Régi akkumulátorokból és gyártási hulladékból kinyert, teljes mértékben újrahasznosított anyagok hajtják a General Motors legújabb elektromos autóit. A vállalat a Cirba Solutions közreműködésével hajtott végre sikeres stratégiai jelentőségű pilot programot, amelynek keretében a világon elsőként gyártottak olyan katódaktív anyagokat, amelyek kizárólag visszanyert nikkelből, kobaltból és mangánból állnak.

A projekt eredményeként az első ilyen technológiával szerelt járművek már le is gördültek a gyártósorról, és úton vannak a vásárlók felé.

A folyamat a GM elhasználódott akkumulátorcsomagjainak begyűjtésével kezdődött. Ezeket a Cirba Solutions szakemberei szedtek szét és dolgoztak fel, majd az alapanyagokat a vállalat ohiói lítiumion újrahasznosító létesítményébe szállították, ahol az aprítási folyamat során „fekete tömeget”, vagyis olyan koncentrált köztes terméket hoztak létre, amely tartalmazza azokat a kritikus ásványi anyagokat, amelyek alapvetően meghatározzák egy akkumulátor teljesítményét.

A kinyert anyagok szigorú minőségellenőrzésen estek át: mielőtt bekerülhettek volna az új cellákba, ugyanazoknak a szabványoknak kellett megfelelniük, mint a bányászott nyersanyagoknak.

A finomítási folyamat után az újrahasznosított nikkel, kobalt és mangán az Ultium Cells (a GM és az LG Energy Solution közös vállalata) üzemeibe került. A Cirba közleménye szerint itt készültek azok az új akkumulátorcellák, amelyeket a Factory ZERO és a Spring Hill összeszerelő központokban építettek be a készülő elektromos autókba.

A technológiai áttörés hátterében komoly piaci kényszer és környezeti célkitűzések állnak: az előrejelzések szerint 2040-ig világszerte csaknem 14 millió elektromos autó akkumulátora éri el az élettartama végét. Ezzel párhuzamosan a lítiumion-akkumulátorok iránti globális kereslet drasztikusan megugrik: a következő évtizedben várhatóan évi 4,2–6,8 terawattóra közötti értéket ér el. A zárt láncú újrahasznosítási modellek elterjesztése tehát kulcsfontosságú a feldolgozói kapacitások növeléséhez és a bányászott nyersanyagtól való függőség csökkentéséhez.

A program sikere azt jelzi, hogy az újrahasznosított anyagok visszanyerhetők és hatékonyan felhasználhatók nemcsak a járműiparban, hanem az energiatároló rendszerekben, az adatközpontokban és a fogyasztói elektronikai eszközökben is. A stratégiai partnerségek révén hosszú távon olcsóbbá válhatnak az akkumulátorok, miközben a gyártási folyamat környezeti lábnyoma jelentősen mérséklődik.

David Klanecky, a Cirba Solutions elnök-vezérigazgatója szerint a GM-mel közös munka megmutatja, hogyan erősítheti ez a tevékenység az ellátási láncokat, a gyártást, a globális versenyképességet és a nemzetbiztonságot. A zárt láncú hálózatok kialakítása nem csupán technológiai siker, hanem az ellátási lánc ellenállóképességének növelését is szolgálja – mindezt egy olyan időszakban, amikor a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés globális versenytényezővé vált.

Gábor János, NEW technology

The post Sikeres pilot: 100 százalékban újrahasznosított akkumulátor került a GM elektromos autóiba appeared first on NEW technology.

Az ipari termelés egyik legsúlyosabb környezetvédelmi terhét jelentő sós és nehézfémekkel telített szennyvíz kezelése eddig komoly dilemmát okozott a gyáraknak. Az amerikai Rice és Vanderbilt Egyetem kutatói azonban olyan technológiát fejlesztettek ki, amely értékes nyersanyagforrássá alakítja a mérgező hulladékot. Az új elektrokémiai ionpumpáló (EIP) platform egyszerre végzi el a sótalanítást és a fémek szelektív kinyerését, mindössze négy óra leforgása alatt.

Az elektronikai gyártók és a fémfeldolgozók eddig két rossz megoldás közül választhattak. A só eltávolítására használt fordított ozmózis után tömény, használhatatlan sós lé maradt vissza, a nehézfémek vegyszeres kivonása pedig hatalmas mennyiségű veszélyes iszapot termelt, amelynek elszállítása és tárolása nagyon sokba kerül.

Az új eljárás lényege, hogy speciális elektródák segítségével a szennyvízben oldott ionokat egy másodlagos befogadó áramlatba terelik – fizikai szűrők vagy maró vegyszerek alkalmazása nélkül.

A kutatók kiküszöbölték a korábbi elektroszorpciós rendszerek legnagyobb hátrányát, a folyamat szakaszosságát is. A Nature Water folyóiratban megjelent tanulmány szerint az új módszer az elektromos áramkör gyors változtatásával éri el, hogy az ionok folyamatosan, egy irányba haladhassanak át a rendszeren, így nincs szükség a folyadékok fizikai cseréjére.

Programozható elektródák a fémek kinyeréséhez

A rendszer igazi különlegessége a „programozhatóság”. A kutatók precízen szabályozzák az elektródák felületén a feszültséget, amivel meghatározzák, mely ionokat kössék meg és melyeket engedjék tovább. Magasabb feszültségen a berendezés hagyományos sótalanítóként üzemel: a só és a réz is a befogadó áramlatba kerül, de amint a feszültséget a réz reakcióküszöbe alá csökkentik, az elektróda szelektíven csapdába ejti a rezet, miközben a sókat átengedi.

A laboratóriumi tesztek során a rendszer a só 90 százalékát vonta ki, miközben szinte az összes rezet megkötötte az elektródán. Egy összetettebb, rezet, nikkelt és nátriumot tartalmazó keverékkel végzett kísérletben a só 85 százalékát, a fémeknek pedig több mint 92 százalékát távolították el.

Ez a technológiai ugrás alapjaiban változtathatja meg a fenntartható ipari gyártást. A szennyvíz ettől fogva nem csupán veszélyes hulladék, hiszen az üzemek közvetlenül kinyerhetik belőle a tiszta fémeket, a megtisztított öblítővizet pedig azonnal újra felhasználhatják. A fejlesztés bebizonyította, hogy az ipari sós víz nem környezeti teher, hanem kiaknázatlan ásványkincslelőhely.

Gábor János, NEW technology

The post Aranybánya lehet a szennyvíz: magyar kutatók is profitálhatnak ebből az új eljárásból appeared first on NEW technology.

Az elektromos autózás terjedésével a lítium iránti globális kereslet sosem látott méreteket öltött, a kitermelés hatékonysága pedig stratégiai kérdéssé vált. A kanadai LibertyStream most egy olyan teljesen automatizált, „hatodik generációs” rendszerrel állt elő, amely a hagyományos bányászati eljárások helyett az olajmezők sós vizéből nyeri ki a kritikus fontosságú alapanyagot.

A vállalat „Freedom Launchpad” nevű létesítményében (képünkön) működő technológia nem csupán prototípus, hanem a közvetlen lítiumkitermelés kereskedelmi léptékű megvalósításának előszobája.

A calgary-i technológiai vállalat új platformja naponta mintegy 795 köbméter, azaz 5000 hordó sós víz feldolgozására alkalmas. A rendszer feladata kettős: miközben lítium-karbonátot állít elő, folyamatosan optimalizálják a gyártási folyamatait, és itt zajlik a leendő kezelőszemélyzet betanítása is. A megoldás különlegessége a skálázhatóságban rejlik, ugyanis a tervezett nagyüzemi létesítményekben is ugyanezt a folyamatarchitektúrát fogják alkalmazni, a kapacitást pedig további kitermelő modulok beépítésével növelik.

Az automatizáció nem csupán a gyorsaságot garantálja, hanem a végtermék állandó minőségét is.

Az Interesting Engineering riportja szerint a Gen 6 platform programozható logikai vezérléssel működik, amely folyamatosan monitorozza a hőmérsékletet, a nyomást, az áramlási sebességet, a pH-értéket és a vizsgált közeg vezetőképességét. Ez a precizitás tette lehetővé, hogy a korábbi, Gen 5 rendszer egyórás ciklusidejét mindössze húsz percre csökkentsék.

A projekt hátterét egy kétéves, intenzív tesztelési időszak adja, amely során a mérnökök több mint 63 ezer köbméter sós vizet dolgoztak fel. Ebben az időszakban 2500-nál is több üzemi tesztet végeztek el a folyamat finomítása érdekében.

Érdekesség, hogy a mérnökök szándékosan hónapokig kézzel irányították a folyamatokat az automatizálás előtt, hogy minden lehetséges hibát elhárítsanak, és tökéletesen megismerjék a kémiai eljárásokat.

A vállalat nem egyetlen óriásgyár felépítésére törekszik, hanem egy megismételhető, moduláris modell kialakítására. E koncepció a már meglévő olaj- és gázipari vízi infrastruktúrát hasznosítja másodlagos nyersanyagforrásként. A piaci bizalmat jelzi, hogy már született egy hosszú távú megállapodás: 2027-től évente 600 tonna lítium-karbonátot szállítanak egy meg nem nevezett partnerüknek.

Gábor János, NEW technology

The post Új korszak a lítiumkitermelésben: az olajmezők sós vize lehet az akkumulátorgyártás kulcsa appeared first on NEW technology.

Az ENSZ adatai szerint jelenleg mintegy 2,2 milliárd ember él a Földön úgy, hogy nem fér hozzá biztonságos ivóvízhez. Bár Kalifornia partjaitól a Közel-Keletig számos térségben alkalmaznak sótalanító üzemeket a vízhiány enyhítésére, a jelenlegi technológiák komoly környezeti terheléssel járnak. A fordított ozmózis és a termikus desztilláció rengeteg energiát emészt fel, ráadásul a folyamat végén sűrű, maró hatású sós oldat marad vissza. Ha ezt a koncentrátumot visszajuttatják az óceánba (és megteszik), a magas sótartalom és az alacsony oxigénszint miatt súlyos károkat okozhat a tengeri élővilágban.

Az amerikai Rochesteri Egyetem kutatói most olyan eljárást mutattak be a Light: Science & Applications folyóiratban, amely áthidalja ezeket a problémákat. Chunlei Guo professzor és csapata ún. femtoszekundumos lézerekkel megmunkált fekete fémlemezeket használt: ez a speciális felületkezelés rendkívül fényelnyelővé és szupernedvszívóvá teszi a fémet, így az a napenergiát felhasználva vékony rétegben párologtatja el a rávezetett vizet.

Megoldották a vízkő problémáját is

A kutatók szerint korábban léteztek hasonló megoldások, ám azok a valódi tengervíznél rendre kudarcot vallottak. Míg a tiszta nátrium-klorid porózus szerkezetben kristályosodik ki, a tengervízben található magnézium és kalcium kemény kérget alkot, amely gyorsan eltömíti a berendezéseket – ugyanúgy, mint a háztartási gépek esetében. Ennek elkerüléséhez a mérnökök precízen mart vájatokat alakítottak ki a fémlemezeken, és kiaknázták az úgynevezett kávéfolt-effektust.

„Ha kávé cseppen egy felületre, a víz elpárolgása után gyűrű marad a széleken, ott, ahol a kávérészecskék összesűrűsödnek” – magyarázta Guo, hozzátéve: ugyanezt az elvet használják arra, hogy a sókat a passzív zónába tereljék. A technológiát a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánból származó vízmintákkal is tesztelték.

A felület öntisztító módon különítette el az édesvizet, miközben a sókat egy külön területre irányította, ahol azok anélkül gyűjthetők össze, hogy rontották volna a panelek hatékonyságát.

Az eljárás egyik legígéretesebb aspektusa, hogy a sótalanítás nem környezetkárosító hulladékot, hanem hasznosítható nyersanyagot termel. A folyamat végén a sók közel száz százaléka szilárd formában nyerhető ki, továbbá olyan értékes ásványi anyagokhoz juthatunk, mint az akkumulátorgyártásban nélkülözhetetlen lítium.

A rendszer a Nagy-Sóstó vizén végzett kísérletek során például a sók mellett a lítium mintegy felét is sikeresen kinyerte. A fejlesztők szerint a technológia készen áll a nagyüzemi megvalósításra, ami globálisan javíthatja az ivóvízellátást és fenntarthatóbbá teheti az alapanyag-ellátási láncokat.

Gábor János, NEW technology

The post Ivóvíz és lítium, lézeres sótalanítással – skálázható megoldást találtak rá appeared first on NEW technology.

Nagy-Britannia energetikai hálózata új mérföldkőhöz érkezett Kelet-Sussexben, ahol az Invinity Energy Systems befejezte a 20,7 megawattórás Copwood VFB Energiaközpont telepítését. A napenergiával finoman szólva sem jól sáfárkodó Magyarország számára jó gyakorlatként lehet érdekes a létesítmény, amely nem csupán egy újabb akkumulátorpark: ez Európa legnagyobb vanádiumalapú folyadékáramos rendszere, amely közvetlenül felhasználhatóvá teszi egy 3 megawattos napelempark termelését.

A projekt a hosszú távú energiatárolás technológiájára építve hidat képez a nappali energiatermelés és az esti fogyasztási csúcsok között

A technológia jelentősége abban rejlik, hogy képes függetleníteni a hálózatot a drága és környezetszennyező fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen az import földgáztól. Az energiabiztonság megteremtése a válságövezetek közelsége és a bizonytalan energiaárak miatt – sok más európai adminisztrációhoz hasonlóan – a brit kormány számára kiemelt nemzeti érdek, amit a vanádiumakkumulátor technológiája is támogat.

Biztonságos tárolás tűzveszély nélkül

A Copwood projektje 90 darab vanádiumalapú akkumulátort köt össze. Az eljárás lényegesen különbözik a hagyományos, rövid idejű kisütésre optimalizált akkumulátoroktól, mivel itt az energia „időbeli eltolása” a cél. A vizes bázisú elektrolit alkalmazása miatt a rendszer nem tűzveszélyes, ami döntő érv a fejlesztés környezetében élő lakosság megnyugtatására.

Az Invinity technológiáját évtizedekig tartó, intenzív használatra tervezték

Jonathan Marren vezérigazgató szerint a hosszú távú tárolás jelenti a hiányzó láncszemet, amely megbízható áramforrássá alakítja a szeszélyesen termelő megújulókat. „A tiszta energiára való átállás erősítheti az energiabiztonságunkat, csökkentheti a rendszerköltségeket, és helyben teremthet szakértelmet igénylő ipari munkahelyeket” – emeli ki az Invinity közleménye.

A beruházás egy olyan időszakban valósult meg, amikor a brit energiaszabályozó hatóság új támogatási rendszer bevezetésére készül. A tőkét vonzó szabályozási környezet a várakozások szerint akár ezer új munkahelyet teremthet a szektorban. A Londoni Értéktőzsdén jegyzett fejlesztővállalat skóciai központjaiban nemcsak az összeszerelést, hanem a kutatás-fejlesztést is helyben végzi, ami a hazai ipar erősödését jelzi. Az üzem várhatóan az év végén kezdi meg a működést.

Gábor János, NEW technology

The post Vanádiumakkumulátor segítségével stabilabban működik a napelempark appeared first on NEW technology.

Az elektromos járművek terjedése nemcsak mobilitási fordulat, hanem hatalmas és globális hulladékkezelési kihívás is. Ahogy a legtöbb fejlett gazdaságból, így az Egyesült Királyságból is külföldre szállítják finomításra az elhasznált lítiumion-akkumulátorok feldolgozása során keletkező, értékes fémekben gazdag „black masst”. E problémára kínál megoldást az UKBIC akkumulátoripari központ, a Watercycle Technologies, a Recyclus Group és a Polaron összefogásával indult ReCAM-projekt, amely jelentős állami támogatást kapott, és szerte a világon mintául szolgálhat olyan országok számára, ahol akkumulátorgyártás zajlik.

