348 műholddal épül ki az európai űrinternet – Hazánk is százmilliárdokkal járul hozzá

Míg korábban a globális műholdas kommunikáció terén Európa jelentős részben külső szereplőkre támaszkodott, az IRIS² programmal most saját, feltörhetetlen hálózatot épít. A projekt nem csupán technológiai presztízskérdés, hanem a stratégiai autonómia alapköve: a rendszer biztosítja, hogy válsághelyzetekben, természeti katasztrófák idején vagy katonai konfliktusok során se álljon le a kormányzati és biztonsági kommunikáció. Az Európai Bizottság legutóbbi erre vonatkozó döntése értelmében a konstellációt az eredeti elképzelésekhez képest 66 további egységgel bővítik, így összesen 348 űreszköz kering majd a Föld körül, hogy garantálja a folyamatos és biztonságos adatkapcsolatot.

A felülvizsgált tervek szerint a hálózat gerincét 330 alacsony Föld körüli pályán keringő, valamint 18 közepes magasságú pályán elhelyezkedő műhold alkotja.

Ez a rétegzett felépítés lehetővé teszi, hogy a rendszer egyszerre legyen gyors és rendkívül rugalmas. A bővítés közvetlen előnyeit a számok is jól mutatják: az Európai Unión belül 60 százalékkal, globálisan pedig 54 százalékkal nő meg a biztonságos kormányzati kommunikációs kapacitás. A projekt nemcsak a biztonságot szolgálja, hanem komoly gazdasági lökést is ad a térség félvezetőipari és űrkutatási beszállítóinak.

A megvalósításért felelős SpaceRISE konzorcium mögött olyan iparági óriások állnak, mint a SES, az Eutelsat és a Hispasat, míg a gyártási folyamatokban az Airbus Defence and Space, a Thales Alenia Space, az OHB és az Aerospacelab vesz részt. A program azonban nyitott marad a kisebb európai startupok és kkv-k előtt is, biztosítva a szektor széles körű fejlődését.

Az első műholdak felbocsátását 2029-re tervezik, az operatív szolgáltatások pedig ettől kezdve fokozatosan válnak elérhetővé.

A program hátterét a tavaly decemberben aláírt, 12 évre szóló koncessziós szerződés adja, a mostani végrehajtási megállapodás pedig már a konkrét megvalósítási szakasz kezdetét jelenti. A bővített flotta és a feszített ütemterv természetesen jelentős többletforrásokat igényel. A beruházás finanszírozása több csatornán keresztül zajlik: az uniós költségvetés mellett a tagállamok közvetlen hozzájárulásai és harmadik országok forrásai is beépülnek a költségvetésbe.

Sőt, az Európai Unión kívülről Norvégia és Izland részvétele is erősíti a projekt páneurópai jellegét.

A tagállamok már elkezdték elkülöníteni a szükséges összegeket. Spanyolország 1,6 és 2 milliárd euró közötti összeget szán a fejlesztésre, míg Lengyelország 656 millió euróval támogatja a hálózat kiépítését.

Magyarország szintén a jelentősebb befizetők közé tartozik: a kormány 500 millió eurót, azaz több mint 182 milliárd forintot különített el erre a célra.

A következő években a részletes mérnöki tervezésen, a gyártókapacitások felfuttatásán és a földi infrastruktúra kiépítésén lesz a legnagyobb hangsúly. A 2029-re kitűzött cél pedig egy olyan szuverén összeköttetési rendszer, amely a védelmi erők és a mentőszolgálatok számára is garantálja a zavartalan működést, bármilyen körülmények között.

Gábor János, NEW technology