Barion Pixel

Öntsünk tiszta vizet a pohárba: Van élet a Marson, vagy sem?

A vörös bolygóról már régóta gyűjtenek adatokat a tudósok, a közelmúltban, 2020 júliusában a Perseverance űrszondát lőtték ki, hogy a Mars felszínét tanulmányozza. A Curiosity ezzel szemben már közel 10 éve dolgozik a szomszéd égitesten azzal a céllal, hogy a Gale-krátert feltérképezze, melyből következtetések vonhatók le a bolygón való életre, a víz szerepére, valamint az éghajlati és geológiai viszonyokra vonatkozóan. Az áttörést, úgy tűnik, hogy most sikerült elérni, és olyan szénizotópok keverékét találta meg, amelyek az élet jeleit sugallhatják – írja cikkében a National Geographic.

Körülbelül 3700 kilométerrel arrébb a Jezero-kráterben a Perseverance rover végez kutatásokat, s furcsa lila bevonatot észlelt az árok alján található sziklákon. Ez az anyag a feltételezések szerint a Földön is megtalálható mikrobák jelenlétében képződik. Ám a tudósok továbbra sem jutottak arra a megállapításra, hogy a Mars valaha lakott bolygó lett volna.

A tudósok szerint a Mars-kutatás következő lépése az lesz, hogy a bolygóról elhozott mintákat a Földön laboratóriumi vizsgálatok alá vetik. A Perseverance rover már ezen szakasz kivitelezését kezdte meg, azaz anyagokat gyűjt, amelyek bizonyíthatják, hogy évmilliárdokkal ezelőtt mikroorganizmusok éltek a Jezero-kráterben.

Ebben a videóban tekinthetők meg a Perseverance mérföldkövei:

Új korszak a Mars-kutatásban

1996-ban a tudósok bejelentették, hogy az antarktiszi Allan Hillsben 1984-ben talált meteoriton – amely a feltételezések szerint a Marsról származik – baktériummaradványok fedezhetők fel. Ezek mérete 20-100 nanométer, kisebb, mint bármely földi életforma. Ám az feltételezhető ebből kiindulva, hogy valamilyen életszerű dolog megtalálható volt a vörös bolygón, bár ez a mai napig vitatott téma a szakemberek körében.

A Mars-kutatás új korszaka kezdődött meg 2012-ben, amikor a NASA hatkerekű járműve, a Curiosity landolt a Gale-kráterben. A misszió célja, hogy az élet apró jeleit kutassa, mint például vízmaradványok, szerves vegyületek és energiaforrások, amelyek az általunk ismert élet fontos összetevői.

Számos minta ismert már

Az évek során a Curiosity számos szerves molekula meglétére talált bizonyítékot a kráterben, amelyek a szénalapú vegyületek alapjait képezik. Továbbá hidrotermikus tevékenység nyomait fedezte fel, amikor a hő és kémiai vegyületek keverednek az áramló vízzel, ezzel potenciális energiaforrásokat létrehozva.

A kutatások során az is kiderült, hogy a kráterben található metángáz szintje emelkedik, valamint süllyed az évszakok változásával. Továbbá hatalmas gázimpulzusokat is érzékelt a marsjáró, ami megerősíti a földi megfigyeléseket. Az effajta mozgás a bolygónkon annak lenne a jele, hogy aktív anyagcserével rendelkező lények találhatók az égitesten.

A különleges marsi szén

A kráter különböző helyeiről származó több kőzetmintában a szonda olyan szerves vegyületeket talált, amelyek páratlan arányú szénizotópot tartalmaznak. A Földön az élőlények a metabolikus (anyagcsere) vagy fotoszintetikus reakciókban használják az élethez nélkülözhetetlen szenet. A Gale-kráterben több helyen is nagy mennyiségű szénizotópot találtak – jóval nagyobb számban, mint a korábbi mintákban.

A szén jelenlétére három magyarázattal szolgálnak a tudósok. Az első szerint a minták ősi mikrobáktól származnak. A második lehetőség azt sugallja, hogy a Naprendszer áthaladt egy különleges szénizotópot tartalmazó porfelhőn, ez pedig nyomot hagyott a Marson. A harmadik magyarázat: az ultraibolya fény a vörös bolygó atmoszférájával kölcsönhatásba lépve eredményezte ezt a különleges helyzetet. Ez a három feltevés mind tudományosan megalapozott.

A titokzatos bevonatok a sziklákon

A Perseverance szonda tavaly érkezett a Mars Jezero-kráteréhez, hogy az élet jeleit kutassa a bolygón. Az eddigi vizsgálatok során számos lila, vasban gazdag bevonatú sziklát analizált, ami korábbi mintákhoz nem hasonlítható, annak ellenére, hogy az égitest más részein már láttak hasonló lerakódást a kőzeteken.

A Földön ehhez hasonló bevonatokat a sivatagokban figyelhetünk meg, amelyek úgymond „megeszik” a kőzeteket. Arról viszont nincs információ, hogy a Marson milyen funkciót látnak el ezek a mikrobákból álló csoportok.

Csomag a Marsról

A marsi élet pontos kutatásaihoz a következő lépés, hogy elhozzák a mintákat a vörös bolygóról a Földre, ahol a tudósok a rendelkezésre álló műszerekkel megvizsgálhatják azokat. A Perseverance egyik fő feladata lesz azonosítani és összegyűjteni kőzetmintákat, hogy a jövőben valamilyen módon elküldje a Földre.

Némethi Botond, NEW technology magazin

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Érdemes elolvasni
NEW technology