A program célja, hogy a kinyert nyersanyagokat közvetlenül a hazai gyártási folyamatokba forgassák vissza, erősítve az ipari függetlenségét.

A brit konzorcium kezdeményezését a hulladék mennyiségének drasztikus növekedése tette igazán sürgetővé: az előrejelzések szerint 2040-re évente 94 000 tonna fekete tömeg keletkezik a szigetországban. Ez az anyag olyan kritikus fontosságú fémeket tartalmaz, mint a lítium, a nikkel, a kobalt és a mangán. A most bejelentett technológia egy szabadalmaztatott, rövid ciklusú finomítási módszert alkalmaz, amely a hagyományos, több szakaszból álló kémiai eljárásokkal szemben egyetlen észszerűsített lépésben alakítja katódaktív anyaggá a fekete masszát.

A mesterséges intelligencia segíthet az akkumulátorgyártás folyamataiban

A fejlesztés egyik kulcseleme a moduláris felépítés, amely lehetővé teszi a berendezések közvetlen telepítését az újrahasznosító telephelyeken. A rendszer óránként mintegy 250 kilogramm anyagot képes feldolgozni, ami rugalmas és helyszíni megoldást kínál az ágazat szereplőinek. A folyamat optimalizálásában részt vesz a mesterséges intelligencia is, amellyel a kinyert anyagok mikroszerkezetét és teljesítményét elemzik, hogy biztosan megfeleljenek a legszigorúbb ipari elvárásoknak – írja a The Engineer.

Dr. Ahmed Abdelkarim, a konzorciumi tag Watercycle Technologies társalapítója szerint az eljárás nemcsak javítja a gazdaság ellenállóképességét, hanem érdemben csökkenti az exporthoz kapcsolódó károsanyag-kibocsátást is.

A beruházás politikai jelentősége is számottevő, hiszen az ország belátta, hogy a brit autóipar versenyképessége a biztonságos ellátási láncokon múlik. A kormányzati oldal közben a technológiai szuverenitást és a munkahelyteremtést is hangsúlyozza, míg a kritikusabb hangok a támogatások mértékét és a hálózat kiépülésének sebességét bírálják. A projektet a kb. 186 milliárd forintos Akkumulátor Innovációs Program finanszírozza.

Gábor János, NEW technology

The post Helyben maradhat az akkumulátorgyártás kritikus fémeinek újrahasznosítása appeared first on NEW technology.

Egy német startup olyan üzemet indított be, amely az elhasznált akkumulátorokból nyer vissza értékes nyersanyagokat, és közvetlenül visszavezeti azokat a gyártásba. A Tozero bemutató akkumulátor-újrahasznosító létesítménye a müncheni Gendorf vegyipari parkban működik, és évente 1500 tonna akkumulátorhulladék feldolgozására képes.

A vállalat célja, hogy az új technológiával csökkentse Európa függőségét a külső nyersanyagforrásoktól, különösen Kínától.

„Európának jelenleg még nincsenek meg azok a kritikus nyersanyagai, amelyekre szüksége lenne ahhoz, hogy felépítse és felskálázza saját energiaátmenetét, illetve akkumulátoriparát” – érvelt a technológia mellett Sarah Fleischer, a cég vezérigazgatója.

Értékes visszanyert anyagok nyitnak új utakat az akkumulátor-újrahasznosítás előtt

A Tozero saját fejlesztésű, savmentes hidrometallurgiai eljárást alkalmaz. A technológia nagy tisztaságú lítium-karbonátot, grafitot és nikkel–kobalt keveréket nyer ki az úgynevezett „black massból”, vagyis itt: az előkezelt akkumulátoranyagból. A vállalat szerint ezek az anyagok közvetlenül visszakerülhetnek az akkumulátorgyártás folyamataiba.

A cég közölte, hogy az eljárás több mint 80 százalékos lítium- és százszázalékos grafitvisszanyerést tesz lehetővé – mindezt úgy, hogy a technológia néhány év alatt jutott el a laboratóriumi kísérletektől az ipari alkalmazásig.

„A technológiánk, amelyet mostanra tízezerszeresére skáláztunk, lehetővé teszi, hogy az élettartamuk végére ért akkumulátorokból ipari léptékben nyerjük ki ezeket az anyagokat” – fűzte hozzá Fleischer.

Gyors növekedés, ipari célok

A Tozero 2022-ben alakult, és rövid idő alatt több mérföldkövet is elért. Áprilisban elsőként szállított újrahasznosított lítiumot különböző kereskedelmi partnereknek Európában, aztán február során 100 százalékban újrahasznosított grafitot is minősített ipari cellagyártáshoz.

A most elindított bemutatóüzem egy nagyobb, kereskedelmi léptékű gyár előkészítését szolgálja, amelynek működését a következő években tervezik.

A technológia fejlesztésében olyan ipari partnerek is részt vettek és hathatós segítséget nyújtottak, mint a BMW és a MAN. Utóbbi két vállalat megjelenése nem a véletlen műve, ahogy az időzítés sem az: a projekt olyan időszakban valósul meg, amikor az elektromos autók terjedése miatt folyamatosan nő az akkumulátorok iránti igény, miközben egyre több használt akkumulátor jelenik meg a piacon. A cég szerint az újrahasznosítás kulcsszerepet játszik abban, hogy ezek az anyagok visszakerüljenek az ellátási láncba.

Gábor János, NEW technology

The post Új üzemmel lép szintet az akkumulátor-újrahasznosítás Európában appeared first on NEW technology.

Az örök vegyi anyagok, így a perfluoralkilok és polifluoralkilok, vagyis PFAS-vegyületek általában környezetszennyezőek, és sok kutatás próbálja kitalálni, hogy hogyan lehetne őket semlegesíteni vagy eltávolítani a természetből. A Rice Egyetem kutatója, James Tour és Yi Cheng posztdoktori kutató más megközelítést választott: kidolgoztak egy eljárást, melynek során a PFAS-vegyületek segítségével nagy sótartalmú oldatokból nyerik ki az akkumulátorgyártás nélkülözhetetlen nyersanyagát, a lítiumot.

A Nature Waterben leírt kutatás azt vizsgálta, hogy a PFAS-vegyületekben található fluort hogyan lehet felhasználni a lítium kinyerésére. „A lítium kinyerése a sóoldatokból kevésbé terheli a környezetet, mint a hagyományos bányászat, de így is akadnak problémák, például a szelektivitás, a költségek és a vízfelhasználás” – nyilatkozta közleményben Cheng.

„Lehetőséget láttunk arra, hogy a PFAS-vegyületekben található fluort felhasználva gyorsabb és kisebb környezeti terhelésű eljárással nyerjük ki a lítiumot.”

A kutatók olyan PFAS-vegyületeket használtak, amelyeket tűzoltóhab-mintákból távolítottak el granulált aktív szénnel. Utóbbi anyag elnyeli és megköti a habban található PFAS-eket, ám idővel telítődik, ezzel hulladékká válik. A kutatócsoport viszont nem végtermékként kezelte, hanem kiinduló alapanyagként használta fel a kísérletekhez.

Az elhasználódott, PFAS-sekkel telített granulált aktív szenet nagy sótartalmú sóoldathoz adták.

„Ebben az esetben a sóoldatban lévő egyik sóban értékes kation, lítium található. Az elhasznált szén fluor aniont tartalmaz, amely a PFAS-molekulákban van megkötve. A célunk az volt, hogy felszabadítsuk a fluort, majd a felszabadított lítiummal párosítsuk, hogy az így keletkező lítium-fluoridot összegyűjthessük” – vezette le Cheng.

A kutatók elektrotermikus fűtést alkalmazva ezer Celsius-fokra hevítették az anyagot, majd lehűtötték. Ezek a rövid ideig fennálló, szélsőséges körülmények lehetővé tették, hogy a PFAS-ben található fluorid felbontsa a kötéseit, majd reakcióba lépjen a sóoldatban lévő fémkationokkal, köztük a lítiummal.

A folyamat végén a keverék a lítium-fluorid mellett kalcium-fluoridot és magnézium-fluoridot is tartalmazott, illetve keletkezett némi PFAS-szel telített aktív szénből származó, fluormentes, nem mérgező hulladék.

Az elemzés szerint a PFAS-alapú módszer kevesebb vizet és energiát használ, és kisebb mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a két leggyakoribb sóoldatos lítiumkinyerési módszer. A tanulmány rámutat, hogy ennek a kivonási gyakorlatnak az üzemeltetési költsége alacsonyabb, a működési ideje pedig rövidebb lehet, hiszen csak néhány percet igényel.

Gábor János, NEW technology

The post Örök vegyi anyagokkal kinyerhető a lítium – Az új módszer már bizonyított is appeared first on NEW technology.

Január 19-én a Világgazdasági Fórum a CATL-nek ítélte idei MINDS (Meaningful, Intelligent, Novel, Deployable Solutions) díját. Az elismerést vállalat a mesterséges intelligenciára épülő ipari megoldások globális szinten iránymutató alkalmazásával nyerte el. A MINDS célja, hogy segítsen a vezetőknek kiaknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, és intelligens, újszerű, gyakorlatban alkalmazható megoldásokat kínáljon, amelyek valós üzleti és társadalmi kihívásokra adnak választ.  

2026. január 19-én a CATL nemzetközi szinten is rangos elismerésben részesült, amikor a Világgazdasági Fórum a vállalatot a MINDS-díj egyiknyertesévé választotta. Az „Augmented Intelligence Leading Next-Generation Lithium-ion Battery Design” című projekt elismerése jól mutatja a CATL azon törekvését, hogy a mesterséges intelligenciát integrálja az akkumulátorfejlesztésbe, ezzel új irányt mutatva az energiatárolással kapcsolatos fejlesztések terén.

A díjazott projekt a lítiumion-akkumulátorok kutatás-fejlesztésében új megközelítést vezet be: a kiterjesztett intelligencia alkalmazásával a hagyományos, kísérletezésen alapuló tervezést adatvezérelt, előrejelzésekre építő fejlesztési modellel váltja fel. A megoldás lehetővé teszi nagy teljesítményű, megbízható és hatékony virtuális akkumulátorcellák gyors tervezését, miközben az emberi szakértelem és a mesterséges intelligencia együttműködésére épít.

A MINDS programot a Világgazdasági Fórum AI Excellence Központja indította azzal a céllal, hogy elősegítse az MI-technológiák felelős, skálázható és üzletileg is értékteremtő alkalmazását. Stratégiai, technológiai, adatkezelési és irányítási szempontokat mérlegelve az idei évben világszerte 15 szervezet részesült a díjban.

A CATL intelligens cellatervezési platformja a fizikai alapú elektrokémiai modelleket és a gépi tanulást integrálja. A rendszer több mint 50 millió adattal, több mint 100 ezer tervezési esettel dolgozik. A megoldás képes az egyedi teljesítmény- és biztonsági igények kezelésére, miközben előrejelzései elérik a 95 százalékos pontosságot. A tervezési ajánlások másodpercek alatt, a virtuális cellatervek percek alatt elkészülnek.

„A MINDS-díj fontos visszaigazolása a CATL intelligens akkumulátortervezés terén végzett munkájának” – mondta Ni Jun, a CATL gyártási vezérigazgatója és az Engineering Manufacturing System társelnöke. „Az akkumulátorgyártás összetett ipari környezetében a mesterséges intelligencia önmagában nem elegendő. A kiterjesztett intelligencia, valamint a mérnöki tapasztalat és az MI szoros együttműködése biztosítja a stabil, megbízható termékminőséget” – tette hozzá.

A CATL továbbra is a technológiai innovációra építve, iparági vezetőként kíván hozzájárulni a globális energiaátmenethez. A vállalat célja, hogy a mesterséges intelligenciát az értékteremtés új szintjére emelje, és ezzel hosszú távon is fenntartható versenyelőnyt biztosítson partnerei számára világszerte.

CATL

The post A CATL elnyerte a Világgazdasági Fórum MINDS díját a mesterséges intelligenciával vezérelt, újgenerációs akkumulátor-tervezésért appeared first on NEW technology.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november első hetében közzétett friss adatai szerint 2025 szeptemberében az ipari termelés volumene 1,3 százalékkal ugyan meghaladta az egy évvel korábbi szintet, de munkanaphatástól megtisztítva ugyanennyi idő alatt már 1,5 százalékos az elmaradás.

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján viszont az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal nagyobb volt a 2025 augusztusinál is.

A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A legnagyobb súlyú alágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása, illetve az élelmiszer-, ital- és dohánytermék gyártása bővült, ugyanakkor a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában visszaesés következett be.

Az ipari termelés 2025 első kilenc hónapjában 3,4 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – derül ki a KSH jelentéséből.

Az exportpiac és az autógyártás szerepe az ipari termelésben

Az exportpiacaink nehéz helyzetben vannak, illetve a német járműipar strukturális problémái erősen kihatnak a magyar járműgyártás teljesítményére is – magyarázta az adatokat az InfoRádióban Madár István, a Portfolio elemzője.

A szeptemberi 1,3 százalékos növekedés ellenére egyre valószínűbb, hogy 2025-tel három egymást követő évben csökken az ipari termelés, amire a rendszerváltás óta nem volt példa – értékelt a szakértő, megjegyezve, hogy az adatok szerint „szezonálisan kiigazítva éves alapon 1,5 %-os a visszaesés”.

A KSH egyébként hamarosan ki fogja adni a részletes adatközlését. Ami már ezt megelőzően is biztosnak tűnik, az az, hogy szinte minden ágazat éves alapon visszaesést mutat, többek között a nagy súlyú járműgyártás, illetve az akkumulátorgyártást magába foglaló villamosgépgyártás is.

A jobban teljesítő ágazatok közül az elektronikát és az élelmiszeripart emelte ki a KSH.

A jelenlegi adatok szerint – annak ellenére, hogy a havi kibocsátás augusztusról szeptemberre 1,3 százalékkal nőtt – a kilenchónapos időszak számai továbbra is csökkenést mutatnak.

Madár István szerint az exportpiaci kereslet és a német járműipar alakulása kulcsszerepet játszik a hazai ipar teljesítményében. Függünk attól, hogy „mennyire szenvednek a külső exportpiacaink”, így Németország, Ausztria, továbbá „az európai, illetve a német járműipar strukturális problémái mennyire hatnak ki a magyar járműgyártás teljesítményére is”.

A 2025 szeptemberi adatok fényében a magyar ipar volumene nominálisan nőtt, de a munkanaphatással kiigazított adatok és az év eddigi eredményei azt jelzik, hogy továbbra is kihívásokkal néz szembe. Az export és különösen a járműipar toporgása még mindig visszafogja a teljesítményt.

Gábor János, NEW technology

The post Ipari termelés 2025 szeptemberében: mit jelez a 3,4 százalékos kilenchónapos mínusz? appeared first on NEW technology.

A Princeton NuEnergy Inc. (PNE) új dél-karolinai Advanced Black Mass (ABM™) újrahasznosító üzeme évi 5000 tonna újrahasznosított fekete masszát állít elő. Az amerikai vállalat ezzel globális vezető szerepet tölt be a lítiumion-akkumulátorok közvetlen újrahasznosításában, az anyagok megújításában és a katódgyártásban, de most bejelentették, hogy 2026-ra még ezt a kapacitást is megháromszorozzák.

A PNE zászlóshajó üzeme az Egyesült Államok első olyan kereskedelmi méretű létesítménye, amely fejlett fekete masszát és akkumulátorszintű katódaktív anyagot gyárt. A vállalat ezzel jól demonstrálja, hogy képes az országon belül újra előállítani az akkumulátorokhoz szükséges kritikus ásványi anyagokat.

A PNE évi 5000 tonna kapacitású üzeme egy saját fejlesztésű, fejlett újrahasznosítási eljárással készít magas tisztaságú ABM-et az ipari hulladékból. A működés során a vállalat több mint 97 százalékos anyagvisszanyerési hatékonyságot ért el, amely meghaladja az iparági átlagot, és nagy értékű másodlagos nyersanyagot biztosít az akkumulátorgyártáshoz.

