Merülő robottal térképezik fel a gleccsereket
Távirányítású víz alatti járművel vizsgálják át Grönland gleccsereit, különös tekintettel az azokat tartó homokos talajrétegekre. A Nereid Under Ice (NUI), vagyis nagyjából: Jégbe Merült Sellő névre keresztelt programot a Texasi Egyetem vezeti, együttműködésben a Woods Hole Oceanográfiai Intézettel (WHOI) – közölte a The Engineer.
A NUI (ami egyben a képünkön látható jármű neve is) várhatóan 2023-ban veszi kezdetét, hogy a történelemben először készítsen közeli víz alatti felvételeket a világ második legnagyobb jéglemezéről. A tudósok különös figyelmet szentelnek a jég alatt felhalmozódott kőzettörmeléknek (az ún. morénának), amely természetes módon támasztja alá a jégréteget. Ez a vizsgálat azért fontos, mert a kinyert adatokkal jól modellezhetővé válik a tengerszint jövőbeli emelkedése.
„Jelenleg nagy bizonytalanság övezi azt, hogy a grönlandi jégtakaró milyen sebességgel és mennyit veszít a tömegéből” – érvelt a kutatás mellett a Texasi Egyetem Geotudományi Intézetének professzora. Ginny Catania kifejtette: „Tudjuk, hogy a jéglemez mekkora tengerszint-növekedést konzervál, azt is tudjuk, hogy az éghajlatváltozás miatt melegszik és változik, de azt nem, hogy milyen ütemben járul hozzá a szintemelkedéshez.”
Három olyan gleccsert vesznek górcső alá, amelyekre az Atlanti-óceán gyakorol hatást, de nem azonos módon. A Kangilliup Sermiáról például tudni lehet, hogy csak kismértékben húzódik vissza, míg az Umiammakku Sermia gyorsabban mozgott az utóbbi pár évtizedben, aztán 2009-ben stabilizálódott. Ezeknél is érdekesebb a harmadik gleccser, a Kangerlussuup Sermia, amelyet az adatok szerint „hidegen hagy” a felmelegedés. A NUI a víz alól fogja vizsgálni az okokat és topográfiai elemzést, pontos feltérképezést, mintagyűjtést is végez – utóbbit egy ipari robotkarral, ami képes elmozdítani a morénák köveit, felszabadítva az alóluk kiáramló ősi üledéket.
A WHOI egyik vezető mérnöke, Mike Jakuba elmondta: a Sellő több meghajtóegységet, illetve akkumulátorcsomagot kapott, és a rátelepített navigációval irányítható egy akár 16 kilométerre lévő kutatóhajóról, amellyel optikai szál köti össze. A robotot akkor sem veszítik el, ha az optika és minden más kommunikációs kapcsolat valamiért megszakad, hiszen ebben az esetben akusztikai tájékozódással automatikusan visszatér az előzőleg megadott felvételi pontra.
Jakuba kijelentette: a jövőre induló expedíció régóta égető kérdésekre ad majd választ azzal kapcsolatban, hogy milyen kritikus összefüggés lehet a grönlandi jéglemez és az óceánok szintjének emelkedése között. Ezekért az információkért már érdemes olyan kiemelten kockázatos kutatásokat is végrehajtani, mint amilyennek a NUI ígérkezik.
Gábor János, Okosipar.hu