A robotika felforgató ereje

A KUKA AG történelme 1898-ban kezdődött Augsburgban, napjainkban pedig az intelligens automatizálási megoldások vezető fejlesztője és szállítója. Magyarországon 1991 óta vannak jelen, Füzesgyarmaton és Taksonyban gyártással, 2015-ben pedig megnyitotta kapuit a budapesti kutatás-fejlesztő iroda is. A régióban Temesváron pedig az oktatásra fordítanak figyelmet.

A Fejlesztők Délutánja eseményen jártunk, ahol választ kaptunk a céggel kapcsolatos kérdéseinkre.

A robotprogramozás jövője

„A robotprogramozásban még óriási a potenciál, gyakorlatilag csak a képzeletünk szabhat határokat a fejlesztési irányoknak. A rugalmasság, tanulási hajlam, kreatív gondolkodás már ma is alapkészségek egy programozó életében. A technológiák rendkívül gyors megjelenésének következtében előfordul, hogy egy programozónak egy adott éven belül is területet kell váltania; ez korábban csak évek elteltével történt meg. Az ipari robotika jelenlegi megoldásain túl a felhőrobotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a blockchain, a szimuláció mind-mind olyan területek, ahol még bőven van lehetőség a fejlődésre” – fejtette ki véleményét Laboda Krisztián.

Robot és ember kapcsolata

Az embereket megosztja az a kérdés, milyen lesz a jövő, ha a robotok megjelennek a mindennapi életükben. Míg egyesek a robotokra humanoid lényekként tekintenek, amelyek majd elveszik tőlük a munkahelyeket, sokakat azonban lenyűgöznek, és a jövőt robotokkal képzelik el.

A KUKA Roboticsnak nagyon egyértelmű víziója van: a robotoknak kell segíteniük az embereket, és nem fordítva. A robotok erejükkel, műveleteik ismételhetőségével, sebességükkel és minőségükkel egészíthetik ki az emberi tudást és képességeket.

Az ember-robot együttműködés (HRC) felelősséget is jelent. A figyelem középpontjában mindig az ember áll – a robotok dolga, hogy segítsék az embereket, és soha nem veszélyeztethetik őket.

A robotok biztonságos működésének feladatát egy sor különböző funkció látja el, amely szenzorokból, elektronikából, kommunikációs és ellenőrzési eszközökből épül fel. Minden komponens hozzájárul a biztonsági funkció egészéhez, és ezért mindegyiket külön kell tanúsíttatni.

Senkinek nem kell tartania az ember-robot együttműködéstől, ha megbízható és szigorú biztonsági intézkedéseket alkalmazunk.

Robotokkal a versenyképes gazdasági termelésért

A KUKA Hungária Kft. szakértői úgy vélik, a világgazdaságnak öt nagyobb kihívással kell szembenéznie, amelyekre a technológia fejlődése, a rugalmas gyártási folyamatok kialakítása kínálhat megoldást.

1. A jövő gyártásában a digitalizált folyamatok, valamint a felhő alapú platformon keresztül történő digitális adatgyűjtés és -elemzés jelentik az optimalizált termelés alapját. A jövő okosgyáraiban ugyanis a gépek nem önállóan, hanem egy összehangolt hálózatba kapcsolva, távolról vezérelve működnek. A felhőn keresztül az IIoT (Industrial Internet of Things) segítségével irányított gépek az energiafelhasználás racionalizálásával olcsóbbá, fenntarthatóbbá teszik a termelést.
2. A világ fejlett részére jellemző öregedő társadalmak nem tudják tovább biztosítani azt a munkaerőt, amelyre a gazdaságnak szüksége van. A digitalizáció korában a robotok célja az, hogy az emberekkel együttműködve hatékonyabbá tegyék a munkát, legyenek azok kollaboratív vagy önállóan dolgozó, autonóm robotok, esetleg a logisztikában segédkező mobilrobotok.
3. A jólét növekedése a fejlődő országokban is érezhető, amelyek így szintén bekapcsolódnak a világ gazdasági vérkeringésébe. A növekvő vásárlóerőnek köszönhetően jelentős fogyasztói igény alakul ki ezekben a – főként ázsiai – térségekben is, amelyeket további, jól optimalizálható és az egyes piacokra rugalmasan alakítható gyártókapacitással elégíthetnek ki a termelővállalatok.
4. Az egyedi igényekhez igazodó tömeggyártás, azaz a „mass customization” kulcsfontosságúvá válik. Ennek lényege, hogy a tömegtermelés előnyeinek megtartása mellett (például a rendelkezésre állás) az úgynevezett modularizálás lehetővé teszi az ügyféligények szerinti egyedi termékvariációk automatizált, szabványosított, költséghatékony előállítását. Ehhez szintén szükségesek az ipari IoT-megoldások és az okosgyárak, hiszen a hálózatba kapcsolt robotokkal támogatott termelés rugalmasan alakítható.
5. A fosszilis, tehát nem megújuló energiahordozók fokozatos kimerülésével párhuzamosan az utóbbi évtizedekben nagymértékben emelkedtek az energiaárak. A növekvő költségekre a vállalatoknak az energiafelhasználásuk csökkentésével kell válaszolniuk, amit például alternatív energiahordozók használatával és a gyártási folyamatok magas szintű optimalizálásával érhetnek el. Ez utóbbiban a felhőn keresztül hálózatba kapcsolt robotoknak is óriási szerepe van, hiszen működésük hatékony és energiakímélő.

Az anyagszállítás forradalma

A gyorsan változó fogyasztói igények miatt egyre jellemzőbb rugalmas termelési rendszerek óriási kihívások elé állítják a gyártókat, és olyan módszereket követelnek, amelyek lehetővé teszik a gyors, mégis személyre szabott termelést. Az autonóm mobil robotok (AMR) épp ezen a téren hoznak változást az anyagszállításban, piacuk az előrejelzések szerint 2022-ig évente mintegy 24%-kal fog növekedni.

Az AMR-ek legnagyobb előnye, hogy önállóan mozognak, és maximálisan kihasználják a rendelkezésükre álló helyet, akár hatalmas terhek mozgatása esetén is. Használatukkal könnyebb, gyorsabb és biztonságosabb a gyártás során szükséges alapanyagok, a nagyobb tömegű alkatrészek szállítása, így elengedhetetlenek a repülőgép- és űripar vagy a járműgyártás számára. De más ágazatokban, például a vállalatok belső logisztikájában is sokoldalúan hasznosíthatók. Mivel a gyártási folyamatba könnyen integrálhatók, óriási teret nyitnak az anyagszállítás automatizálásában. A mesterséges intelligencia megoldásai és a gépi tanulást lehetővé tevő, egyre kifinomultabb algoritmusok olyan képességekkel ruházzák fel a robotokat (AI-kamerák, szenzoros érzékelés, akadályok felismerése), amelyek révén valós időben érzékelik és értelmezik majd a környezetüket, és mind az emberrel, mind a többi robottal azonnal megosztják a működésükhöz szükséges információt.

Némethi Botond, NEW technology magazin