Trónfosztás a töltőoszlopoknál: a Geely autóinak tíz perc sem kell a teljes hatótávhoz

Az elektromos autózás terjedésének egyik legnagyobb gátja – a hatótávpara mellett – a töltési idő hossza volt, ám a kínai autóipari óriások közötti technológiai verseny mostanra vetekszik a benzinkúti tankolás gyorsaságával. Alig egy hónappal azután, hogy a BYD bemutatta a világ leggyorsabbjának kikiáltott, második generációs Blade akkumulátorát és a megawattos töltési rendszerét, a Geely márkája, a Lynk & Co máris válaszolt a kihívásra. Utóbbi vállalat legfrissebb mérései szerint az új, 900 voltos architektúrára épülő rendszerükkel sikerült túlszárnyalniuk a piaci rivális adatait.

A Lynk & Co 10 modell tesztelése során rögzített hivatalos adatai szerint az autó töltöttségi szintje mindössze 4 perc 22 másodperc alatt emelkedett 10-ről 70 százalékra. A folyamat nem lassult jelentősen a kritikus szint után sem: a 80 százalékos töltöttség eléréséhez 5 perc 32 másodpercre, míg a szinte teljes, 97 százalékos állapothoz 8 perc 42 másodpercre volt szükség.

„A rendszer még a 80 százalékos töltöttségi szinten túl is képes volt fenntartani a 500 kilowatt feletti értéket” – áll a CarNewsChina által is szemlézett dokumentációban. Ez a teljesítmény közvetlen választ jelent a BYD korábbi bejelentésére, ahol ugyanezekhez a töltési szakaszokhoz 5, illetve 9 percre volt szükség.

A mérések során a Geely technológiája 1100 kilowattos csúcsteljesítményt produkált, amihez a Zeekr tavaly bemutatott, folyadékhűtéses ultragyors töltőoszlopait használták. Az eszköz 1300 amperes maximális áramerőssége jelenleg világelsőnek számít a sorozatgyártott megoldások között, és ehhez társul a 1300 kilowattos csúcsteljesítmény is.

„A rendszer teljes folyadékhűtése hatékonyan kezeli a nagy teljesítményből adódó hőtermelési nehézségeket” – közölte a gyártó. Ez a megoldás kulcsfontosságú, hiszen az 1300 kW olyan hőterhelést jelentene a hagyományos rendszereknek, amely károsíthatná az akkumulátorcellákat vagy magát a töltőberendezést. Az elektromosautó-gyártók között dúló verseny tehát már nem csupán az autók hatótávjáról, hanem a kiszolgáló infrastruktúra áteresztőképességéről és a hőmenedzsment hatékonyságáról is szól.

Gábor János, NEW technology