Japán helyszíni szemlét tart az űrben: a világon először meglátogatnak két régi műholdat

A világűrben keringő roncsok és üzemen kívüli eszközök egyre nagyobb veszélyt jelentenek a működő műholdakra, a Földről végzett megfigyelések pedig nem adnak elég pontos képet az űrszemét állapotáról. Ezt a problémát orvosolná az Astroscale Japan legújabb projektje, az ISSA-J1 küldetés. A vállalat 2027-re tervezi annak a hatszázötven kilogrammos vizsgálóegységnek a fellövését, amely két, évtizedek óta néma japán műholdat keres fel különböző Föld körüli pályákon.

Ez lesz az első alkalom, hogy egy magáncég egyetlen misszió keretében hajt végre ilyen összetett, több pályát érintő inspekciós feladatot.

„Az űrbéli helyszíni szemle olyan kritikus fontosságú információkat nyújt a műholdak állapotáról, amelyeket a földről lehetetlen megszerezni” – magyarázta közleményben Nobu Okada, az Astroscale Japan ügyvezető igazgatója. Az ISSA-J1 űreszköz tíz kémiai és két elektromos hajtóművével képes lesz arra, hogy biztonságos távolságból felmérje a célpontok mozgását, majd fizikai érintkezés nélkül közeli felvételeket készítsen az elhasználódás jeleiről.

Húsz év után néznek szembe a múlt óriásaival

A több mint féltonnás vizsgálóegység két ikonikus japán műholdat vesz górcső alá. Az első a 2006-ban indított, közel négytonnás ALOS lesz, amely 691 kilométeres magasságban kering. Miután befejezte a munkát, az ISSA-J1 pályát vált, és megkeresi a 2002-ben startolt és mindössze egy évig működött ADEOS-II-t is. Utóbbi műhold még magasabban, 800 kilométer feletti pályán tartózkodik.

Mindkét eszköz több mint húsz éve van az űrben, így állapotuk felmérése kulcsfontosságú a jövőbeli takarítási vagy javítási munkálatok tervezéséhez.

A japán küldetés azért is különleges, mert bár a jelenlegi űrszemétfigyelő rendszerek követik az objektumokat, a technikai részleteket nem látják. „Azáltal, hogy egyetlen küldetéssel több, különböző pályán lévő objektumot is megvizsgálunk, az ISSA-J1 olyan új képességeket mutat be, amelyek segítik az üzemeltetőket az űreszközök állapotának megértésében és a jövőbeli javítási munkálatok előkészítésében” – mutatott rá Okada.

A projekt nem csupán piaci alapú kezdeményezés, hanem a japán állam technológiai innovációs programjának része. A fejlesztést az oktatási, kulturális, sport-, tudományos és technológiai minisztérium alapja támogatja.

Gábor János, NEW technology