A Princeton Egyetemen alapított vállalat szabadalmaztatott újrahasznosítási technológiája egy alacsony hőmérsékletű, plazmával segített szétválasztási folyamaton (LPAS™) nyugszik. A megoldás segítségével előállított akkumulátorszintű katód- és anódanyagokat közvetlenül újra lehet használni az akkumulátorcellák gyártásában, így a hagyományos módszerekkel összehasonlítva 38 százalékkal csökkennek a költségek, és 69 százalékkal alacsonyabb a környezetterhelés.

A PNE 2026-os terve az, hogy 15 ezer tonnára bővíti a chesteri üzem kapacitását, de a kereslet növekedésével akár évi 50 ezer tonnára is felskálázhatja a termelést.

A PNE jelenleg egy texasi partnerrel közös pilotüzemet is működtet, hogy továbbfejlessze közvetlen újrahasznosítási technológiáit és képességeit, míg országos szinten olyan hálózatot épít, amely az Egyesült Államok belső ellátási láncát erősíti, akkumulátor-nyersanyag visszanyerésével és gyártásával.

Erre a célra eddig több mint 55 millió dollár értékű támogatást, illetve stratégiai és kockázati tőkét lapátoltak össze, többek között olyan befektetőktől és partnerektől, mint a Honda, az LKQ Corporation, a Samsung, a Shell Ventures, a Wistron Corporation és például az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma.

Gábor János, NEW technology

The post Nagyüzemben, 97%-os hatékonysággal nyerik ki a kritikus fémeket a használt akkumulátorokból appeared first on NEW technology.

A digitalizáció és a fenntarthatóság kéz a kézben alakítja át az európai autóipart. A vállalatok új technológiákba fektetnek, hogy költségeket csökkentsenek és alkalmazkodjanak az EU szigorúbb szabályozásaihoz – állapítja meg a T-Systems az Information Services Group (ISG) jelentése alapján.

A részletes riport azt állítja, hogy az európai mobilitási vállalatok egyre nagyobb arányban alkalmaznak a mesterséges intelligencia mellett más technológiákat, hogy csökkentsék a költségeket és javítsák a termékminőséget. Az ISG szerint az európai autóipar 2025-ben kritikus ponthoz érkezett, mivel a fenntarthatóság és a digitalizáció iránti igények egyre erősödnek az EU klímacéljai és a változó fogyasztói elvárások nyomán.

A vállalatok az IoT, a mesterséges intelligencia és a robotika alkalmazásával valós idejű megfigyelést és előrejelző karbantartást valósítanak meg, miközben rugalmasabbá teszik gyártósoraikat.

„Az európai autóipar gyors ütemben vezeti be a digitalizációs és fenntarthatósági gyakorlatokat az üzleti működés minden területén, és ezek a stratégiai lépések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a cégek megbirkózzanak a technológiai változásokkal és az ügyféligények átalakulásával” – jelentette ki Andreas Fahr, az ISG EMEA gyártóipari partnere és vezetője.

A riport levezeti: a vállalatok úgy csökkentik a globális ellátási lánc kockázatait és tartják meg versenyképességüket, hogy lokalizálják az akkumulátorgyártást, biztosítják a hozzáférést a kritikus nyersanyagokhoz, illetve beruháznak az önvezető és összekapcsolt járműplatformok fejlesztésébe. Ezek az intézkedések az importfüggőség csökkentését és az EU fenntarthatósági irányelveinek teljesítését célozzák.

Ahogy a járművek digitális képességei egyre nagyobb szerepet kapnak, a vállalatok digitális platformokat és adatvezérelt szolgáltatásokat integrálnak a fogyasztói preferenciák kielégítésére.

A piac közben az autó- és fuvarmegosztó, valamint előfizetéses szolgáltatások térnyerése következtében átalakul, hiszen az új vállalkozások új bevételi forrásokat céloznak meg a nagyvárosi környezetekben, ahol a járműbirtoklás költséges és kevésbé praktikus.

A jelentés szerint az európai autógyártók továbbra is próbálják csökkenteni a karbonkibocsátásukat, összhangban azzal, hogy az EU szigorúbb szabályozásokat vezet be – köztük a FitFor55 programot, amely arra ösztönzi a gyártókat, hogy több alacsony és zéró kibocsátású járművet állítsanak elő. Emellett a nemzeti környezetvédelmi kezdeményezések bátorítják a fogyasztókat és flottakezelőket, hogy alacsonyabb kibocsátású járműveket válasszanak. Ez törvényszerűen arra ösztönzi a gyártókat, hogy minél több tisztább üzemű járművet gyártsanak.

A régió vállalatai új módszereket keresnek az elektromos járművek hosszú távú környezeti hatásainak csökkentésére. Stratégiáik közé tartozik az akkumulátorok újrahasznosítása és második életciklusban történő alkalmazása, amivel az erőforráshiányt és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos aggodalmakat igyekeznek kezelni.

„Az európai autóipari életciklus-alapú fenntarthatósági szemléletet alkalmaz a terméktervezésben. Ez a megközelítés csökkenti a környezeti hatást, és választ ad az erőforrásokkal kapcsolatos kihívásokra” – mutat rá Harish B, az ISG Provider Lens elemzője és a jelentés vezető szerzője.

Gábor János, NEW technology

The post Riport: nagy erővel tör előre az európai gyártósorokon az AI és a robotika appeared first on NEW technology.

A Michigani Egyetem mérnökei olyan gyártási eljárást fejlesztettek ki az elektromos járművek akkumulátoraihoz, amely nagy hatótávot és gyors töltést tesz lehetővé a hideg időben. A fejlesztés megoldást kínálhat olyan problémákra, amelyek visszatartják a vásárlókat az elektromos autók választásától.

„Ezt a megoldást az akkumulátorgyártók nagy változtatások nélkül alkalmazhatják a meglévő gyáraikban” – jelentette ki a tanulmány vezető szerzője, Neil Dasgupta. A Michigani Egyetem gépészmérnöki és anyagtudományi tanszékének docense szerint „első alkalommal sikerült olyan megoldást bemutatni, amely lehetővé teszi az extrém gyors töltést alacsony hőmérsékleten, anélkül, hogy csökkenne a lítiumion-akkumulátor energiasűrűsége”.

A kutatók által módosított lítiumion-akkumulátorok akár ötször gyorsabban tölthetők -10 Celsius-fokon. Az új szerkezet és bevonat megakadályozza a lítiumréteg képződését az elektródákon, amely rontaná az akkumulátor teljesítményét. A kutatók szerint az így készült akkumulátorok még száz gyors töltési ciklus után is megőrzik kapacitásuk 97 százalékát a hideg időben.

Így született a forradalmi megoldás

Dasgupta csapata korábban lézerrel fúrt apró csatornákat alakított ki az anódban, amely a töltés során befogadja a lítiumionokat. A körülbelül 40 mikrométeres csatornák lehetővé tették, hogy a lítiumionok gyorsabban épüljenek be az elektródába, így egyenletesebb töltést értek el. Ez a megoldás felgyorsította a töltést szobahőmérsékleten, de hidegben továbbra is lassú maradt, amit az okozott, hogy az elektrolittal való reakció hatására kémiai réteg alakul ki az elektróda felszínén.

A kutatók úgy akadályozták meg ennek a rétegnek a kialakulását, hogy az akkumulátort egy körülbelül 20 nanométer vastag lítium-borát-karbonát üvegszerű bevonattal látták el. Ez ötször gyorsabb töltést tett lehetővé fagyos körülmények között.

Az elektromos autók egyre elterjedtebbé váltak az elmúlt két évtizedben, de az AAA amerikai autóklub (AAA) felmérése szerint a növekedés megtorpanni látszik. 2023 és 2024 között az Egyesült Államokban azok aránya, akik „valószínűleg” vagy „nagyon valószínűleg” elektromos autót vásárolnának, 23-ról 18 százalékra csökkent. A válaszadók 63 százaléka mindeközben azt mondta, hogy „valószínűtlen” vagy „nagyon valószínűtlen”, hogy következő autója elektromos lesz. A döntés fő oka pedig éppen a téli hatótávcsökkenés és a lassabb töltés.

„Egy elektromos autó akkumulátorának töltése 30-40 percet vesz igénybe, ami télen több mint egy órára nőhet. Ezt a problémát szeretnénk megoldani” – mondta Dasgupta, bejelentve, hogy a kutatócsoport szabadalmi védelmet kért az eljárásra. A licencet rögtön értékesítették is: az Arbor Battery Innovations már dolgozik a technológia kereskedelmi forgalomba hozatalán.

Gábor János, NEW technology

The post Fagyban is 500 százalékkal gyorsabb töltés – ezzel az új akkumulátorgyártási eljárással appeared first on NEW technology.

A Panasonic Energy közleményben jelentette be, hogy a Sumitomo Metal Mininggal közösen új kezdeményezést indít a lítiumion akkumulátorok katódanyagában található nikkel újrahasznosítására. A program célja egy zárt körforgásos újrahasznosítási rendszer kialakítása, amelyben a használaton kívüli akkumulátorokból kinyert anyagokat újra akkumulátorok előállítására használják. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés a Panasonic Energy autóipari akkumulátorgyártásában.

A Sumitomo Metal Mining a Panasonic Energy japán gyáraiban keletkező akkumulátor-hulladékból vonja ki a nikkelt, amelyet később katódanyagként használ fel új akkumulátorok gyártása során. A vállalat 2017 óta foglalkozik réz és nikkel visszanyerésével elhasználódott lítiumion akkumulátorokból és akkumulátorhulladékból, amelyeket katódanyaggyártásra használnak fel.

Az új együttműködés során a Panasonic Energy oszakai gyárának akkumulátorhulladékát a Sumitomo Metal Mining Toyo Kohójában és Finomítójában, valamint az Ehime prefektúrában található Niihama Nikkelfinomítóban dolgozzák fel. Utóbbi helyszínen részben nikkelszulfáttá alakítják, amit aztán katódanyagok gyártásához használnak fel, és a Panasonic Energy lítiumion akkumulátoraiba építenek be.

A nikkel csak az első lépés a Panasonic és új partnere számára

A program kezdetben csak a nikkel újrahasznosítására összpontosít, de 2026 után kiterjesztik más kulcsfontosságú katódanyagokra, például a lítiumra és a kobaltra is. A Panasonic Energy célul tűzte ki, hogy 2030-ra az autóipari akkumulátorokban használt katódanyagok húsz százaléka újrahasznosított forrásból származzon, mivel ez a folyamat a hagyományos bányászati módszerekkel szemben csökkenti a karbonkibocsátást.

A Panasonic Energy fenntarthatósági stratégiájának részeként a vállalat a 2031-es pénzügyi év végéig a felére kívánja csökkenteni szénlábnyomát a 2022-es pénzügyi év szintjéhez képest.

Az elektromos járművek terjedésével az élettartamuk végéhez érkező autóipari akkumulátorok mennyisége várhatóan 2030 körül tetőzik. A lítiumion akkumulátorokban használt ritkafémek, például a nikkel, a kobalt és a lítium, jobban finomítottak, mint más ipari alkalmazásokban, ezért különösen értékesek. A hatékony akkumulátor-újrahasznosítási rendszer létrehozása kulcsfontosságú az elektromos járműpiac fenntartható növekedéséhez – állapítja meg a közlemény.

Gábor János, NEW technology

The post Mérföldkőhöz ért a Panasonic az akkumulátor-újrahasznosításban appeared first on NEW technology.

Egy nemzetközi kutatócsoport új típusú membránokat fejlesztett ki, amelyek elektromosság segítségével érik el a lítium kiválasztását a sós tavak vizéből. Az új technológia fenntarthatóbbá és hatékonyabbá teheti a lítiumkitermelést, amely kulcsfontosságú az okostelefonok, laptopok és elektromos járművek akkumulátoraihoz.

A brit, francia és kínai tudósokból álló csapat a Nature Water folyóiratban publikálta a kutatás eredményeit. Mint írják, a fejlesztés során olyan speciális szűrőmembránokat hoztak létre, amelyek elektrodialízis segítségével közvetlenül választják ki a lítiumionokat a sós vízből. A technológia hatékonyan különíti el a lítiumot más sóionoktól, így tiszta, akkumulátorgyártáshoz megfelelő minőségű lítium-karbonát állítható elő.

„Ez a kutatás csökkentheti a lítiumbányászat környezeti hatásait, és hozzájárulhat a megújuló energiaforrások hatékonyabb tárolásához, de más területeken is alkalmazható lehet, például kritikus fémek kinyerésére szennyvízből, illetve műanyag- és akkumulátor-újrahasznosítás során” – magyarázta az előnyöket Dr. Qilei Song, az Imperial College London munkatársa.

A csapat által kifejlesztett membránok szubnanométeres csatornákat tartalmaznak, amelyeket speciális kémiai csoportok vonnak be. Ezek kölcsönhatásba lépnek az ionokkal, miközben azok áthaladnak rajtuk, lehetővé téve a töltött ionok hatékony szétválasztását.

„Sürgető szükség van fenntarthatóbb eljárásokra, amelyek egyszerre kezelik a globális ásványianyag-hiányt és a tiszta vízellátás problémáját, ezzel elősegítve a körforgásos gazdaság kialakulását” – érvelt a tanulmány létjogosultsága mellett a kutatást vezető professzor. Melanie Britton hozzáfűzte: komolyan bízik abban, hogy az új technológia jelentős előrelépést hozhat a lítiumkitermelésben, és hozzájárulhat az energiaellátás jövőjének alakításához.

Gábor János, NEW technology

The post Ezzel az új membrántechnológiával elérhető a fenntartható lítiumkitermelés appeared first on NEW technology.

Egy német startup, a tozero sikeresen tesztelt egy akkumulátorcella-prototípust, amely száz százalékban újrahasznosított grafitot tartalmaz. Az ebből a nyersanyagból szinte egy az egyben importra szoruló Európában ez az első hasonló, ipari méretű kísérlet, és az eredmények azt mutatják, hogy az újrahasznosított anyag teljesítménye megegyezik a hagyományos, elsődleges grafitéval.

A startup azt állítja, hogy eddig csak laboratóriumi körülmények között sikerült hasonló eredményt elérni, de most ipari méretben is bizonyították az eljárás működőképességét. Az újrahasznosított grafit így anódként használható a lítiumion-akkumulátorokban, ami jelentős előrelépés az akkumulátor-újrahasznosítás terén.

A tozero a tervek szerint 2027-re már évi kétezer tonna újrahasznosított grafitot állít majd elő, 2030-ra pedig tízezer tonna fölé emelné ezt a mennyiséget.

A lítiumion-akkumulátorok fő anódanyaga továbbra is a grafit, de Európában kevés lelőhelyen található meg, miközben az uniós kereslete a jelenlegi szint 20-25-szörösére is nőhet 2040-ig. Ez óriási ellátási kockázatokat vet fel. Jelenleg az európai grafit 98 százaléka importból származik, és a globális ellátás több mint 90 százalékát Kína uralja, szóval az öreg kontinens akkumulátorgyártói finoman szólva is ki vannak téve a kereskedelmi korlátozásoknak és az ellátási zavaroknak. Hasonló helyzet alakult ki a lítiummal kapcsolatban is, amelyből szintén kevés forrás található Európában. A tozero a BMW, a MAN és a Webasto vállalatokkal együttműködve már dolgozik is azon, hogy az akkumulátor-újrahasznosításból származó „fekete masszából” visszanyerje a lítiumot – emlékeztet az eeNews.

Új megoldás a grafit visszanyerésére leselejtezett akkumulátorokból

A hagyományos újrahasznosítási eljárások gyakran a grafit elégetésével és anyagveszteséggel járnak, mivel erős savakat használnak hozzá. A tozero eljárása ezzel szemben ipari méretben több mint 80 százalékos hatékonysággal képes visszanyerni a grafitot, miközben megőrzi annak tulajdonságait. Az így kapott anyagot ismét akkumulátorminőségűvé lehet finomítani. A vállalat célja, hogy az üzem kapacitását növelve még több kritikus anyagot nyerjen vissza, és ezzel támogassa a vállalatokat az ellátási láncok helyi biztosításában és a fenntarthatóbb termelésben.

