Könnyen lehet, hogy az Ön szomszédja is kiborg szeretne lenni

Biztonsági szakértők egy nagyszabású kutatás során meglepő mértékű lelkesedést regisztráltak a „human augmentation”, azaz „humán kiterjesztés” vagy az „ember kiterjesztése” vagyis az emberi test technológiai fejlesztésének folyamata iránt. A human augmentation az ember és a gép összeolvasztása a testi vagy szellemi képességek javítása érdekében.

A Kaspersky biztonsági cég 14 500 felnőttet keresett fel a világ 16 országából, hogy megismerje, hogyan gondolkoznak az emberek a kiborggá válás folyamatáról. A kutatás szerint a legtöbben megváltoztatnának valamit önmagunkon, ha tehetnék, bár sokak véleménye szerint a humán kiterjesztés a gazdagok kiváltsága, és tartanak attól, hogy az átalakított testük akár a kiberbűnözők célpontja is lehet.

Sokkoló statisztikák

A tanulmányból kiderült, hogy a válaszadók 92 százaléka megengedné saját fizikai aspektusának korszerűsítését különböző technológiai eszközök bevonásával. Ezenkívül az emberek csaknem 66 százaléka fontolgatja a legújabb technológiák, például a chipek vagy éppen a Neuralink által fejlesztett eszközök beépítését a saját testébe – legalábbis átmenetileg.

Megállapították, hogy 81 százalékos arányban az olaszok mérlegelik leginkább a kiborggá való átalakulást, a legkevésbé pedig a britek (33 százalék). Néhány válaszadó még az okostelefonját is szívesen csatlakoztatná a testéhez, ha lenne rá módja.

A legtöbb ember egyértelműen azt szeretné, ha a humán kiterjesztés technikáit az emberiség érdekében alkalmaznák, az emberek 53 százaléka szerint azt kifejezetten az életminőség javítására kellene felhasználni. A legnépszerűbb célok között az általános fizikai egészség megőrzése és visszanyerése (40 százalék), illetve a látás (33 százalék) javítása voltak.

Bizonyos kétségek még a meglepő mértékű támogatottság ellenére is fennállnak: a válaszadók azt állítják, tartanak attól, hogy a technológia csak a gazdagokra korlátozódik (69 százalék), míg tízből közel kilenc (88 százalék) állítja, hogy attól tartanak, a beléjük épített eszközök segítségével a számítógépes bűnözők „feltörhetik a testüket”.

Ez a 88 százalék úgy véli, hogy zavaróan kiszolgáltatottá válna a kiberbűnözőknek, akik biohackelést követhetnének el rajtuk.

Már jóval előrehaladottabb a kiborg trend, mint gondolnánk

Marco Preuss, a Kaspersky globális kutatási és elemzési csoportjának igazgatója elmondta: „Az emberi növekedés napjaink egyik legjelentősebb technológiai trendje.”

A Monash Egyetem kutatói például olyan bionikus eszközt terveztek, amely egy agyi implantátum segítségével helyreállíthatja a vakok látását. Ha sikerrel járnak, ez lehet a világ első bionikus szeme, mely abban különbözik az „egyszerű” szemimplantátumoktól, hogy az idegrendszerhez is képes illeszkedni. A „Gennaris bionikus látórendszer” néven ismert termék több mint egy évtizede fejlesztés alatt áll.

Az eszköz úgy oldja meg a látás visszanyerésének problematikáját, hogy gyakorlatilag megkerüli a sérült látóidegeket, és lehetővé teszi a jelek továbbítását a retinából az agy látóközpontjába.

Arthur Lowery, a Monash Egyetem Elektromos és Számítástechnikai Rendszertechnikai Tanszékének professzora elmondta: „Tervezésünk 172 fényfolt (foszfén) kombinációjából hoz létre vizuális mintát, amely információkat szolgáltat az egyén számára a beltéri és kültéri környezetben való navigáláshoz. Segítségével képes felismerni az emberek és a körülöttük lévő tárgyak jelenlétét.”

