„Farkasfalkák” a mélyben: olcsó víz alatti drónok fenyegetik a mélytengeri internetkábeleket

Miközben a világ figyelme az űrversenyre vagy a kiberháborúkra irányul, a modern civilizáció egyik legfontosabb tartóoszlopa, a tenger alatti kábelhálózat szép csendben a következő nagy geopolitikai ütközőzónává vált. Kínai katonai kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés és az olcsó gyártás miatt a tengerfenék feletti ellenőrzés már nem csak a szuperhatalmak kiváltsága. A Science and Technology Daily-ben megjelent publikáció szerint a pilóta nélküli víz alatti járművek (UUV-k) elterjedése alapjaiban rajzolja át a globális biztonsági térképet.

A kutatók szerint a tenger alatti hadviselés korábban zárt világ volt, ahová csak a legfejlettebb gazdasággal rendelkező országok léphettek be a rendkívül költséges, legénységgel működő tengeralattjárók révén. Az autonóm rendszerek megjelenése azonban lebontotta ezeket a korlátokat – állapítja meg a tanulmány nyomán a South China Morning Post.

A megfizethetőbb technológia lehetővé teszi a kis- és közepes országok számára is a katonai jelenlétet a mélytengeri területeken.

A szakértők szerint ez a váltás veszélyezteti a kritikus infrastruktúrát, mivel az apró, nehezen észlelhető drónok nagy számban vethetők be, miközben nem kockáztatják a katonai egységek életét. A tanulmány kiemeli: a mesterséges intelligencia fejlődése által ezek az eszközök hetekig képesek a víz alatt maradni, anélkül, hogy jeleket sugároznának, így szinte láthatatlanná válnak a hagyományos megfigyelőrendszerek számára.

A jövőben tehát „tenger alatti farkasfalkák” járőrözhetnek a kábelútvonalakon, amelyek összehangolt támadásokra vagy akár csapdák felállítására is alkalmasak.

A fenyegetés súlyát a modern gazdaság sérülékenysége adja: a kontinensek közötti adatforgalom mintegy 99 százaléka az óceánok mélyén futó, összesen 1,7 millió kilométernyi optikai kábelen keresztül zajlik. Ezek a vezetékek nemcsak az internetszolgáltatást biztosítják, hanem naponta hozzávetőlegesen 10 billió dollár értékű nemzetközi pénzügyi tranzakciót is kiszolgálnak. Bár a hálózaton évente 150–200 hiba keletkezik, a legtöbb esetet eddig véletlen sérülés okozta, sőt, a nemzetközi adatbázisok szerint a II. világháború óta nem történt igazoltan államilag támogatott szabotázsakció.

A kínai kutatók a fenyegetés tanulságai mellett azt is levezették, hogy az Ausztrália, Nagy-Britannia és az USA közötti AUKUS-paktum a kábelvédelem ürügyén valójában egy kiterjedt katonai megfigyelőhálózat kiépítését célozhatja. A tanulmány arra utal, hogy ez a szövetség katonai stratégiai előnyt épít a mélyben, ami újabb feszültséget szül a már amúgy is törékeny nemzetközi biztonsági környezetben.

Gábor János, NEW technology