A startup már több mint tíz ország akkumulátorhulladék-gyűjtő cégeivel dolgozik együtt annak érdekében, hogy a fekete masszából lítiumot és grafitot állítsanak elő Európában. Ezzel nemcsak az importfüggőséget, hanem az akkumulátorgyártás szénlábnyomát is mérsékelnék.

Gábor János, NEW technology

The post Európai áttörés az akkumulátorok újrahasznosításában: ipari méretben visszanyerhető a grafit appeared first on NEW technology.

A selejt mennyiségének csökkentését és a gyártási hatékonyság növelését teszi lehetővé az akkumulátorgyártók számára a Schneider Electric és a Liminal Insights összefogása. A teszteredmények alapján a keletkező selejt egy százalékos csökkentése is már éves szinten tízmillió dolláros megtakarítást eredményezhet.

Az előrejelzések alapján 2030-ra az elektromos járművek részesedése a globális járműértékesítésben elérheti a 40 százalékot. Ez egyben azzal is jár, hogy tíz év alatt tízszeresére bővül az akkumulátorok iránti kereslet. Ezzel párhuzamosan azonban az elektromos autókba szánt akkumulátorok gyártóinak meg kell küzdeniük azzal a kihívással, hogy úgy futtassák fel gyorsan a termelésüket, hogy közben csökkentik a selejt mennyiségét. Jelenleg a már komolyabb múlttal rendelkező akkumulátorgyárakban is 6 és 15 százalék között mozog a selejt aránya, mivel a minőségi hiányosságokat a gyártási folyamat során túl későn ismerik fel. Az új üzemek és gyártók esetében a selejt aránya még ennél is lényegesen magasabb.

Ezen kihívások kezelése érdekében a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat és az akkumulátorgyártási folyamatokkal kapcsolatos információgyűjtésben élen járó Liminal Insights megerősítették partnerségüket, hogy a két cég technológiáinak ötvözésével kínáljanak megoldást az iparág szereplői számára. Az együttműködés keretében a Liminal ultrahang-alapú mérési és elemzési megoldásait integrálják a Schneider Electric automatizálási és ipari intelligencia ökoszisztémájával, hogy valós idejű, a gyártósoron megvalósuló minőségellenőrzést kínálhassanak. Az új, integrált vizsgálati megoldás – amely kompatibilis az összes akkumulátorcella-típussal, beleértve az NMC, LFP, NCMA, Li-fém, szilárdtest és Na-Ion vegyületeket – olyan automatizált képességeket nyújt az akkumulátorgyártóknak, amelyek lehetővé teszik a gyártásban előforduló eltérések azonosítását és az okok valós idejű elemzését akár az egyes akkumulátorcellák szintjén.

A továbbfejlesztett ultrahangos vizsgálat és analitika segítségével az akkumulátorgyártók gyorsan azonosíthatják és kezelhetik a gyártási minőséggel kapcsolatos kihívásokat, mielőtt azok termékvisszahívásokig fajulnának, amelyek 2020 és 2023 között több mint 3 milliárd dollárba kerültek az iparágnak. A Liminal EchoStat vizsgálati megoldásainak kezdeti tesztjei szerint a selejt mennyiségének 1 százalékos csökkentése évente átlagosan 10 millió dollárt takaríthat meg a gyártóknak egy 10 GWh-s gyártási blokk esetében. Emellett a cella-előállítási folyamat időigényének nyolc órával történő csökkentése, amelyet a megnövelt működési hatékonyság tesz lehetővé, évente akár 3 millió dolláros megtakarítást is eredményezhet egy 10 GWh-s gyártási blokk esetében.

„Ahogy az akkumulátorgyártók igyekeznek termelésüket bővíteni, az innovatív technológiák kulcsfontosságúak lesznek a működési hatékonyság növelésében és a költséges akkumulátor-selejt mennyiségének csökkentésében. Célunk, hogy az elektromos járművekbe szánt akkumulátorok gyártói számára lehetővé tegyük, hogy kihasználják a piaci lehetőségeket, ezt pedig jobb gyártási minőség, nagyobb megbízhatóság és biztonság mellett tehessék meg. Örülünk, hogy az IN-CORE Systèmes-szel való sikeres együttműködésünket követően, az akkumulátorgyártás hatékonyságának és adatkapcsolatainak javítása érdekében az ügyfeleknek további értéket biztosíthatunk a Liminal-lal való partnerségünk révén” – mondta el Francois Verkindt, a Schneider Electric „EV Battery Business, Mobility Segment” részlegének vezetője.

„A Liminal küldetése, hogy katalizálja az elektromos járművekre és a tiszta energiára való átállást, amelyek mindegyike megköveteli az olcsóbb és jobb minőségű akkumulátorcellák nagyobb mértékű kínálatát. A Schneider Electric-kel való partnerségünk jelentős előrelépést jelent a Liminal számára e cél elérése felé. Az EchoStat minőségellenőrzéshez használható adat- és elemzési megoldásainak a Schneider Electric és az AVEVA gyári intelligencia ökoszisztémájával történő integrálásával mélyebb betekintést és magasabb szintű digitális összekapcsolódást tudunk nyújtani. Ez lehetővé teszi az akkumulátorgyártók számára, hogy gyorsan javítsák minőségüket, termelékenységüket és hatékonyságukat” – mutatott rá Andrew Hsieh, a Liminal Insights társalapítója.

Schneider Electric

The post Összefogott a Schneider Electric és a Liminal Insights appeared first on NEW technology.

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az elektromos járművek értékesítése 2030-ra elérheti a globális piac 40 százalékát, ami az akkumulátorok iránti kereslet tízszeres növekedését eredményezheti. Ez komoly kihívások elé állítja az akkumulátorgyártókat, akik küzdenek a gyártási folyamatok gyors skálázhatóságával és a hulladék minimalizálásával.

A selejtráta még a jól működő akkumulátorgyárakban is 6-15 százalék között mozog, részben azért, mert a hibákat a gyártási folyamat túl kései időpontjában azonosítják, és ez az arány az új üzemek, illetve az új gyártók esetében még magasabb. A selejt drámaian csökkentheti a gyárak nyereségességét – írja riportjában a Schneider Electric, amelynek szakemberei a Liminallal közösen dolgoznak ki hatékonyabb minőség-ellenőrzési megoldásokat.

A projekt során a Liminal ultrahang-alapú metrológiai és analitikai módszereit integrálják a Schneider Electric automatizációs és ipariintelligencia-rendszereibe. Az új rendszer valós idejű, inline ellenőrzést biztosít, és minden cellatípussal kompatibilis, beleértve az NMC, LFP, NCMA, lítium-fém, szilárdtestű és nátriumionos akkumulátorokat is.

Nagyösszegű megtakarítások és hatékonyságnövelés érhető el

A partnerek közleménye szerint az integrált ellenőrzési megoldás automatizált képességei lehetővé teszik a gyártási eltérések azonosítását és a cellaszintű okok valós idejű elemzését, így a gyártók gyorsan kezelhetik a minőségi kihívásokat, még azelőtt, hogy azok visszahívásokhoz vezetnének.

A visszahívott termékek egyéként csak 2020 és 2023 között több mint hárommilliárd dollár kárt okoztak az iparágban.

A Liminal EchoStat ellenőrzési megoldásának tesztjei szerint egy 10 GWh kapacitású üzem már egyszázalékos selejtcsökkenéssel is évi tízmillió dolláros megtakarítást érhet el, míg a cella-befejezési folyamat idejének nyolcórás rövidítése – a hibák kiküszöbölése nyomán – további hárommillió dolláros megtakarítást jelenthet, ugyanekkora gyártókapacitás mellett.

„Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk az EV-akkumulátorgyártók számára a piaci lehetőségek kiaknázására, miközben garantáljuk a gyártási minőség, megbízhatóság és biztonság javulását. Nagy örömmel folytatjuk ezt az együttműködést a Liminallal, amely újabb értéket teremt üzleti partnereink számára” – fogalmazott Francois Verkindt, a Schneider Electric mobilitási szegmensének akkumulátorgyártásért felelős vezetője.

Gábor János, NEW technology

The post Túl sok selejt EV-akkumulátor készül, új minőség-ellenőrzés jön a Schneider Electrictől appeared first on NEW technology.

A Škoda Auto fontos mérföldkőhöz érkezett: a cseh Mladá Boleslav-i gyárában elkészítette az egymilliomodik akkumulátorrendszert, és további bővítéseket tervez. Az autóipari vállalat közleménye emlékeztet: az akkumulátorgyártás 2019-ben indult a plug-in hibrid Superb iV modell kapcsán. A termelés fókusza azóta a tisztán elektromos járművekhez készült nagy kapacitású akkumulátorokra helyeződött át, amelyeket a Volkswagen-csoport moduláris elektromos platformjára (MEB) terveztek.

A Mladá Boleslav-i gyár jelenleg két gyártósoron dolgozik, napi 1500 akkumulátor előállítására képes, és percenként egy egységet készít. Az itt gyártott akkumulátorcsomagok 55–91 kWh kapacitással rendelkeznek, és olyan modellekben használják őket, mint a Škoda Enyaq és az Elroq, de a Volkswagen, az Audi és a SEAT/CUPRA modellekbe is beépítik őket.

2023-ban a gyártási kapacitás növelése mellett a Škoda egy új, csúcstechnológiás létesítményt is megnyitott az akkumulátorok minőségellenőrzésére. Az új rendszer számítógépes tomográfiát (CT) alkalmaz, ami mikroszkopikus részletességgel – akár négy mikron pontossággal – képes vizsgálni az akkumulátorok belső komponenseit. Ez a technológia lehetővé teszi az esetleges hibák észlelését anélkül, hogy az akkumulátorrendszert szét kellene szerelni. Emellett a már használt cellák vizsgálatára is alkalmas, javítva az akkumulátorok hosszú távú megbízhatóságát.

Automatizáció és globális jelenlét

A Škoda gyártósorain nemcsak emberek dolgoznak: a folyamatokat 82 teljesen automatizált robot segíti, különösen a nehéz komponensek kezelésében. Egyetlen műszakban körülbelül 90 munkavállaló dolgozik a gyártáson, ami egy 10.500 négyzetméteres területen zajlik. A cseh gyártó három hazai telephelyen működik, de a globális jelenléte is jelentős: további kapacitásokkal rendelkezik Kínában, Szlovákiában, Indiában és Ukrajnában.

Zöldebb jövő felé

A Škoda tervei között szerepel egy harmadik gyártósor kiépítése a csehországi gyárban, hogy még nagyobb kapacitással tudják kiszolgálni az elektromos autók iránt növekvő keresletet. Bár a Volkswagen-csoport egyik kulcsfontosságú akkumulátorpartnere, a Northvolt csődvédelmet kért, a Škoda továbbra is eltökélten dolgozik a fenntartható mobilitás érdekében.

Az autógyártó sikerei és folyamatos innovációi nemcsak az elektromos járművek gyártásának fejlődését mutatják, hanem azt is, hogy a cseh márka szorosan együttműködik a Volkswagen-csoport többi tagjával, hogy elősegítse az autóipar zöld átállását.

Gábor János, NEW technology

The post Škoda: túl az 1.000.000 EV-akkumulátor rendszeren bővül a csehországi gyár appeared first on NEW technology.

Az új Európai Bizottság átfogó, egymilliárd eurós (kb. 415 milliárd forintos) támogatási programot hirdetett az akkumulátortechnológia, különös tekintettel az anód- és katódanyagok fejlesztésére. A kezdeményezés célja, hogy megerősítse az európai akkumulátor-ökoszisztémát – főleg az elektromos járművek szegmensében – és csökkentse a Kínától való függőséget a stratégiai fontosságú alkatrészek területén.

Az IF24 Battery pályázati program elsősorban az alkatrészgyártók, illetve a gyártási berendezések beszállítóinak támogatását célozza, benne egy új, a „Biztonságos ellátás és a függőség csökkentése” című értékelési kritériummal. Ez magasabb pontszámot ad olyan projekteknek, amelyek kevesebb alapanyagot – például anódokat és katódokat – szereznek be Kínából. Az unió ezzel a lépéssel igyekszik elkerülni, hogy az akkumulátorgyártás kulcselemeiben még mélyebb – és visszafordíthatatlan – importfüggőség alakuljon ki.

Az irányvonal összhangban van a hidrogénalapú technológiák fejlesztésére vonatkozó, hasonló stratégiával, amely az elektrolizátorok beszerzési forrásainak diverzifikálását szorgalmazza – jegyzi meg a közlemény.

A finanszírozási nehézségek, például a Northvolt nemrégiben bejelentett csődvédelmi eljárása miatt, az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal (EIB) közösen új partnerséget is indít. Az EIB, ami korábban elsőként fektetett be a Northvoltba, most további 200 millió eurós hitelgaranciát biztosít az Innovációs Alapból az InvestEU program számára. Az összeget innovatív akkumulátorgyártási projektek támogatására fordítják, hogy segítsék az iparágat a pénzügyi kihívások leküzdésében. Az EIB tervei szerint a következő három évben további kockázatitőke-alapú hitelek válhatnak elérhetővé a gyártási értéklánc különböző szakaszain.

Megújuló technológiák több milliárdos támogatása

Az akkumulátortechnológia mellett az EU egy 2,4 milliárd eurós támogatási csomagot hirdetett a megújuló energiaforrások gyártásának és a hidrogéntermelésnek a fejlesztésére. Mindennel együtt a teljes program keretösszege eléri a 4,6 milliárd eurót (több mint 1900 milliárd forintot), ami jól mutatja az unió elkötelezettségét a fenntartható technológiák és az ipari versenyképesség erősítése iránt. Az EU szerint ezek az intézkedések nemcsak az ellátási láncok megerősítését, hanem a zöld átmenet gyorsítását is szolgálják, miközben csökkentik az energiafüggőséget a globális piacokon.

Gábor János, NEW technology

The post Több százmilliárd forintos támogatást kap az európai akkumulátortechnológia appeared first on NEW technology.

A CATL és a Stellantis 4,1 milliárd euró értékben közös beruházást indít Spanyolországban. A tervek szerint az évi 50 GWh kapacitással rendelkező új akkumulátorgyár 2026 végén kezdi meg lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok gyártását. Az új létesítmény nemcsak a CATL fejlett akkumulátortechnológiája iránti ügyféligények hatékonyabb kiszolgálását segíti elő, hanem a Stellantis megfizethetőbb elektromos járművek fejlesztésére irányuló stratégiáját is támogatja – derül ki a CATL és a Stellantis mai bejelentéséből.

Új vegyesvállalat alapításáról kötött megállapodást a CATL és a Stellantis, amelynek értelmében a két cég egy 4,1 milliárd eurós beruházással a spanyolországi Zaragozában épít egy új, nagy kapacitású lítiumvas-foszfát (LFP) akkumulátorgyárat. A több szakaszban megvalósuló létesítmény kapacitása el fogja érni az 50 GWh-t, a termelés pedig 2026 végén indul el, teljesen széndioxid-semleges módon.

A CATL és a Stellantis 50-50 százalékos tulajdonában lévő vegyesvállalat új gyára hozzájárul ahhoz, hogy a Stellantis a legjobb LFP-kínálattal bővítse termékpalettáját, így minél több kiváló minőségű, hosszú élettartamú és megfizethető elektromos járművet tudjon kínálni mind a személyautók, mind a crossoverek, mind pedig a SUV kategóriákban.

2023 novemberében a CATL és a Stellantis nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá az európai elektromos járművek gyártásához szükséges LFP akkumulátorcellák és -modulok Európában történő előállításáról. A felek emellett hosszú távú stratégiai együttműködést kötöttek két kulcsfontosságú területen: a Stellantis fejlett akkumulátoros elektromos járműveit (BEV) támogató innovatív technológiai ütemterv kidolgozása, illetve az akkumulátorgyártás értékláncának további megerősítése terén.

