazást. A CTO úgy látja, az Endrich szempontjából rendkívül hasznosnak bizonyult a részvétel, és az, hogy a kollégái workshopot is szerveztek a SIDO-n.

„Tökéletes lehetőségünk adódott arra, hogy megismerjük a jelenlegi lokális piaci igényeket, így azt is, hogy hová építhetőek be az E-IoT megoldásaink. Ezeket a rendszereket nem saját magunknak fejlesztjük, a cél, hogy megtaláljuk a helyüket a piacon, és piacot is teremtünk nekik. Az ilyen eseményeken tanulunk a piaci szereplőkről, és megoldásokat kínálunk a problémáikra” – fogalmazott Antonio Rodas.

Mezőgazdasági szenzortechnológiák az Endrich-nél

„A legfontosabb felhasználási területek egyike, ahol most aktívak vagyunk , az a prediktív, megelőző karbantartás támogatása IoT megoldásokkal. A másik a csarnok- és épületfelügyelet, benne a hőmérséklet- és páratartalom-eloszlás monitorozása, vagy éppen a jelenlét érzékelése. A harmadik a mezőgazdaság: talajnedvességet, talajvízszintet mérünk, és szenzorokkal támogatjuk a hozzáadott LED megvilágítás bevonásával a termésátlag növelését célzó technológiákat, és még ott van még az okos hűtés területe is – foglalta össze az Endrich SIDO-n is felvonultatott megoldásait Kiss Zoltán.

Az export- és kutatás-fejlesztési igazgató magyarázata szerint a modern agrárium egyik alappillérévé válnak a szenzoros megoldások, akár kültéri, akár beltéri – például fóliasátrakban történő–, akár vertikális növénytermesztésről legyen szó. Az utóbbi típusú gazdaságokban a talajnedvességnedvesség, a páratartalom és a hőmérséklet detektálása mellett rengeteget számít a mesterséges megvilágítás intenzitásának és hullámhosszának mérése, hiszen a fény színe is nagyon fontos jellemző: „Nem mindegy, hogy milyen színű LED-del növeljük a termés volumenét, melyikkel fejlődik vertikális irányban a növény, melyikben terül horizontálisan – ehhez mind-mind más és más hullámhosszú fény szükséges.”

Az IoT jövőjét építik

Kiss Zoltán kérdésünkre elmondta: az Endrich 2023-as éve leginkább az eredmények publikálásról és a távol keleti utakról,  arról a húsz állomásos dél-Amerikai előadáskörútról és nyolc állomásos európai konferencia roadshowról szólt, amellyel körbehordozták a világon a tudásukat és technológiáikat, Amerikától Ázsiáig. A vállalat menedzsmentje közben jelezte, hogy már épül a következő 5-6 év fejlesztési stratégiája, amiben az egyik  főszerep továbbra is a globálisan élen járó IoT-é. Az exportigazgató felidézte: nemrég megjárta a müncheni Wireless Kongresszust is, ami éppen húszéves, és a kerek évforduló miatt bemutatták, milyen technológiák térhódítását jósolták az első, illetve a tíz évvel ezelőtti rendezvény előadásai, illetve ezekből mi valósult meg napjainkra.

„Azokról a technológiákról beszéltek akkor, mint jövőbemutató megoldásokról, amiket ma mindenki ismer és használ, például a Wi-Fi, LoRa, Zigbee és a BlueTooth. Hát, mi abban bízunk, hogy az a technológia, ami jelen kutatásainkba alapját képzi, az húsz év múlva szintén standard lesz! A tavalyi loholós év után ennek jegyében folytatjuk a munkát, de a kezdődő projektektől már anyagi eredményeket is remélünk, mert be fog érni két-három olyan fejlesztésünk, ami a sokéves befektetést alátámasztja financiális oldalról” – vázolta Kiss Zoltán.

Új helyekről is szomjazzák az Endrich tudását

Az exportigazgató jelezte: mindig is a logisztikai koncepció része volt, hogy egy projektet Németországban, Franciaországban vagy Magyarországon terveznek, de a gyártás már Ázsiában vagy máshol Kelet-Európában történik. Ez az alkatrészkomponens-disztribúciónál teljesen megszokott dolog, ahogy a fejlesztésnél is természetesnek veszik, hogy elmennek a partnereinkhez, szerte a világban. A vállalat által felhalmozott tudás szintén utazik, utóbbi az Interneten, ahol pontosan mérhető, hogy Zoltán cikkeit hol olvassák a glóbuszon. Érdekes tendenciát vettek észre: a keresőmotor optimalizáció jól működik, hiszen a legtöbb olvasó olyan országokból jelentkezik, ahol az Endrich saját irodával nincs jelen, tehát közvetlenül nem is ismerhetik őket.

„Amerikában több olvasónk van, mint Európában összesen, pedig itt több irodával vagyunk jelen, és a második legtöbb olvasó Dél-Koreából jelentkezik be. Azt gondoljuk, hogy bárhova el tudunk jutni az álzalunk fejlesztett technológiával, és bármilyen projekt elnyerésére van esélyünk. Azon múlik, hogy érdekes-e a téma, és hogy várhatóan tudunk-e megoldást adni az érdeklődők problémáira” – mondta Kiss Zoltán, aki a legutóbbi könyvében részletesen leírja egy egylapos IoT számítógép megépítését és működtetését, valamint azt, hogy milyen szoftverekkel és hogyan kell létrehozni egy működő okosszenzor rendszert. „A könyv, mint tudásbázis integrálódik egy komplett IoT-ökoszisztémába, amiben direkt szenzor – felhő és a multipont-pont architektúra egyszerre van jelen, utóbbi egy MESH okosszenzor hálózatot jelent egyetlen kicsatolással az internet felé. A könyv angolul íródott, mert szeretnénk mindenhol publikálni, és szokásunkhoz híven nyomtatott formában is elérhető lesz.”

Gábor János, NEW technology

Érdemes elolvasni
NEW technology