A felnőttek Dél-Európában (Spanyolország, Portugália, Görögország és Olaszország), valamint Marokkóban a legnyitottabbak az emberi növekedésre.

Nem minden ország repes az örömtől

Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság mellett Franciaországban is szkeptikusabbak a humán kiterjesztés ötletével kapcsolatban a megkérdezettek. A francia felnőttek 30 százaléka ellenzi ezt a koncepciót. A Franciaországban (53 százalék) és az Egyesült Királyságban (52 százalék) megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy a humán kiterjesztés elterjedése veszélyes lesz a társadalomra nézve – ezek a százalékok jóval meghaladták a 39 százalékos átlagot.

A vonzóbb test elérése érdekében a nők több mint egyharmada (36 százalék) és a férfiak egynegyede (25 százalék) számára tűnik kecsegtetőnek a humán kiterjesztés adta lehetőségek igénybevétele, míg a férfiak jobban érdekeltek fizikai erejük javításában (23 százalék), mint a nők (18 százalék).

A megkérdezettek közel fele (47 százaléka) úgy véli, hogy a kormányoknak szabályozniuk kell a humán kiterjesztést. Az Egyesült Királyság leginkább a kormányzati beavatkozást támogatja (77 százalék), Görögország pedig a legellenállóbb ezzel kapcsolatban (17 százalék).

Az emberek egyharmadát (33 százalék) „izgatja” az emberi megnövekedés gondolata, de a nők (21 százalék) valamivel nagyobb mértékben aggódnak a lehetséges negatív következmények miatt, mint a férfiak (15 százalék).

Vitaindító kutatás

A Kaspersky ezeket a megállapításokat egy kerekasztal-beszélgetésen is ­– amelyet Kate Russell technológiai újságíró szervezett – vitára bocsátotta, különböző területekről érkezett szakértőkkel:

• Zoltán István, a Transzhumanista Párt alapítója, író
• Julian Savulescu professzor, az Oxfordi Egyetem Uehiro Gyakorlati Etika Tanszékének elnöke
• David Jacoby, a Kaspersky globális kutatási és elemzési csoportjának vezető biztonsági kutatója
• Marco Preuss, a Kaspersky Europe globális kutatási és elemzési csoportjának igazgatója.

„Úgy gondolom, hogy az emberek többsége hajlandó lesz teste kiterjesztésére, mindaddig, amíg kis lépésekről van szó, valamint gazdasági és orvosi előnyöket látnak benne” ­– vélte Zoltán István. „Az emberek eleinte gyakran ellenállnak a technológiai újításoknak, de aztán elfogadják őket, mert rájönnek, hogy a munkájuk, a megélhetésük és a nemzetbiztonság forog kockán.”

Julian Savulescu professzor számára a humán kiterjesztés legfontosabb területe a pszichológiai, kognitív és erkölcsi képességeink javítása. „A legnagyobb fenyegetést az emberi egyenlőtlenség jelenti az emberi viselkedésre, beleértve az erkölcsi viselkedést is.” Savulescu arra figyelmeztet: „A humán kiterjesztés megnövelheti a meglévő egyenlőtlenségeket, ezért a kormányok számára világszerte az a kihívás, hogy miként lehet jóra használni ezt a technológiát.”

David Jacoby, a Kaspersky vezető biztonsági kutatója a következő tanulságot vonta le: „A történelem során a rosszakarók mindig is kihasználták az új technológiákat – de általában véve ezek a technológiai fejlemények pozitívak voltak az emberiség egészének fejlődésére nézve –, és biztos vagyok benne, hogy ez a humán kiterjesztés esetében is így lesz. Ennek ellenére ébernek kell lennünk a visszaélések és a támadások kockázata miatt, hogy amikor a kiborggá válás mindennapos valósággá válik, a biztonság ne utólag megoldandó probléma legyen.”

A terepmunkát az Opinium Research végezte el 2020. július 9. és 27. között. A Opinium 14 500 felnőttet kérdezett meg 16 országban, köztük Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Marokkóban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban.

NEW technology