„A vegyesvállalat megalapítása új szintre emelte a Stellantisszal már meglévő együttműködésünket” – nyilatkozta Robin Zeng, a CATL elnök-vezérigazgatója. „Úgy véljük, hogy csúcstechnológiás akkumulátormegoldásaink és kiemelkedő gyárüzemeltetési szakértelmünk a Stellantis több évtizedes iparági tapasztalatával és zaragozai jelenlétével az ágazat egyik kiemelkedő sikertörténetét hozza majd el. A CATL célja, hogy a szén-dioxid-semleges technológiát világszerte elérhetővé tegye, így az innovatív partnerségi modelleken keresztül megvalósuló globális együttműködésnek örömmel állunk az élére.”

„A Stellantis elkötelezett a szén-dioxid-mentes jövő iránt, és minden elérhető csúcskategóriás akkumulátortechnológiát alkalmazni kíván annak érdekében, hogy versenyképes elektromos járműveket kínálhasson ügyfeleinek” – nyilatkozta John Elkann, a Stellantis elnöke. „A CATL-lel közös vegyesvállalat innovatív akkumulátorgyártás bevezetését teszi lehetővé egy olyan gyártóhelyen, amely már ma is élen jár a tiszta és megújuló energiaforrások alkalmazásában. Köszönettel tartozom minden érdekelt félnek, beleértve a spanyol hatóságokat is.”

A CATL a legmodernebb akkumulátorgyártási technológiát honosítja meg Európában, a kontinensen már működő két, németországi és magyarországi üzemében szerzett tapasztalatokat is felhasználva. Az új, spanyolországi létesítmény tovább bővíti a vállalat gyártókapacitását, elősegítve, hogy hatékonyabban tudja ügyfelei igényeit kielégíteni. Ezzel a CATL tovább erősíti elkötelezettségét az elektromobilitás és az energiaátmenet előmozdítása iránt mind az európai, mind a globális piacokon.

A Stellantis lítium-ion, nikkel-mangán-kobalt (NMC) és lítium-vas-foszfát (LFP) technológiát egyaránt alkalmaz annak érdekében, hogy minden ügyfélszegmensben a legjobb értékajánlatot tudja nyújtani, folyamatosan invesztálva a technológiafejlesztésbe. A vállalat elkötelezett amellett, hogy 2038-ra minden üzleti területén karbonsemlegességet érjen el, kibocsátását minimalizálva.

A tranzakció várhatóan 2025-ben zárul le, a szükséges hatósági jóváhagyások függvényében.

CATL

The post A CATL és a Stellantis közösen épít akkumulátorgyárat Spanyolországban appeared first on NEW technology.

A Nürnbergben rendezett SPS kiállításon mutatta be legújabb ipari automatizálási megoldásait a Schneider Electric. Többek között új generációs mozgásvezérlőt és frekvenciaváltót is elvitt az eseményre a vállalat, illetve az EcoStruxure Edge ökoszisztémát, valamint a CONNECT platform fejlesztéseit is megismerhették az érdeklődők.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, a Nürnbergben november 12–14. között megrendezett SPS kiállításon mutatta be a 2025-re tervezett újdonságait, melyek hamarosan a hazai piacon is elérhetőek lesznek. Ez az esemény kiváló lehetőség arra, hogy a gyártók megmutassák úttörő fejlesztéseiket az automatizálási technológiák területén.

A Schneider Electric a rendezvényen a komplexitás csökkentését, a rendszerek teljesítményének növelését, valamint az új szoftverfejlesztések zökkenőmentes integrációjához szükséges interfészek létrehozását támogató automatizálási és digitális megoldásokra fókuszált. A vállalat megerősítve a szoftveresen definiált, nyílt automatizálás iránti elkötelezettségét, továbbra is egy egységes, skálázható ipari automatizálási környezeten keresztül támogatja ügyfelei digitális átalakulását és innovációs képességét.

A Schneider Electric új innovációi közé tartozik a Modicon M660 fejlett ipari PC (IPC) mozgásvezérlő, amely egyetlen eszközben egyesíti a precíziós mozgásvezérlést, a biztonsági és edge computing funkciókat. Ez az integrált megközelítés lehetővé teszi a vezérlés, az adatfeldolgozás és a kommunikáció zökkenőmentes integrációját minden olyan alkalmazásban, ahol a valós idejű vezérlés, az alacsony késleltetés és az azonnali döntéshozatal kulcsfontosságú.

Az SPS-en bemutatott újdonságok között van a Modicon Edge I/O NTS, egy adataggregációra létrehozott, a jövőbeli igényekre szabott, egységesített I/O megoldás. A Modicon Edge I/O NTS zökkenőmentesen integrálódik a Schneider Electric meglévő platformjaiba, egységes, átfogó megoldást kínál, amely páratlan átjárhatóságot és hatékonyságot biztosít.

Az Altivar Process ATV6100 bevezetésével a vállalat bővíti az Altivar középfeszültségű frekvenciaváltó kínálatát. A bányászat, az ásványfeldolgozás és fémipar, az energia- és vegyipar, valamint a víz- és szennyvízipar igényei alapján tervezett újdonság kompaktabb mérettel és optimalizált kialakítással rendelkezik. Akár 20 százalékkal alacsonyabb teljes üzemeltetési költséget, 10 százalékkal nagyobb működési hatékonyságot és 40 százalékos helymegtakarítást is el lehet érni az új fejlesztéssel.

A Nürnbergben szintén bemutatott Lexium 38i egy kompakt megoldás a decentralizált mozgásvezérlő rendszerekhez, amely egyetlen egységbe integrálja a meghajtást és a motort a szervo- és léptető technológiával. Az energiahatékonyság és költséghatékonyság jegyében tervezett Lexium 38i a piacon megtalálható referenciákhoz képest skálázhatóbb teljesítmény-tartományban elérhető kis méretben is, emellett integrált biztonságot és rugalmasságot biztosít az alacsony feszültségű eszközök számára, akár 1,2 kW kimeneti teljesítményig.

A Lexium Scara nagysebességű ipari robot számos ágazatban, többek között az akkumulátorgyártásban, az elektronikai iparban, a raktározásban és a csomagolt fogyasztói termékek előállításában egyaránt bevethető. A berendezés mozgása gyors és pontos, ennek köszönhetően ideális a gyártási és összeszerelési folyamatokban történő alkalmazásra, beleértve a gyártógépek be- és kirakodását, a pick-and-place műveleteket, illetve a csomagolási és anyagmozgatási feladatokat.

 A Schneider Electric Nürnbergben bemutatta a CONNECT platform további fejlesztéseit, amelyek új felhasználási területek széles skáláját nyitják meg, mint például az adatmegosztás, a digitális iker vizualizáció, valamint a mesterséges intelligencia és az analitika.

„A 2025-ös kínálatunk megmutatja elkötelezettségünket az iránt, hogy olyan automatizálási megoldásokkal lássuk el a vállalkozásokat, amelyek nemcsak élvonalbeliek, de segítenek nekik abban is, hogy a gyorsan fejlődő digitális környezetben boldoguljanak” – mondta el Ali Haj Fraj, a Schneider Electric „Digital Factory” részlegért felelős alelnöke.

A magyarországi piaci bevezetésekkel kapcsolatban 2025-ben hoz döntést a Schneider Electric.

Schneider Electric

The post Új ipari automatizálási megoldásokat mutatott be a Schneider Electric appeared first on NEW technology.

A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia előállítása és tárolása egyidejűleg járul hozzá az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság erősítéséhez, valamint a fenntarthatósági célok teljesítéséhez. Ennek eléréséhez nemcsak az elektromos közlekedésre történő áttérést lehetővé tevő akkumulátorokra, hanem az ipari energiatárolást segítő technológiák fejlesztésére és új üzleti modellek meghonosítására is szükség van – emelte ki Jason Chen, a CATL európai működésért felelős ügyvezetője a Hungarian Battery Week-en tartott előadásán november 6-án. A második európai gyártóegységét Debrecenben építő CATL világpiaci részesedése az elektromosgépjármű-akkumulátorok piacán 37 százalék, míg az ipari energiatárolás területén eléri a 40 százalékot.

A Magyar Akkumulátor Szövetség 2024. november 6–8. között rendezi meg a Hungarian Battery Week elnevezésű eseményét Budapesten, a Hungexpo területén. Az iparág legfontosabb szereplőit, hazai és nemzetközi szakértők sorát felvonultató esemény legfontosabb célja, hogy nyilvános fórumot biztosítson a magyarországi és európai akkumulátor- és elektromobilitási ágazat fejlődésével összefüggő szakmai kérdések megvitatására.

„A CATL által fejlesztett akkumulátorok és energiatárolók piaci alkalmazását a vállalat intelligens technológiák felhasználásával, valamint új üzleti modellek bevezetésével is segíti, legyen szó személygépkocsik vagy nehéz tehergépkocsik akkumulátorcseréjéről, vagy éppen kiterjedt integrált szupergyors töltőhálózatok kialakításáról. Hiszem, hogy a CATL megoldásai hozzájárulnak ahhoz, hogy megváltozzon az elektromos járművekről és a zöld közlekedésről alkotott elképzelésünk.” – emelte ki Jason Chen, a CATL európai működésért felelős ügyvezetője.

A CATL világszerte vezető szerepet tölt be az akkumulátorgyártásban és az energiatárolási megoldások fejlesztésében, emellett komoly eredményeket ért el a karbonsemleges gyártás terén. A vállalat világszerte kilenc szén-dioxid-semleges gyárat működtet, valamint a Világgazdasági Fórum az akkumulátoripari szereplők közül egyedüliként a vállalat három gyárát választotta a legfejlettebb, ipar 4.0 technológiát alkalmazó gyárakat elismerő Global Lighthouse Network tagjai közé.

A rendezvényen Szilágyi Balázs, a CATL Debrecen közügyekért felelős vezetője vállalat kutatás-fejlesztés terén elért eredményeiről számolt be. Kiemelte, hogy a K+F területre helyezett stratégiai hangsúlynak kulcsszerepe van abban, hogy a vállalat világpiaci részesedése az elektromosgépjármű-akkumulátorok piacán idén elérte a 37 százalékot, míg az ipari energiatárolás területén elérte a 40 százalékot.

A CATL 2022-ben jelentette be, hogy második európai akkumulátorgyárát Magyarországon, Debrecen Déli Ipari Parkjában építi fel. A beruházás első fázisában létesülő akkumulátorcella-gyár mostanra felépült, jelenleg az épületgépészeti és villamossági szerelések zajlanak. A cellagyártás pedig a tervek szerint 2025-ben kezdődik el a létesítményben. A vállalat hosszú távra kötelezte el magát Magyarország és Debrecen mellett, ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy aktívan részt vegyen a munkaerőképzésében és támogassa az intézményeket az oktatás minden szintjén. A CATL Debrecen 2024 februárjában megállapodást kötött a Debreceni Szakképzési Centrummal duális képzés elindítása céljából, júniusban pedig a Miskolci Egyetemmel is stratégiai együttműködésről egyezett meg, a sor októberben a Debreceni Egyetemmel folytatódott.

CATL

The post Az akkumulátortechnológia a kulcs az energiafüggetlenség eléréséhez appeared first on NEW technology.

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni Egyetem és a CATL magyarországi leányvállalata. A kooperáció célja a műszaki szakemberek gyakorlati képzésének elősegítése, a tananyag fejlesztése, valamint a közös kutatási projektek megvalósítása az akkumulátortechnológia és az energiaipar területén. A partnerség fontos mérföldkövet jelent a CATL Debrecen számára a magyarországi szakemberutánpótlás erősítésében, az egyetem számára pedig a vállalati igényeknek megfelelő mérnökképzés fejlesztése terén.

Újabb magyar felsőoktatási intézményben kapcsolódik be a mérnökképzés támogatásába a CATL Debrecen. A vállalat és a Debreceni Egyetem képviselői ünnepélyes keretek között kötöttek oktatási együttműködési megállapodást. A partnerség keretében az akkumulátorgyártás terén nemzetközi piacvezető vállalat a Debreceni Egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésében, valamint a tananyag fejlesztésében fog részt venni, ezzel biztosítva, hogy a hallgatók közvetlenül megismerjék az akkumulátorfejlesztés és -gyártás legfrissebb ipari újításait. A vállalat emellett gyakorlati lehetőségeket fog kínálni a hallgatóknak a Debrecenben épülő gyárában, ahol a legmodernebb gyártási folyamatokba és technológiai megoldásokba nyerhetnek betekintést.

Az együttműködés több szakterületet ölel fel, beleértve az informatikai, mérnöki és természettudományokat, illetve kutatás-fejlesztési, oktatási, tudományos és ipari területeket. Ennek köszönhetően a vállalat hosszú távon képes biztosítani a debreceni üzem működtetéséhez szükséges, képzett diplomás munkaerőt.

„A CATL elkötelezett a jövő szakembereinek képzése mellett. A Debreceni Egyetemmel kötött együttműködés révén lehetőséget biztosítunk a hallgatóknak arra, hogy a legkorszerűbb ipari ismereteket sajátítsák el, ami kulcsfontosságú az akkumulátortechnológia gyorsan fejlődő világában. Büszkék vagyunk kutatás-fejlesztési tevékenységünkre, amelynek központi szerepe van a technológiai innovációban és a fenntartható energetikai megoldások megvalósításában. Ahhoz, hogy eredményesen támogassuk a fenntartható elektromos közlekedési eszközök elterjedését, elengedhetetlen a magasan kvalifikált munkaerő, amihez a Debreceni Egyetem nagy múltja kellő garanciát nyújt” – hangsúlyozta Jason Chen, a CATL európai működésért felelős ügyvezető igazgatója.

A Debreceni Egyetem Magyarország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye, amely átfogó inter- és multidiszciplináris képzéseket kínál, és jelentős K+F tevékenységével támogatja a tudományos fejlődésétt. Az intézmény elkötelezett a folyamatos innováció és oktatásfejlesztés mellett, hogy diákjai a legversenyképesebb szakmai felkészültséggel rendelkezzenek. Az egyetem tudományos háttere és infrastruktúrája, valamint képzési struktúrája lehetővé teszi a legmodernebb kutatási és technológiai eredmények feltárását és közvetítését.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az aláírás kapcsán kiemelte: „Az intézményre mint kutatás-fejlesztési, innovációs tudásforrásra és mint humánerőforrás-bázisra is számíthatnak a Debrecenben érkező multinacionális cégek.”

 „Alapvetésünk, hogy a Debrecenbe betelepülő nagyvállalatokkal olyan viszonyt alakítsunk ki, amely mindkét fél számára gyümölcsöző lehet. Különös tekintettel az élettudományi és gyógyszeripari, valamint a járműipari szektor szereplőire, hiszen ezek a területek a Debreceni Egyetem oktatási és kutatási tevékenységében is kiemelt figyelmet kapnak. Az autóipar egyik meghatározó szereplője a CATL, melynek tevékenysége az élet számos más területén is kiemelt jelentőségű, nagy potenciál rejlik az együttműködésünkben. Mindent megteszünk azért, hogy a tudományos technológiai fejlődés néhány fontos lépcsőfokát együtt érjük el” – szögezte le a rektor.

A CATL Debrecen hamarosan a kelet-magyarországi régió egyik legnagyobb munkáltatója lesz. A vállalat hosszú távra kötelezte el magát Magyarország és Debrecen mellett, ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy aktívan részt vegyen a munkaerőképzésében és támogassa az intézményeket az oktatás minden szintjén. A CATL Debrecen 2024 februárjában megállapodást kötött a Debreceni Szakképzési Centrummal duális képzés elindítása céljából, júniusban pedig a Miskolci Egyetemmel is stratégiai együttműködésről egyezett meg. A későbbiekben további együttműködéseket terveznek a régió oktatási intézményeivel.

