Vagyonbiztonsági költségek drasztikus csökkentése, a biztonsági szint csökkenése nélkül
A jelenlegi turbulens gazdasági helyzetben, ahol a különböző eredetű, jellegű és hátterű válságok egymást követik, kiemelt jelentősége van a relatív biztonságos, extrém kockázatoktól mentes működési környezetnek.
Ennek a működési környezetnek a megteremtésében és fenntartásában rendkívül fontos szerepe van a vagyonbiztonsági rendszernek. Azonban pont a rendkívüli gazdasági helyzet miatt nagyon fontos, hogy ezek a rendszerek a leghatékonyabban működjenek és minden felesleges költség el legyen kerülve.
Azon szervezeteknél, amelyeknél nincsen biztonsági vezető foglalkoztatva a vagyonbiztonságra, vagyonvédelemre fordított költségek akár 30%-kal csökkenthetőek. Ez az adott vállalat méretétől, az iparágtól, amelyben tevékenykedik és egyéb tényezőktől függően évente több 10 vagy akár több 100 millió forintos megtakarítást jelenthet.
A mai gyorsan változó, kiszámíthatatlan világban a vállalkozások számára elengedhetetlen az állandó biztonság. Azonban a komplex vagyonbiztonsági rendszerek, amelyek képesek lehetnek a biztonság megteremtésére és fenntartására magas költségekkel járnak. Ez különösen igaz azokban az esetekben, amikor a rendszer nincsen megfelelően megtervezve és/vagy üzemeltetve. Ez minden esetben azt eredményezi, hogy a rendszer teljesítménye és képességei elmaradnak a lehetséges szinttől és olyan költségek is keletkeznek, amelyek elkerülhetőek lennének.
Ezt a problémát felismerve, alapította meg Nyéki Dávid tanácsadó vállalkozását, a Nyéki Security Consultingot. Nyéki Dávid 2005-óta dolgozik a magánbiztonsági szektorban különböző vezetői, szakértői és tanácsadói szerepkörökben. Karrierje során tucatnyi vállalat biztonsági problémáin dolgozott. Tapasztalatai alapján azoknál a vállalatoknál, ahol nincsen saját állományban foglalkoztatott biztonsági vezető vagy szakértő gyakorlatilag kódolva van a biztonsági költségek indokolatlan mértéke. Elmondása szerint ez 2 fő okra vezethető vissza. Egyrészt ezek a vállalatok ki vannak szolgáltatva szakmai szempontból a szolgáltatóiknak, amivel egyes szolgáltatók visszaélnek. Ráadásul a specializálódott szolgáltatóktól nem is feltétlenül várható el, hogy a magánbiztonsági szektoron belül más szakterületekre is komoly rálátásuk legyen. A másik fő ok, hogy a belső biztonsági vezető nélküli vállalatok, megfelelő biztonsági szaktudás hiányában, nem képesek olyan optimalizációt végrehajtani, ami több beszállítójuknak, szolgáltatójuknak a portfólióját érinti, nem valósulhat meg a biztonsági rendszer különböző alrendszereinek az összehangolása és optimalizációja.
A szakértő az alábbi metódus alkalmazását javasolja, annak érdekében, hogy a felesleges vagyonbiztonsági kiadásoktól meg lehessen szabadulni.
Első lépésként meg kell állapítani, hogy érinti-e a probléma a vállalatot. Ezt követően felül kell vizsgálni a teljes vagyonbiztonsági rendszert, beleértve minden biztonságreleváns folyamatot is. Ez a felülvizsgálat nemcsak a nem hatékony működési pontok azonosítását teszi lehetővé, hanem fel tudja tárni azokat a hibákat is, amelyek biztonságikockázat növelő tényezők lehetnek. Ezt kell követnie egy alapos biztonsági kockázatértékelésnek, majd a biztonsági rendszer aktuális állapotának és a biztonsági kockázatok szintjének összevetéséből következtetéseket kell levonni arra vonatkozóan, hogy a vagyonbiztonsági rendszer megfelelően kezeli-e az aktuális kockázatokat, vagyis megfelelő-e az aktuális biztonsági szint. A szakértő ezen a ponton azt is megemlítette, hogy ők minden esetben javasolni szokták a vagyonbiztonsági rendszer érettségvizsgálatának (maturity assessment) a végrehajtását is. Ez az eszköz lehetővé teszi egy rendszer hatékonyságának értékelését annak eredeti funkciói alapján, valamint vizsgálja azon képességét, hogy képes-e reagálni a változásokra és alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, miközben folyamatosan fejlődik és költséghatékonyabbá válik. Amennyiben az derül ki, hogy a biztonsági szint megfelelő, akkor érdemes rátérni az optimalizációs lehetőségek feltárására. Ezek az optimalizációs lehetőségek két fő kategóriába sorolhatóak be. Az egyik csoportba azok a megoldások tartoznak, amelyeknél egyes biztonsági folyamatokat részben vagy egészben digitalizálni, vagy automatizálni lehet, ilyenek lehetnek például a különböző adatrögzítések. A másik csoportba olyan megoldások sorolhatóak, amelyeknél a biztonsági folyamatok úgy kerülnek átalakításra, hogy ott emberi munka legyen megspórolható a technológia alkalmazásával. Ha mindez megvan akkor már csak a projektterv elkészítése és megvalósítása van vissza.
A fentiekből is kiderül, hogy mennyre összetett feladat egy komplex, több elemből álló vagyonbiztonsági rendszer optimalizációja, de ha figyelembe vesszük a várható eredményeket és azt, hogy az optimalizációhoz kapcsolódó beruházások legtöbbször néhány hónap, vagy akár néhány hét alatt megtérülnek, akkor az derül ki, hogy megérheti foglalkozni a kérdéssel.