Barion Pixel

- Hirdetés -

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Új dimenzió a szennyvízkezelésben: áramot és fertőtlenítőszert termel egy baktérium

A hagyományos víztisztító telepek képtelenek maradéktalanul lebontani a vizelettel és széklettel a csatornahálózatba kerülő gyógyszermaradványokat (pl. az antibiotikumokat), de egy új fejlesztés nemcsak megoldást kínál erre a problémára, hanem értékes erőforrást nyer ki a szennyvízből. A kutatók egy olyan egyedi, kötőanyagmentes elektródát alkottak, amely többfunkciós rendszerré formálja a mikrobiális üzemanyagcellát. A berendezés a lakossági szennyvíz természetesen jelen lévő baktériumait használja elektromos áram előállítására.

A folyamat során a mikroorganizmusok megemésztik a vízben található szerves hulladékokat, és miközben táplálkoznak, elektronokat bocsátanak ki a rendszerbe.

A szakemberek módosították a hagyományos kémiai reakcióutat: a rendszer a beérkező elektronokat egy rövidebb, két-elektronos útra kényszeríti. A folyamat egyszerre oldja meg az antibiotikum-eltávolítást és a hagyományosan rendkívül energiaigényes ipari módszerekkel készülő hidrogén-peroxid előállítását, ami az egészségügy számára nélkülözhetetlen oxidáló- és fertőtlenítőszer, de alkalmazzák környezetvédelmi és háztartási célokra is.

- Hirdetés -

A kísérleti fázisban 0,74 millimól/liter hidrogén-peroxidot termeltek, miközben folyamatos elektromos áramot és 0,6 voltnál magasabb üresjárati feszültséget állítottak elő.

A ScienceDirectben megjelent tanulmány alapján a kutatók egy rendkívül ellenálló antibiotikummal, kloramfenikollal dúsított nyers szennyvizet használtak. A prototípus már néhány óra elteltével kimagasló hatékonyságot mutatott: az elektromossággal segített biológiai rendszer két nap alatt lebontotta a gyógyszermaradványok 99,99 százalékát. Ezzel párhuzamosan a víz kémiai oxigénigényét 94 százalékkal csökkentette (ami a víz tisztaságának egyik legfontosabb mutatója).

„Az eredmények alapján az egységesített, vas-nikkel-oxid és szén-nanoszál alapú elektrokatalizátorral felszerelt mikrobiális üzemanyagcella ígéretes, kifizetődő, energiahatékony és fenntartható rendszerként jelenik meg, amely komplex környezetben is képes a szennyvízkezelésre, a lebomlásnak ellenálló szennyezőanyagok eltávolítására és üzemanyag-előállításra” – összegezték a kutatók.

Fontos megjegyezni, hogy a technológia széles körű alkalmazása előtt még jelentős akadályok magasodnak: a laboratóriumi körülmények között működő cella kamránként csupán 250 millilitert képes kezelni, így a következő nagy kihívás a felskálázás lesz.

Gábor János, NEW technology

- Hirdetés -

NEW technology