CATL

The post Stratégiai partnerségre lépett a Debreceni Egyetem és a CATL Debrecen appeared first on NEW technology.

Negyven százalékkal kisebb helyet foglal el, mint a kategóriájába tartozó más robotok, mégis jóval nagyobb munkaterülettel rendelkezik, zökkenőmentesen integrálható a vezérlőrendszerekbe, egyszerűen és gyorsan telepíthető – többek között ezt kínálja a Schneider Electric új ipari robotja, a Lexium Scara. A berendezés ideális megoldást jelent a gyártási és összeszerelési folyamatok hatékonyságának növelésére.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat bemutatta az új, ultrakompakt Lexium Scara (Selective Compliance Assembly Robot Arm) nagy sebességű ipari robotját, amely a társaság ipari automatizálási portfóliójának része. A számos ágazatban, többek között az akkumulátorgyártásban, az elektronikai iparban, a raktározásban és a csomagolt fogyasztói termékek előállításában egyaránt bevethető berendezés mozgása gyors és pontos. Ennek köszönhetően ideális a gyártási és összeszerelési folyamatokban történő alkalmazásra, beleértve a gyártógépek be- és kirakodását, a pick-and-place műveleteket, illetve a csomagolási és anyagmozgatási feladatokat.

A Schneider Electric új ipari robotja negyven százalékkal kisebb méretű, mint az azonos kategóriába tartozó egyéb robotok, így a gyártósorok hatékonyságának növelése mellett a gyártási terület optimálisabb kihasználását is segíti. A Lexium Scara a szintén a vállalat által fejlesztett EcoStruxure™ Machine Expert Twin digitális iker megoldással kombinálva teljes mértékben integrálható bármilyen egységesített vezérlőrendszerrel, és lehetőséget kínál a telepítés előtti virtuális tervezésre, tesztelésre is, ami segít csökkenteni a CAPEX és OPEX költségeket, valamint megelőzni a projektütemezési problémákat és a költségvetés túllépését.

A Schneider Electric új ipari robotja a hasonló kategóriába tartozó berendezések között az egyik legnagyobb munkaterülettel büszkélkedhet. Az eszköz integrált motorokkal és beépített vezérlővel rendelkezik, ami jelentősen leegyszerűsíti a telepítést, csökkenti a kábelezési igényt, helymegtakarítást eredményez, és javítja a teljesítményt. Emellett speciális kialakításának köszönhetően egyszerűsíti az integrációt, így speciális robotikai ismeretekre sincs szükség ehhez, és lehetővé teszi a kezelők számára a beállítások egyszerű módosítását.

A Lexium Scara zökkenőmentesen integrálódik bármilyen egységesített, például a Delta, Cartesian és Scara megoldásokba, valamint nagy pontosságú motorokat és fejlett vezérlőalgoritmusokat magában foglaló vezérlőrendszerbe. A Schneider Electric új robotja speciális tartozékkészletekkel egyszerűen frissíthető, így könnyen fenntartható az IP65-ös védettsége, ami rugalmasságot és költséghatékonyságot kínál. Ez az alkalmazkodóképesség lehetővé teszi, hogy a robotot a különböző munkakörülményekhez igazítsák anélkül, hogy kezdetben külön IP65-ös változatot kellene vásárolni, ami csökkentheti az induló költségeket.

A Lexium Scara optimális teljesítményét az átfogó szolgáltatások is támogatják, amelyek révén minimalizálhatók a váratlan leállások. A robotot üzemeltető cégek világszerte hozzáférhetnek a pótalkatrészekhez és a képzett szakemberek nyújtotta szerviz szolgáltatásokhoz, ott és akkor, amikor szükségük van rá.

A Lexium Scara robot magyarországi bevezetésével kapcsolatban később hoz döntést a Schneider Electric.

Schneider Electric

The post Szintet léphet a hatékonyság a Schneider Electric új robotjával appeared first on NEW technology.

A differenciált technológiai termékek és alrendszerek vezető gyártója és forgalmazója, a CIRCOR International Inc. új technológiát vezet be a lítiumakkumulátor-alkalmazásokhoz, tudatta a vállalat az ACHEMA 2024 kiállításon, amely a napokban zárult Frankfurtban – írta a Manufacturing Tomorrow.

A szóban forgó speciális szivattyút a nagyobb termelékenység, a megbízhatóbb működés és az alacsonyabb üzemeltetési költségek szempontrendszerének szem előtt tartásával tervezték. A frankfurti expón bemutatott technológia iránt érdeklődők megtudhatták, hogy az Allweiler FE PC szivattyú miért ideális olyan akkumulátorok gyártásához, amelyekhez elkerülhetetlen a folyadékszállítás. Ez a szivattyú kiküszöböli ugyanis a folyadékszennyezés kockázatát, miközben hatékony folyadékkezelési megoldást garantál az olyan kritikus fontosságú akkumulátorgyártási eljárásokban, amilyen például a lítiumiszap szállítása.

További előnye, hogy a könnyen levehető kialakításnak köszönhetően a főbb kopó alkatrészek, amilyen például az állórész és a rotor, egyenként cserélhetők, így nem kell az egész szivattyút felújítani és szétszerelni.

Az FE szivattyú egyedülálló flexi-tengelyes kialakítása csökkenti a szivattyú rotorjára és állórészére ható erőket. Igaz ez az olyan mechanikus alkatrészekre is, mint a tömítések és csapágyak. A rotor és az állórész közötti zárt üregek kialakításának köszönhetően a folyadék egyenletesen és pulzációmentesen szabadul fel. Mivel a folyadékáramlás a fordulatszámmal arányos, az opcionális frekvenciaváltó segítségével könnyen szabályozható.

A flexi-shaft PC-szivattyú számos opcionális bővítése elérhető, beleértve az állórészbe integrált érzékelőt, amely méri az állórész gumihőmérsékletét, hogy észlelje a szárazon futás veszélyét. Ugyancsak rendelkezésre áll hozzá egy intelligens, helyben történő karbantartási beállítás, amelyben az állórész és a rotor cserélhető anélkül, hogy a szivattyút le kellene választani a berendezésről.

Vörös István, Okosipar.hu

The post Akkumulátorgyártáshoz használt, progresszív üregszivattyúval rukkolt elő a CIRCOR appeared first on NEW technology.

A TRUMPF Hungary Kft. ügyvezetője, Major Tamás szerint a vállalat a következő években jelentős innovációkkal készül, amelyek középpontjában a mesterséges intelligencia áll. A cég nemcsak saját folyamataiban alkalmazza az MI-t, hanem ügyfelei számára is új megoldásokat fejleszt a szerszámgépek és a lézertechnológia területén. Ezzel párhuzamosan a magyarországi leányvállalat is komoly lépéseket tesz a fenntarthatóság és az ipar 4.0 irányába, valamint a szakemberképzés terén.

Milyen innovációkkal jelentetek meg az elmúlt időszakban, vagy mivel terveztek megjelenni a következőkben?

A TRUMPF csoport vonatkozásában a jelenlegi legfontosabb innováció az, hogy a TRUMPF öt éven belül a mesterséges intelligencia (MI) megoldások vezető felhasználója és szolgáltatója szeretne lenni az iparágban. Addigra a TRUMPF-nál már nem lehet olyan munkakör, amely ne kapcsolódna valamilyen módon a MI-hoz. A TRUMPF például a szoftverfejlesztés és az adminisztráció területén látja a termelékenység növelésének lehetőségét. Megoldásszolgáltatóként a TRUMPF további MI-innovációkat is szeretne piacra dobni a szerszámgép, a lézertechnológiai és az elektronikai ágazatban tevékenykedő ügyfelei számára. A digitalizáció és a MI kéz a kézben járnak. A hálózatba kapcsolt gyártás vezető szállítójaként a TRUMPF a MI terén is piacvezető pozíciót biztosíthat magának. Ügyfeleink számára ez termelékenység- és hatékonyságnövekedést jelent a teljes lemezfeldolgozási folyamatláncban – a vállalat méretétől függetlenül. A TRUMPF már most is kínál ügyfeleinek olyan megoldásokat, amelyek mesterséges intelligenciával működnek. A szerszámgépek területén például a MI-megoldások támogatják a felhasználókat a vágott alkatrészek szortírozásában vagy az alkatrésztervek javításában. Most mutatta be a TRUMPF az egyik kombigéptípuson a MI-alapú gépbeállítási asszisztenst, amivel időmegtakarítás és költségcsökkentés érhető el. A lézertechnológia területén a TRUMPF MI-megoldásai a folyamatfelügyeletben segítenek. Ez csökkenti az olyan zavaró hatásokat, mint a szennyeződések vagy az alkatrészen keletkező karcolások.

A magyarországi leányvállalat legfontosabb innovációja az, hogy 2023-ban használatba vettük a fenntartható módon épült saját irodaházunkat, és Ipar 4.0

bemutatótermünket a Gödöllői Üzleti Parkban. Az Ipar 4.0 bemutatóteremben a lemezmegmunkálási folyamatlánc automatizált berendezéseivel és a lézertechnika legfontosabb eszközeivel (jelölő lézerállomás, hegesztőállomás, hegesztőrobot stb.) hálózatba integrálva tudjuk a legmodernebb gyártási megoldásokat bemutatni és az ügyfélspecifikus gyártási feladatokra válaszokat adni. Tagjai vagyunk a Modern Mintaüzem Programnak, fontosnak tartjuk az iparági szereplők és szakemberek edukációját az ipar 4.0 területén. Ehhez a bemutatótermünk kiváló infrastruktúrát nyújt.

Milyen kihívásokkal kell szembenéznetek jelenleg?

Egyértelműen a magyarországi gazdasági és piaci helyzet jelenti számunkra – és minden gépforgalmazó cég számára – a kihívást.

Hogyan értékeled az iparágad teljesítményét a jelen gazdasági helyzetben?

A covid utáni beruházásösztönző politikának megvolt az eredménye, hiszen a 2021/22-es üzleti évben az új megrendelések volumene rekordot ért el. A magyarországi gyártókapacitások olyan mértékben bővültek, hogy az Oroszország ukrajnai agressziója miatt megváltozott geopolitikai és európai gazdasági helyzet törvényszerűen vezetett a magyarországi fémfeldolgozó ipar kihasználtságának visszaeséséhez.

A TRUMPF az ügyfeleknél telepített lemezmegmunkáló gépek online monitorozása alapján azt látja, hogy Európában átlagosan 20%-kal esett vissza a gépek főideje egy év alatt. Megítélésünk szerint Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet. A lemezmegmunkáló cégek megrendelései jelentősen visszaestek, a cégek között éles árverseny alakult ki, és ezt még tetézi az EU-támogatások hiánya az új beruházásokhoz. Ilyen körülmények között nem kell azon csodálkozni, hogy jelentősen visszaesett a lemezmegmunkáló gépek értékesítési volumene. Ezzel ellentétben a lézertechnikai berendezések nagyon jól teljesítenek, és ennek fő hajtóereje az akkumulátorgyártás, az autóipar és az elektronika.

Vannak-e a cégeteknek olyan tervei a 2024-es évre, amelyekről bővebben szeretnél beszélni?

Korábban említettem, hogy fontosnak tartjuk a szakemberek edukációját az ipar 4.0-val kapcsolatban. Van azonban egy olyan jövőbemutató projektünk, ami ezen túlmutat, és nagyon hosszú távú:

A saját 1000 m²-es bemutatótermi infrastruktúránkkal és két CAD/CAM oktatótermünkkel hozzá szeretnénk járulni a lemezmegmunkálással foglalkozó szakemberek képzéséhez. A földrajzi közelséget kihasználva, a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézetével (korábbi gépészmérnöki kar) közösen akkreditált lézeres lemezmegmunkáló szakmérnökképzés elindítását tervezzük. A tematika már megvan, most gőzerővel dolgozunk az egyetemi jegyzetek és előadások elkészítésén. Ismerve a magyarországi műszaki felsőoktatás elmaradott gyártóeszköz-állományát (ami miatt inkább elméleti síkon történik az egyetemi műszaki képzés), úgy gondoljuk, hogy a legmodernebb eszközökkel felszerelt bemutatótermünkben a gyakorlati oktatások és a legaktuálisabb technológiai ismeretek elsajátításának lehetősége vonzó lesz az iparági szereplők és a szakemberek részére. Meggyőződésünk, hogy ezzel egy fontos lépést teszünk a szakemberhiány kezelésére. Reményeink szerint az akkreditálás még 2024-ben megtörténhet, és akkor 2025 tavaszán elindulhat a MATE Műszaki Intézetével közösen a keresztféléves posztgraduális képzés.

Kérlek, mutasd be a céged fő profilját röviden!

A TRUMPF csúcstechnológiai vállalatként gyártási megoldásokat kínál a szerszámgépek és a lézertechnológia területén. A vállalat tanácsadással, platform- és szoftverkínálatokkal mozdítja elő a gyártóipar digitális hálózatba szervezését. A TRUMPF az egyik technológiai és piacvezető vállalat a rugalmas lemezmegmunkáló szerszámgépek és az ipari lézerek területén.

A vállalat a 2022/23-as üzleti évben 5,4 milliárd eurós árbevételt ért el, és mintegy 18 400 alkalmazottat foglalkoztatott világszerte. Több mint 80 vállalatával a csoport szinte valamennyi európai országban, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában is jelen van. A gyártóüzemek Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Ausztriában, Svájcban, Lengyelországban, Csehországban, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kínában találhatók.

A TRUMPF Hungary Kft. gép- és alkatrészértékesítéssel, valamint szervizeléssel foglalkozó leányvállalatként a 2022/23 üzleti évben 66,2 millió euró árbevételt ért el, és 90 munkatársat foglalkoztat Magyarországon.

TRUMPF / NEW technology 

The post A TRUMPF célja, hogy öt éven belül a mesterséges intelligencia vezetője legyen az iparágban appeared first on NEW technology.

Az Oxfordi Egyetem kutatói vették a fejükbe, hogy kidolgoznak egy izgalmas és innovatív megoldást az inaktív vulkánok alatti, akkumulátorgyártáshoz használt fémekben és energiában gazdag geofluidok kiaknázására, így segítve a zöldenergia-átmenetet. A tudósok most a karibi Montserrat szigetének szunnyadó vulkánját és a benne rejlő folyadékokat tanulmányozzák – árulják el a programról készült kisfilmben.

A modern világunkban használt fémek egykor a föld mélyén rejtőztek. Az évszázadok alatt tökéletesített bányászati módszerek lehetővé tették, hogy ezeket a fémeket kinyerjük és hasznosítsuk, de a folyamat rendkívül energiaigényes és környezetszennyező. Becslések szerint a bányászat és a fémipar a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás négy-hat százalékáért felel. Ahogy fokozatosan kivonjuk a fosszilis tüzelőanyagokat, úgy kell csökkentenünk a bányászati tevékenységek kibocsátásait is – vallja a Jonathan Blundy professzor által vezetett egyetemi csapat is.

Az Oxford ReSET program keretében zajló kutatás során olyan megoldást fejlesztenek, ami elkerüli a hagyományos ércek bányászatának energiaigényes folyamatát, és közvetlenül a vulkánból nyeri ki a fémeket.

A geofluidumok olyan fémekben gazdag folyadékok, amelyek a szunnyadó vulkánok alatt áramlanak. Ezeknek a geofluidumoknak a kinyerésével közvetlenül hozzáférhetünk a fémek folyékony formájához, az eljárás melléktermékeként ráadásul geotermikus energia keletkezik, ami további előnyt jelent a jövő zöld energiamixe számára. Utóbbi technológia kisebb mélységekben már jól működik: akár lakóházak alatt is kialakítható és bizonyítottan hatékony. El lehet képzelni, mennyi hőenergiát nyerhetnénk ki mélyebb, vulkánok alatti földrétegek kiaknázásával!

