Németország felbolygatná az EU autóiparát: új mozgásteret keres a tervezett szabályok között

Németország vitatni készül az EU 2035-re tervezett szabályát, amely a tárgyévtől betiltaná a dízel és benzines új autók forgalmazását. Friedrich Merz kancellár azt tervezi, hogy nagyobb mozgásteret kér Brüsszeltől a belső égésű hajtásláncok kivezetésénél.

A beszámolók szerint Merz levelet ír Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hogy technológiasemlegesebb megközelítést kérjen tőle, úgy, hogy bizonyos belső égésű megoldások 2035 után is elérhetők maradjanak az EU autóipacán.

Ez a lépés az eeNews szerint azért jelentős, mert a tiltás bármilyen módosítása átalakíthatja a hosszú távú hajtáslánc-stratégiákat, a platformterveket és az európai autóipari elektronikai beszállítók beruházási döntéseit.

Nincs egyetértés az EU-ban az autópiac zöldítéséről

A német kormány azt szeretné, hogy az EB enyhítse a szabályozást, amely előírja, hogy 2035-től minden új uniós autónak zéró helyi szén-dioxid-kibocsátással kell rendelkeznie. Berlin a hírek szerint olyan kivételeket szeretne, amelyek 2035 után is engedélyezik a plug-in hibrideket, a hatótávnövelős elektromos autókat és a rendkívül hatékony belső égésű motorokat.

Merz úgy mutatta be a kezdeményezést, mint egy megoldást arra, hogy a gyártók nyitva tarthassák a „technológiai opciók” lehetőségét.

A német autóipar közben magas EV-fejlesztési költségekkel és növekvő kínai versennyel szembesül a járművek és az akkumulátorok piacán. A német kormány ezért a szélesebb támogatási csomag részeként célzott támogatásokat is előkészít, a hírek szerint nagyjából 5000 euróig, olyan elektromos és hibrid járművekre, amelyek nagyrészt Németországban gyártott alkatrészeket használnak.

Más európai szereplők mindeközben ellenzik a 2035-ös cél enyhítését. A Volvo és a Polestar vezetői például nyilvánosan felszólították az EU-t, hogy tartsa fenn a tiltást, mert a villamosítás késleltetése teret engedne a kínai gyártóknak, akik nem lassítják az elektromos autók fejlesztését.

Környezetvédő szervezetek szintén bírálták a diskurzus újranyitását, mert szerintük a belső égésű technológiák hosszan tartó használata veszélyezteti a klímacélokat és az ipari versenyképességet.

Az európai első körös beszállítók és félvezetőgyártók számára a vita újabb bizonytalanságot hoz a termék- és kapacitástervezés területén. Ha enyhül a keretrendszer, akkor több beruházás irányulhat a hatékony belső égésű és hibrid vezérlőrendszerekbe, a plug-in hibridek teljesítményelektronikájába, a hatótávnövelő architektúrákba és a kipufogógáz-utókezelés szenzormegoldásaiba. De ha nem engednek a kérésnek, akkor tovább erősödik az a szabályozási jelzés, amely gyors átállást sürget a teljesen elektromos hajtásláncokra. Ez növeli a keresletet az inverteres hajtások, akkumulátormenedzsment IC-k, fedélzeti töltők és nagyfeszültségű biztonsági alkatrészek iránt.

Gábor János, NEW technology