Az angol-ugandai fejlesztésű készülék negyedannyiba kerül, mint a piacon kapható társai, sőt, egyetlen invazív lélegeztetőgép árán akár kétszázat lehetne venni belőle. Az igazi bravúrja ugyanakkor nem az olcsóság, hanem az, hogy minimális oxigénnyomás mellett is képes életben tartani a betegeket. Mint ismert: ezzel a problémával számtalan kórház belső ellátórendszere küzdött, amikor sorra nyíltak az újabb és újabb COVID-osztályok.
Az angliai Leedsi Egyetem, a Bradfordi Oktatókórház, valamint az ugandai Mengo Kórház találmánya mindössze 150 fontba (kb. 62 ezer forintba) kerül, így kockázat nélkül kijelenthető, hogy a világ legolcsóbb légzéssegítő gépét sikerült megalkotni. Kereskedelmi forgalomba szinte biztosan nem kerül, mert a fejlesztő intézmények piaci siker helyett karitatív célt látnak benne: közepesnél szegényebb országok egészségügyi rendszereinek szánják.
Az elhanyagolt kórházak minden eddiginél olcsóbban juthatnak középsúlyos és súlyos állapotú COVID-betegeket lélegeztető gépekhez, viszont ezekben az intézményekben a magasnyomású lég- vagy oxigénellátással ugyanúgy gondok lehetnek. A megoldást egy apró elektromos ventilátor beépítése jelentette – ezzel alacsony oxigénnyomás mellett is megfelelő áramlást tudnak garantálni.
A komplexitás mellőzésével épített prototípus Nikil Kapur leedsi professzor szerint „fontos lépés egy olyan készülék kifejlesztése felé, ami nagyobb hozzáférést biztosít az életmentő technológiához”. Dr. Pete Culmer docens hozzáfűzte: a gépet kifejezetten oxigénkoncentrátorokhoz építették, és elegendő nyomást fejt ki ahhoz, hogy folyamatosan nyitva tartsa a beteg légúti rendszerét, miközben biztosítja a vér megfelelő oxigénszaturációját.
A négy különböző fokozaton működő, egyszerűen kezelhető, hatékony és persze olcsó gépet tíz egészséges önkéntes bevonásával tették próbára. A kísérletek során sem hipoxia (oxigénhiány), sem hiperkapnia (szén-dioxid-túltengés), sem más mellékhatás nem lépett fel, így a kampalai Mengo Kórházban rövidesen COVID-betegeken is tesztelni fogják.
Gábor János, NEW technology
Forrás: The Engineer