Fémek kinyerése vulkánok alól

A tudóscsapat Montserrat szigetén lyukakat fúr a vulkán körül, hogy meghatározza a legjobb módszert a geofluidok kinyerésére. Remélik, hogy a munkájuk pozitív példaként szolgál majd más vulkáni helyszínek számára, és világszerte alkalmazni tudják majd az általuk kidolgozott módszert. Fontos azonban leszögezni, hogy ehhez hosszú út vezet: a technológia gyerekcipőben jár, így a kutatók tudják, hogy valószínűleg meg sem érik az általuk megálmodott technológia teljes kiaknázását. Ennek ellenére elkötelezetten dolgoznak a fejlesztésén, mivel ezzel megalapozhatják olyan ásványi anyagok eddig kiaknázatlan helyekről, környezetkímélő módon történő kitermelését, mint például a lítium.

Az innovatív megközelítésük egyik legfontosabb előnye az, hogy a felszínre hozott folyadékokat a fémek kivonása után visszajuttatják a földbe, ezáltal a bányászat sokkal tisztábbá és zöldebbé válik.

Az Oxford ReSET csapata nem csak geológusokból áll: vegyészek, történészek, jogászok és közgazdászok is részt vesznek a munkában, hogy végül egy komplex, ökológiai és társadalmi szempontból is fenntartható megoldás szülessen a vulkánokból származó erőforrások és energia hatékony kiaknázására. Ez az úttörő kutatás nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ számára ígéretes lehetőségeket tartogat a zöld energia és fenntartható bányászat területén.

Gábor János, Okosipar.hu

The post A szunnyadó vulkánok őrületes mennyiségű értékes fémet és energiát rejtenek appeared first on NEW technology.

A zöldenergia a jövő, a magyar gazdaság jövője is. A zöldenergia előállításával, tárolásával foglalkozó vállalatok, üzemek száma egyre nő. A biztonságos, szigorú feltételeknek megfelelő működtetés minden ipari üzemmel szemben elvárás – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteken az MTI-vel.

A kormány az ipari létesítmények működésével kapcsolatban is kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek egészségének védelmére és a környezetvédelmi célkitűzések további erősítésére, ezért kötelezővé teszi a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását valamennyi típusú akkumulátor és részegységei gyártását, valamint az akkumulátorhulladék kezelését végzők számára. A környezetvédelmi engedélyezés ezt célzó módosítása megteremti az egységes hatósági gyakorlatot és kiszámíthatóbb, rövidebb eljárást tesz lehetővé.

A közlemény szerint az akkumulátorgyártást érintő környezetvédelmi hatósági engedélyezéssel összefüggő szabályozás bevezetésekor még csak a „hagyományos” savas-ólom akkumulátorok léteztek. A lítium-ion akkumulátorok megjelenésével és egyre szélesebb körű elterjedésével elengedhetetlenné vált az azok gyártására, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezés felülvizsgálata és egységesítése, amely a tárca által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet elfogadásával valósulhat meg.

Kiemelték, hogy az akkumulátorgyártás jelenleg a vonatkozó kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálatköteles tevékenység, azaz szükséges hozzá a környezetvédelmi hatóságnak a környezethasználattal járó tevékenység jelentős hatásáról szóló döntése. A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásnál dönti el, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az utóbbi időszakban számos esetben került sor környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására, ez is alátámasztja az erre vonatkozó kötelezettség általános előírását.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet tervezett módosítása alapján az új eljárások során egységesen valamennyi akkumulátortípus és részegységei (katód, anód, elektrolit, szeparátor fólia) gyártása, valamint hulladékainak előkezelése, hasznosítása környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenységnek minősül. A javaslat kizárólag az akkumulátorgyártásra és azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozik – olvasható a tárca közleményében.

MTI

The post Kötelező lesz a környezeti hatásvizsgálat az akkumulátorgyáraknál appeared first on NEW technology.

Az EnBW és a LevertonHELM közleményben jelentette be, hogy sikeresen nyertek ki akkumulátorgyártáshoz megfelelő minőségű lítiumot geotermikus vízből. Az innovatív, saját fejlesztésű technológia segítségével a német-brit csapat 99,5 százalékos tisztaságú lítium-karbonátot állított elő, ami ennyire fenntartható megoldással eddig példa nélküli eredmény.

Az EnBW először lítium-klorid oldatot nyert ki a baden-württembergi Bruchsal geotermikus erőművének termálvizéből, ún. közvetlen lítiumkinyeréses (DLE) technológia alkalmazásával. Ezt követően a LevertonHELM (a német HELM AG leányvállalata) az Egyesült Királyságban Basingstoke-ban dolgozta fel és finomította az oldatot. Az így kapott magas minőségű lítium-só közvetlenül felhasználható akkumulátorok katódanyagának gyártására.

Az EnBW és a LevertonHELM sikeres együttműködése után megállapodás született arról, hogy továbbfejlesztik a technológiát: közös céljuk a fenntarthatóakkumulátor-minőségű lítium-karbonát és lítium-hidroxid előállításának előmozdítása, valamint a helyi források kiaknázása az elektromobilitás és az energiatárolás területén.

Ezért fontos a lítium fenntartható előállítása

Jelenleg a világ lítiumkészletének több mint fele az Argentína, Bolívia és Chile alkotta Lítium-háromszög területéről származik. A bányászok a sólapokba fúrnak lyukakat, majd a sós, ásványi anyagokban gazdag sóoldatot a felszínre pumpálják. Az oldatot nagy mesterséges tavakban vagy medencékben hagyják elpárologni. Ez a folyamat jelentős mennyiségű vizet igényel: minden egyes tonna lítiumhoz közel 2 millió liter vizet használnak fel. És ekkora vízfogyasztás már vastagon befolyásolja a környező ökoszisztémákat, és jelentős hatással van a helyi gazdaságokra is. Ha az EnBW folyamata nagyobb léptékben valósulna meg, nagyon fontos alternatívája lehetne a jelenlegi lítiumkarbonát-kitermelés megoldásainak.

„Az energiaátmenet sikeréhez energiatároló technológiákra van szükségünk, és a lítium döntő szerepet játszik az elektromobilitás, illetve a megújuló energiák bővítésében” – magyarázta Dr. Thomas Kölbel, az EnBW csoport kutatási és fejlesztési szakértője. „A LevertonHELM-mel együtt szeretnénk kiaknázni ezt az lehetőséget, hogy fenntartható lítiumforrást teremtsünk, és kielégítsük az egyre növekvő keresletet Németországban, valamint Európában.”

Bart Vanden Bossche, a LevertonHELM kereskedelmi igazgatója hangsúlyozta, hogy az ilyen együttműködések kulcsfontosságúak az európai erőforrások fejlesztéséhez és a kritikus nyersanyagok helyi termelési képességeinek megteremtéséhez – amelyek nem mellesleg alapvetőek az Európai Unió energiaátmenetének támogatásához. Laura Herrmann, az EnBW kutatási és fejlesztési projektmenedzsere megjegyezte, hogy a bruchsali geotermikus erőműben kinyert víz szokatlanul magas lítiumtartalommal rendelkezik, ami nagy lehetőséget kínál arra, hogy az értékes fémet regionálisan, környezetbarát módszerekkel nyerjék ki.

Gábor János, NEW technology

The post Áttörés: geotermikus vízből is előállítható tiszta lítium appeared first on NEW technology.

A vasalapú katódok nagyobb energiasűrűséget biztosíthatnak, mint az elektromos járművekben használt legkorszerűbb katódanyagok – állítják a Journalban az Oregoni Állami Egyetem tudósai, akik a drágább és ritkább fémeket, például a kobaltot és a nikkelt váltanák ki, ráadásul úgy, hogy a koncepciójuk szerint az új akkumulátorok olcsóbbak, biztonságosabbak és fenntarthatóbbak is lennének.

„Az elektródánk nagyobb energiasűrűséget tud nyújtani, mint az elektromos járművekben használt legkorszerűbb katódanyagok. És mivel vasat használunk, amelynek ára kevesebb mint egy dollár lehet kilogrammonként – és ez csak töredéke a nikkelnek vagy a kobaltnak, amelyek ma nélkülözhetetlenek a nagyenergiájú lítiumion-akkumulátorokban –, az akkumulátoraink költsége potenciálisan sokkal alacsonyabb – jelentette ki a kutatás egyik résztvevője. Xiulei David Ji megjegyezte: míg a katód jelenleg a lítiumion-akkumulátorcellák gyártási költségének 50 százalékát tölti meg, a vasalapú katódok nagyobb biztonságot és fenntarthatóságot tennének lehetővé.

A tudós kiemelte azt is, hogy a nikkel és a kobalt néhány évtizeden belül várható hiánya le fogja állítani az akkumulátorgyártás ma ismert gyakorlatát, miközben rendelkezésünkre áll a vas, ami a negyedik leggyakrabban előforduló elem a földkéregben. Ezek az elemek egyébként is elérték a maximális energiasűrűségüket, és ha tovább terheljük őket, az akkumulátorok a töltés során felszabaduló oxigén miatt meggyulladhatnak. A kobalt ráadásul mérgező: szennyezheti például az ökoszisztémát és a vízkészletet, ha hulladéklerakókból kioldódik.

Az új vasalapú akkumulátorokat úgy készítették el, hogy egy speciálisan kialakított kémiai környezet segítségével fokozták a fém reaktivitását. A kutatók fluor- és foszfát-anionok keverékét dolgozták ki, ami lehetővé teszi a vaspor, a lítium-fluorid és a lítium-foszfát reverzibilis átalakítását vas-sókká. Így tudták felhasználni a vasat a katódban anélkül, hogy a meglévő anód, a gyártósorok vagy az akkumulátorkonstrukciók megváltoztatására lett volna szükség.

„Ahhoz, hogy ezt az új katódot alkalmazásokba helyezzük, semmi mást nem kell megváltoztatni – nem kellenek új anódok, új gyártósorok, az akkumulátor új kialakítása. Csak egy dolgot cserélünk le, a katódot” – szögezte le Ji.

Gábor János, NEW technology

The post A vaskatód olcsóbbá, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi a lítiumakkumulátort appeared first on NEW technology.

A Honda Motor Co. hatalmas, 65 milliárd dolláros beruházási tervet jelentett be. Az elképesztő keretből a következő tíz év során szeretnék felgyorsítani az elektromos járművekre (EV) történő átállás folyamatát. A stratégiai lépés célja, hogy megerősítse a Honda pozícióját a gyorsan növekvő EV-piacon. Ez a törekvés magában foglalja globálisan hét új elektromos modell bevezetését 2030-ig, amikorra a teljes portfóliójának 40 százaléka már kizárólag EV-kből fog állni – osztotta meg az ESG News.

„A Honda nem változtatott azon meggyőződésén, hogy az EV-k jelentik a leghatékonyabb megoldást” – szögezte le Toshihiro Mibe vezérigazgató, amikor ismertette a vállalat ambiciózus stratégiáját. Hangsúlyozta: a Honda továbbra is elkötelezett az EV-k mint a jövő mobilitásának leghatékonyabb megoldása mellett. A beruházás az EV-ökoszisztéma különböző aspektusaira terjed ki, beleértve az új technológiák, a gyártóüzemek és az átfogó ellátási lánc fejlesztését. Ez magában foglalja az olyan akkumulátorgyártókkal kötött partnerségeket, mint az LG Energy Solution vagy a GS Yuasa, amelyek biztosítják a gyártónak a lítiumion- akkumulátorok folyamatos ellátását.

Észak-Amerikában a Honda és az LG Energy Solution közös vállalata akár 40 GWh éves kapacitású akkumulátorok gyártására lesz képes. Ezek az akkumulátorok kulcsfontosságúnak látszanak a Honda új, 0 sorozatú elektromos járművei számára, amelyeket várhatóan a következő hat év során dobnak piacra. A Honda azt tervezi, hogy a költségek további csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében saját akkumulátorgyártásba is belevág.

A Honda összességében azt szeretné, hogy 2030-ra több mint 20 százalékkal csökkentse az Észak-Amerikában gyártott EV akkumulátorok költségét, és az EV-üzletág értékesítéseinél elérje az 5 százalékos megtérülést. A vállalat egy sor kisebb EV bevezetését tervezi, kezdve a vállalkozásokat megcélzó N-Van e-vel, ami ősszel kerül forgalomba Japánban. Mindez része a Honda hosszabb távú stratégiájának, amelynek célja, hogy 2040-re már 100 százalékos EV-ket forgalmazzon, összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló globális erőfeszítésekkel.

A Honda merész lépésre szánta el magát, hiszen olyan időszakban jelentett be ekkora arányú befektetést, amikor az autóipar századfordulós átalakuláson megy keresztül, és nem elég, hogy az ismert hagyományos autógyártók is igyekeznek felzárkózni, az iparágat vezető Tesla és feltörekvő kínai versenytársa, a BYD is erősíti pozícióit. Megjegyzés: elképzelhető, hogy a japán vállalat már látja a saját helyét a vámok miatt átrendeződő piacon: mint ismert, az USA 102 százalék fölé emelve a korábban 27 százalékos vámot, épp ellehetetleníteni készül a kínai EV-ket a saját piacán, és az EU is meredek emelést lengetett be.

Gábor János, NEW technology

The post A Honda 65 milliárd dolláros beruházással erősíti az EV divízióját appeared first on NEW technology.

Az ipari gyártás minden gazdaság motorja, a gyártóknak azonban egy jelentős kihívásra is kell megoldást találniuk: a klímaváltozás miatt a gyáraknak fenntarthatóvá kell válniuk és kímélni kell az erőforrásokat. A Bosch, a gyártási és ipari megoldások egyik vezető szállítója, a gyárautomatizáláshoz, a hidrogéngazdasághoz, a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó megoldások széles portfóliójával segíti az ipari vállalatokat a zöld átalakulás megvalósításában.

A Bosch, a technológiák és szolgáltatások szállítója a gazdasági kihívások ellenére 2023-ban is megtartotta korábbi pozícióját. A Bosch árbevétele az ipari technika üzleti szektorban 6,8 százalékkal – árfolyamhatások nélkül 10,2 százalékkal – 7,4 milliárd euróra emelkedett. A növekedés fő mozgatórugóit a HydraForce és az Elmo Motion Control cégek felvásárlásai jelentették.

A Hannover Messe 2024 kiállításon a Bosch az automatizálás, a digitalizáció és a hidrogén területén mutatott be technológiai megoldásokat. „A mesterséges intelligencia és a digitalizáció korai alkalmazójaként az ipari technika szektor szinte egyetlen más ágazathoz sem hasonlítható” – mondta Tanja Rückert, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának ipari technika üzletágért, valamint digitalizációért felelős tagja. „A szoftverek és a hálózatba kapcsoltság segítik, hogy a termelés hatékonyabb, jobb minőségű és fenntarthatóbb legyen. Az életszínvonalunk és jólétünk csak az erős ipari szektornak köszönhetően maradhat fenntartható.”

Generatív mesterséges intelligencia: fejleszti a folyamatokat és a minőséget

A gyártásban a Bosch a generatív mesterséges intelligenciát a termelésirányítás, a felügyelet és az ellenőrzés további fejlesztésére használja. A Bosch két németországi üzemében a vállalat olyan projekteket indított el, amelyek során a generatív MI szintetikus képeket hoz létre az optikai ellenőrzésre vonatkozó MI-megoldások kifejlesztéséhez és skálázásához, valamint a meglévő MI-modellek optimalizálásához. A Bosch arra számít, hogy ez a jelenlegi hat-tizenkét hónapról néhány hétre csökkenti az MI-alkalmazások tervezéséhez, bevezetéséhez és felfuttatásához szükséges időt. A Bosch kutatói által kifejlesztett, szintetikus adatokat előállító szolgáltatást a sikeres kísérleti tesztelést követően a Bosch valamennyi telephelye számára elérhető lesz.

ctrlX AUTOMATION: automatizálási eszköztár

A Bosch Rexroth által a gyártásautomatizáláshoz kifejlesztett ctrlX AUTOMATION rendszer hardverből, szoftverből és alkalmazásokból áll. Ez egy nyílt platform, amely a komplett automatizálási megoldások összes elemét tartalmazza, és 30-50 százalékkal csökkenti a komponens- és tervezési költségeket. A platform partnerközössége, amelyet együttesen ctrlX World néven ismerünk, folyamatosan bővíti a megoldások körét nemcsak hardverekkel, hanem új alkalmazásokkal is, amelyhez eddig 100 partner járult hozzá megoldásaival. A ctrlX AUTOMATION rendszer öt évvel ezelőtti indulása óta az ügyfelek száma mintegy ezerötszázra emelkedett. Az értékesítés ezen a területen 2023-ban 30 százalékkal nőtt.

