Kevés lelkesítőbb feladat van annál, mint olyan cégbe beszállni – akár dolgozóként, akár befektetőként –, ami klímacélokért küzd, kreatívan, okosan és sikeresen. Ezeknek a cégeknek nehezebb dolguk van, mintha szoftverfejlesztésbe fognának – jelentette ki az IEEE Spectrum szerint John Hennessy, a Google-t is birtokló Alphabet elnöke a Stanford Egyetem nemrég rendezett Energiaügyi Világfórumán.
„Ha szoftver alapú vállalatot építesz, azt könnyű skálázni és az ellátási lánc is egyszerű” – mondta Hennessy. „Az energia nagyobb kihívás és tovább tart megcsinálni” – mutatott rá, hozzátéve, hogy egy átlagos szilícium-völgyi startupnak öt-hét évig tart, mire eldől, hogy mi lesz belőle, de az energetikai startupok esetében ennek duplájával, 10-15 évvel kell számolnia a befektetőknek. „A vállalkozóknak nem igazán van ennyi türelme, pedig nagy szükség lenne energetikai cégekre, és olyan befektetőkre, akik támogatják őket.”
A rendezvényt vendégül látó intézmény dékánja, Arun Majumdar hangsúlyozta: egyfajta most vagy soha pillanathoz értünk, hiszen először értenek egyet a világ legnagyobb nemzetei abban, hogy a klímavédelmi céloknak kell legyen egy közösen vállalt végső határideje (ez napjainkban ugye a sokat emlegetett 2050), ameddig mindannyian klímasemlegessé válnak. Egy a baj: nem igazán tudják, hogyan csinálják, pedig ez a 30 éves maraton elkezdődött – fogalmazott. Ha létezik jó hír a téma kapcsán, az az, hogy vannak az ügynek élharcosai, akik remek ötletekkel állnak elő. Négyet be is mutattak a konferencián.
1. Olajfúró kutak újrahasznosítása akkumulátor nélküli energiatároláshoz
„Az a küldetésünk, hogy megtisztítsunk és egymillió órányi tiszta energia tárolására alkalmassá tegyünk egymillió üresen álló olaj- és gázkutat” – jelentette ki Kemp Gregory, a kaliforniai Bakersfieldben működő Renewell Energy vezérigazgatója. Az elsőre őrült ötletnek infrastrukturális akadálya például biztosan nincs, mert az USA-ban jelenleg úgy 2,6 millió termelésből kivont kút van, amelyek átlagos mélysége kb. 1,5 kilométer.
A Renewell dupla hozzáadott értékkel kecsegtet: először is lezárná, ezzel szivárgásmentessé tenné őket, majd olyan rendszereket telepítene a helyükre, amelyek egy súlyt mozgatnak. A felemelése során áram termelődne, ami visszaejtésre leadja és a hálózatba löki az energiát. A Renewell ötletében az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma már meglátta a fantáziát: nemrég 2,7 millió dolláros támogatást adott a terv kivitelezésére, míg a cég éppen mostanában teljesít egy 3,3 millió dolláros befektetői kört.
2. Hideg gyűjtése a világűrből a zöldebb légkondicionálásért
Ez a SkyCool Systems ötlete, és egy vékony, passzív bevonatban látja napjaink energiapazarló klímahasználatának megváltását. Az általuk fejlesztett anyaggal kezelt, napsütésre felforrósodó felületek, például napelempanelek, épülettetők, autókarosszériák visszaküldik a felvett hőt a világűrbe, ezáltal lehűtik magukat, anélkül, hogy a folyamat maga hőtermeléssel járna – mint az elektromos légkondicionálók esetében.
A sci-finek hangzó ötlet Shanhui Fan mérnökprofesszoré, és elméleti szinten biztosan működik, hiszen az energiának köztudott tulajdonsága, hogy egy bizonyos frekvenciával tovább- vagy visszasugározható – tulajdonképpen az atmoszférán át a világűrbe. Az elképzelés szerint éjszaka 13 fokkal lesz képes csökkenteni a külső hőmérsékletet, de a közvetlen napsugárzás hőségéből is visszafogna kb. öt fokot. A SkyCool első terméke már elkészült: ez egy energia-visszasugárzó panel, amiben cirkuláló folyadékot hűtenek le és vezetnek bele egy klímaberendezésbe – így lényegében befogják „az űr hidegét”.
3. A hidrogén mint üzemanyag könnyű szállíthatósága
A Verne cég remek koncepciója arra, hogy a nehezen tárolható és továbbítható hidrogént könnyebben tudják célba juttatni, hiszen a rendkívül ígéretes gáz, ami egy napon a fosszilis üzemanyagok helyére léphet (Amen!), viszont a használhatóságának kerékkötője ma pont az, hogy nem lehetséges és/vagy rentábilis a szállítása.
David Jaramillo cége egy saját fejlesztésű, úgynevezett krio-sűrített zöldhidrogénben hisz. Ahhoz, hogy a gáz ebbe az állapotba kerüljön, le kell hűteni és össze kell nyomni, annyira, hogy végül cseppfolyósodjon. A vállalat kidolgozott egy kriokompresszoros eljárást, amivel ez olcsón, biztonságosan és megbízhatóan működik. A cégvezető szerint a megoldás annyira hatékony, hogy megduplázható vele a ma ismert hidrogénüzemű teherautók hatótávolsága. A tervek szerint jövőre már piacra is dobják.
4. Nitrogén kivonása a levegőből műtrágya gyártásához
Benjamin Wang, a nem túl agyonbonyolított nevű The Nitrogen Company alapítója a nitrogén természetes, villámcsapások hatására történő keletkezését másolja, mesterséges körülmények között. Az eljáráshoz szobahőmérsékletű plazmát használ egy mobil gyártóegységben, és a cseppfolyósított nitrogén előállításához a gépen kívül nem kell más, csak, víz, áram és levegő.
A módszer legnagyobb előnye, hogy szükségtelenné teszi a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását a műtrágyagyártásban, ami hatalmas szó, mert jelenleg irdatlan mennyiségű földgáz kell hozzá, ami – hazánkban például – annyira megdrágította a gyártását, hogy a legtöbb ezzel foglalkozó üzem nem kizárt, hogy tönkremegy. És ez biztosan nem egyedi, magyar probléma. Wang egyébként készen áll a berendezéssel: egy 30 kW-os prototípust a Világfórumon be is mutatott.
Gábor János, Okosipar.hu