Felderítő méhek mint biorobotok

Az adatok forradalmát éljük. Egyre újabb és újabb módokon szerezhetünk értékes információkat a legkülönbözőbb dolgokról. Azonban vannak még megoldatlan problémák; ilyen például az, hogy a növények fejlődésének követésére a dróntechnológia még nem elég fejlett – azok akkumulátorának alacsony teherbírása miatt. A Washingtoni Egyetemen ezt a hátrányt kívánja áthidalni a legújabb tudományos fejlesztés, ami nem más, mint egy, a méhek potrohára erősíthető szenzor. Ez sem képes nagy teljesítményre, töltése azonban egyszerűbb, az adatokat pedig rögtön továbbítja a területen elhelyezett antennáknak. A méhek így már nemcsak a rajnak – a táncukkal –, hanem az embereknek is szállítanak adatokat – ennek a műszernek a segítségével.

Egy alternatív biológiai alapú megoldást – vagy ha úgy tetszik robotot – hoztak ezzel létre, egy önállóan mozgó IoT-rendszert, amely kommunikációjával nagyban segíti a tulajdonosok életét, létrehozva az okosgazdálkodást.

A biorobot előnyei

A hagyományos dróntechnológia nem nyújt olyan széles körű lehetőséget, mint a méhekre telepített érzékelő. Ezzel a technológiával költséghatékonyabban tudjuk beszerezni a területünkről származó adatokat, ugyanis nem kell karbantartanunk, folyamatosan töltenünk a repülő egységeket. A méhekre erősített mobil, vezeték nélküli szenzorok elősegítik a precíziós öntözést, illetve a környezeti hatások is pontosabban megfigyelhetők, tehát okosabban gazdálkodhatunk vele.

Miért éppen a méhek?

A méhek köztudottan szorgalmasan gyűjtik a virágport és a nektárt, hogy a hidegebb évszakokban megfelelő mennyiségű tartalékkal bírjanak. A nektárt helyben elfogyasztják, ebből készül később a méz, míg a virágport elszállítják a hátsó lábukon található „kosárkában”. Mindez azt mutatja, hogy nagy munkát végeznek, és a testtömegükhöz képest komoly terhet cipelnek. Mindemellett több órát töltenek repüléssel, vázrendszerük pedig lehetővé teszi, hogy minél kevesebb energiát fogyasszanak. Ezen felül pedig a Föld minden pontján megtalálhatók (kivéve az Antarktiszon), tehát beleilleszthetők bármilyen ökoszisztémába.

Hasznosabb, mint egy drón

A szenzornak két hátránya van: viszonylag kis terhet bír csupán, illetve nem irányítható – nem adhatjuk meg neki előre a repülési koordinátákat. Tehát szigorú méret- és súlykövetelményeknek kell megfelelnie az eszköznek. Az élő IoT egy olyan vezeték nélküli adattovábbító platform, amely alacsony teljesítményű, kis súlyú, és képes számítástechnikai és kommunikációs műveleteket végrehajtani a méhekre felszerelve. Az eszközök pedig folyamatosan továbbítják az információkat a legközelebbi hozzáférési pontra. Az irányíthatatlanság miatt csak akkor kapcsol be a rendszer, ha az adott területre érkezik a méh, ezzel sok fölösleges adattól kíméli meg a felhasználót.

Hátrányok, amelyek a jövőben oldódhatnak meg

A szenzor hasznosabb lehet, mint egy drón, de az irányíthatatlansága miatt nehezebben alkalmazható. Ezen kívül az is kérdéses, hogy milyen élettani hatást gyakorol a szenzor viselése a méhekre. A jövő kutatói számára ezek a problémák még további megoldandó feladatokat jelentenek.

Így „zümmög” a jövő

Tény, hogy még rengeteg fejleszteni- és kutatnivaló van a témában, de a jövő akár „zümmöghet” is, ha sikerül minden problémára megoldást találni.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a méhek télen nem használhatók e felderítő célra, mert a kaptárban egymást fűtve próbálják meg átvészelni a hideg évszakot. Persze ekkor nincs is igazán szükség a kopár táj feltérképezésére.

Az elhullott felderítő méhek károsíthatják a környezetet, ugyanis a rájuk erősített eszközök bekerülnek az  ökoszisztémába. Tehát azt is ki kell még találni, hogyan kerüljön le a szenzor az állatról még az elpusztulása előtt, és hogy olyan helyre jusson a szerkezet, ahol nem károsít semmit.

Az elképzelés tehát jövőbe mutató, de még számos „finomhangolást” igényel, vagyis minden felmerülő környezetvédelmi és hasznossági kérdésre kielégítő választ kell adni. Érdemes figyelemmel kísérni a hasonló, biorobotokkal kapcsolatos fejlesztéseket, mert a következő évtizedekben ezek lehetnek az úttörő innovációk.

Némethi Botond, NEW technology