Akkumulátorgyártás: komponensek az automatizált berendezésekhez

Legyen szó akár elektromobilitásról, fogyasztási cikkekről vagy az épületgépészetről, az energiatárolás iránti igény nagyobb, mint valaha. A Bosch Rexroth átfogó portfóliót kínál az akkumulátorgyártáshoz, amely a teljesen nyitott ctrlX AUTOMATION rendszeren kívül lineáris mozgatástechnikai, illesztési és anyagmozgatási technológiával rendelkező egyedi alkatrészeket, rendszermegoldásokat és alrendszereket is tartalmaz. A gyorsaság és a pontosság az akkumulátorgyártásban is fontos. A Bosch Rexroth olyan lineáris robotokat fejlesztett ki, amelyek gyorsan bevethetők az olyan alkalmazásokat illetően, mint a cellák és a csomagok kezelése, valamint az illesztéstechnika és az adagolás. Ezek a robotok optimalizálják a modulok és csomagok összeszerelésének és szétszerelésének folyamatait.

Akkumulátorok újrahasznosítása: automatizálási megoldás az akkumulátorok mélykisütéséhez

Egyre több elektromos autó közlekedik csendesen és alacsony károsanyag-kibocsátással az utakon. Akkumulátoraik ritka és értékes nyersanyagokat, például lítiumot és nikkelt tartalmaznak, amelyek visszanyerése gazdaságilag és ökológiailag is észszerű. A Bosch Rexroth használt járműakkumulátorok diagnosztizálására, kisütésére és szétszerelésére szolgáló moduláris megoldása lehetővé teszi ezeknek a lépéseknek az automatizálását, amelyekre még a nyersanyagok visszanyerésének tényleges folyamatát megelőzően kerül sor. Ez lehetővé teszi az akkumulátorok ipari méretű újrahasznosítását, és a rugalmas skálázás lehetőségét kínálja.

Hidrogéntöltő állomások: meghajtási megoldások a hidrogén sűrítéséhez

A hidrogéntöltő állomások jelentős szerepet játszanak a mobilitási ágazat szén-dioxid-mentesítésében. A következő hat évben világszerte várhatóan több ezer hidrogéntöltő állomást helyeznek üzembe. A Bosch Rexroth partnereivel együtt skálázható megoldásokat fejlesztett ki a hidrogén sűrítésére szolgáló szervohidraulikus kompresszorhajtásokhoz a 10 és 280 kilowatt közötti teljesítménytartományban. Ahhoz, hogy a járműveket gyorsan és egyszerűen hidrogén üzemanyaggal lehessen feltölteni, a gázt akár 900 bar nyomásra kell sűríteni. A Bosch Rexroth a hidrogéntöltő állomások kereskedelmi célú üzemeltetéséhez egy új, elektrohidraulikusan hajtott kriogén szivattyút fejlesztett ki a FirstElement Fuel céggel, az Amerikai Egyesült Államok egyik vezető vállalatával együttműködésben. Ez a kriogénszivattyú a folyékony hidrogént közvetlenül 875 barra sűríti. A cél az, hogy a nehéz-teherautókat 100 kilogramm hidrogénnel kevesebb mint tíz perc alatt feltöltsék. A közvetlen feltöltés eredményeként így már nincs szükség a töltőállomásokon köztes tárolótartályokra. Az első ilyen töltőállomások felszerelése 2025-től kezdődően várható. A Bosch Rexroth a Maximator Hydrogen vállalattal együttműködve olyan skálázható, kis karbantartásigényű, jelenleg akár 250 kilowatt teljesítményű meghajtóegységeket fejlesztett ki, amelyek a töltőállomások üzemeltetőinek megfizethető megoldást kínálnak. Az új, konténeralapú kompresszorok potenciálisan a felére csökkenthetik a teljes üzemeltetési költséget a kereskedelmi forgalomban kapható alternatívákhoz képest. A svájci Coop-csoport már használ hidrogénnel üzemelő teherautókat az áruszállításhoz. Ezek öt olyan töltőállomáson tankolnak, amelyeket a Maximator és a Bosch Rexroth technológiájával szerelték fel.

The post Hannover Messe 2024: a Bosch fenntartható megoldásokat mutatott be a gyárautomatizálás, a hidrogéngazdaság és a mesterséges intelligencia területén appeared first on NEW technology.

A Polar Night Energy (PNE) megújuló energiatárolási megoldásokat tervező vállalat nem kevesebb, mint 100 megawattórás energiatároló egysége nagy mennyiségű zúzott szappankő felhasználásával készül a Finnország déli részén található Pornainenben, ahol az akkumulátorgyártásban mindenképpen szokatlan nyersanyag ipari melléktermékként hozzáférhető. A PNE szabadalmaztatott, magas hőmérsékletű, nagyméretű hőtárolójának célja, hogy segítse a szél- és naperőművekből előállított energia skálázását – írja az Euronews.

A 13 méter magas és 15 méter széles homokakkumulátor egy alacsony minőségű, de hőtárolásra kiváló szappankőhomokkal feltöltött toronyból áll. Ide vezetik a megújuló források többletenergiájából termelt hőt, aminek a hatására a tartályban lévő homok felmelegszik, akár 500 Celsius-fokra. A készülék kialakítása lehetővé teszi, hogy a homok több hónapig (például a nyári szezon alatt) megtartsa az elképesztő hőt, ami a toronyból egyenesen a távfűtési hálózatba küldhető, és felhasználható lakások, irodák, sőt, medencék és még sok minden más fűtésére. A PNE 2022 májusában mutatta be ezt a technológiát egy kis erőműben, Kankaanpää városában. Most a vállalat készen áll rá, hogy az ország déli részén, Pornainenben bővítse egy megawattos megoldássá.

A PNE akkumulátora várhatóan 13 hónap alatt épül fel, és utána hosszú időn át szolgálhat a régió távhőellátásának kiegészítő energiaforrásaként. A távfűtést használó közeli iskola, városháza és könyvtár csak ennek az akkumulátornak a segítségével évente 160 tonna szén-dioxid-kibocsátást spórol meg, miközben csökkenti a helyi önkormányzat olaj- és tűzifafüggőségét.

Gábor János, Okosipar.hu

The post Egy finn vállalat 100 MWh-s homokakkumulátort épít a távfűtés támogatására appeared first on NEW technology.

Április 25-én a pekingi Auto China 2024 járműipari konferencián mutatta be legújabb fejlesztését a CATL. A Shenxing PLUS egyszeri 4C töltéssel akár 1000 kilométeres távolság megtételére képes, a szupergyors töltésnek köszönhetően pedig mindössze tízperces töltéssel 600 kilométer hatótávolságot ér el. A CATL a Shenxing akkumulátorral működő autók tulajdonosainak egy olyan rendszert hoz létre, mely az akkumulátor mellett gyorstöltő hálózatot és különböző szolgáltatásokkal kiegészített Shenxing klubtagságot kínál majd egy csomagban.

Mindössze nyolc hónappal a forradalmi léptékű Shenxing szupergyors töltésű akkumulátor piaci bevezetése után a CATL újabb termékfejlesztéssel lepte meg a piacot. Az innovatív energiaipari technológiák fejlesztése területén világelső vállalat a Pekingben megrendezett Auto China 2024 járműipari konferencián mutatta be legújabb fejlesztését, a Shenxing PLUS-t. A szupergyors töltésű LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátortechnológiára épülő innováció 4C szupergyors töltéssel 1000 kilométer feletti hatótávolságot képes elérni, amelynek köszönhetően az utasok egy töltéssel könnyedén megtehetik például a Budapest-Firenze útvonalat.

1000 km-es hatótávolság biztosítja a gondtalan utazást 

A Shenxing PLUS akkumulátor nagy hatótávolságúvezetési élményt nyújt, mely a városi közlekedés mellett képes a hosszútávú utazások iránti fogyasztói igényeket is kielégíteni. Az 1000 kilométeres tisztán elektromos működésen alapuló hatótávolság a vállalat folyamatos technológiai áttöréseinek köszönhető. A Shenxing PLUS anód- és katódtechnológiája növeli az akkumulátor energiasűrűségét, miközben hatékonyan szabályozza a térfogattágulást a töltési és kisülési ciklusok során. Az akkumulátorgyártásban elsőként használt, egy darabból álló burkolat optimalizálja a belső térkihasználást, lehetővé téve a Shenxing PLUS celláinak soha nem látott energiasűrűségi szintjét.

A Shenxing PLUS akkumulátor modulmentes CTP (cell-to-pack) 3.0 technológiára optimalizált struktúrával rendelkezik, amely 7%-kal növeli a tömörítési hatékonyságot. Az anyagok és a szerkezet terén elért áttöréseknek köszönhetően a Shenxing akkumulátorrendszer energiasűrűsége először lépi át a 200 Wh/kg-os küszöbértéket, elérve a 205 Wh/kg-ot, így az 1000 kilométer feletti hatótávolságot könnyedén biztosítja.

Akár 10 perces gyorstöltéssel 600 km-es táv

A nagy hatótávolság mellett a Shenxing PLUS szupergyors töltést kínál, mindössze 10 perc alatt akár 600 km-es hatótávolságot képes biztosítani. A másodpercenkénti egy kilométeres szupergyors töltési sebességgel a termék egyedülálló az akkumulátorpiacon.

Annak érdekében, hogy a CATL növelje a töltési sebességet a Shenxing PLUS olyan technológiát alkalmaz, amely simább és hatékonyabb energiaátvitelt tesz lehetővé a katód és az anód anyagai között. A vállalat jelentősen bővítette az akkumulátorrendszerben a terminálok túláram felületét és kapacitását is, hogy az a nagy áramerősségű töltés során gyorsan elvezesse a hőt. Ezen felül az újonnan kifejlesztett AI polarizációs modell képes előre jelezni és valós időben szabályozni a töltési áramot, lehetővé téve a gyorsabb és intelligensebb töltést.

Zárt ökoszisztémával a fogyasztói élmény fokozásáért

Az innovatív energiatárolási technológiák fejlesztése mellett a CATL Kína legnagyobb szupergyors töltőhálózatának kiépítésén dolgozik, hogy a Shenxing akkumulátorokkal működő autók tulajdonosai számára a legkényelmesebb és leginkább költséghatékony mobilitási élményt nyújtsa. Ennek a megvalósításához a vállalat olyan iparágvezető kínai partnerekkel működik együtt, mint a Star Charge, az YKC és a Shudao New Energy.

A CATL továbbá elindítja a Shenxing klubját is, mely az az iparág első ilyen szolgáltatása lesz. A klubtagokat több mint 600 szervizhelyen szolgálják majd ki, biztosítva számukra többek között a közúti mentés, az akkumulátorellenőrzés és -karbantartáslehetőségét is. A CATL a tudomány határainak folyamatos feszegetése és a zöldebb jövő érdekében tett erőfeszítései során a szupergyors töltés további kiterjesztésére fókuszál egy zárt rendszerű töltési ökoszisztémával, amely azakkumulátor, a töltőhálózat és a klubtagság által elérhető szolgáltatások integrálásával valósul meg.

CATL

The post Egyetlen töltéssel Budapesttől Firenzéig? A CATL új akkumulátorával lehetséges! appeared first on NEW technology.

A Bosch Rexroth a 2023-as pénzügyi évben ismét dinamikusan növekedett. Az árbevétel az előző évhez képest 7,5 százalékkal, mintegy 7,6 milliárd euróra emelkedett. A növekedést a vállalatfelvásárlások mellett a pozitív regionális fejlemények is elősegítették, például Indiában. Azonban a gazdasági visszaesés miatt, különösen a fő piacokon, a vállalat beérkező megrendeléseinek volumene 13,1 százalékkal, mintegy 6,4 milliárd euróra csökkent. Ez gyengíti a jelenlegi pénzügyi év kilátásait. A Bosch Rexroth hosszú távú növekedési stratégiát követ, például Németországban, Szlovéniában és Mexikóban új gyárakba és épületekbe, valamint korszerűbb gyártólétesítményekbe és kutatás-fejlesztésbe fektetett be. 2023 végén a Bosch Rexroth világszerte mintegy 33 800 főt foglalkoztatott. Az 5,5 százalékos éves növekedés elsősorban a HydraForce 2023-as akvizíciójának volt köszönhető.

„2023-ban globális csapatunknak sikerült megteremtenie az egyensúlyt a kezdetben magas kapacitáskihasználtság, majd a beérkező megrendelések csökkenő volumene között. Ez jól mutatja a Bosch Rexroth erejét: sikerült a vállalat üzleti tevékenységét egyenesben tartanunk. Ugyanakkor az ügyfelek elégedettsége ismét növekedett” – mondta Dr. Steffen Haack, a Bosch Rexroth vezérigazgatója. A vállalat ügyfelei számára innovációk, felvásárlások és partnerségek révén erősítette kínálatát a hidraulika és a gyártásautomatizálás területén, és következetesen fejlesztette globális gyártási hálózatát. Tovább folytatta az ügyfelek alkalmazásainak és a belső folyamatoknak a digitalizálását, és a Bosch Rexroth folyamatosan erősítette tevékenységét a fenntarthatóság területén, valamint integrálta a felvásárolt HydraForce vállalatot. „Még a kihívásokkal teli időkben is támaszkodhatunk erős vállalati kultúránkra, ami ügyfeleink és vállalatunk sikerét szolgálja” – mondta Haack.

Árbevétel: növekedés a felvásárlások révén

Az árbevétel nominálisan 7,5 százalékkal (mintegy 530 millió euróval) 7,6 milliárd euróra nőtt. Az árfolyamhatások mintegy 190 millió eurós negatív befolyást jelentettek, így az árfolyamok hatásától megtisztítva az árbevétel 10,1 százalékkal nőtt. 2023 óta a HydraForce és az ELMO Motion Control is része a Bosch Rexroth üzleti tevékenységeinek, így hasonlóan a Kassow Robots 2022-es felvásárlásához, már hozzájárultak a magasabb árbevételhez.

Észak- és Dél-Amerika pozitív fejlődése (+24 százalék) elsősorban a HydraForce felvásárlásának köszönhető. Európában Németországon kívül 9,3 százalékkal nőtt az árbevétel, Németországban pedig 3,4 százalékkal. Az ázsiai, afrikai és ausztrál régióban az árbevétel 4,6 százalékkal csökkent. A térségben nagyon eltérő fejlemények történtek: a Bosch Rexroth számára az USA és Németország mellett legnagyobb piacnak számító Kínában bekövetkezett erőteljes visszaesést az ázsiai régió többi országa nem tudta ellensúlyozni. Indiában azonban – ahol a Bosch Rexroth 50 éve jelen van – az árbevétel mintegy 30 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben.

Beérkező megrendelések: 2023 második felétől kezdve csökkenés a gyenge gazdaság miatt

A beérkező megrendelések 2023-ban összesen mintegy 6,4 milliárd eurót értek el. Ez nagyjából 950 millió euróval, azaz 13,1 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, amikor a vállalat történetének második legmagasabb értékét érte el. A gyenge gazdaság és a világ legtöbb régiójában továbbra is fennálló bizonytalanság az új megrendelések jelentősen alacsonyabb volumenéhez vezetett, különösen 2023 közepétől fogva. A Bosch Rexroth várakozásai szerint a beérkező megrendelések volumene 2024 második felében ismét helyreáll.

Kilátások 2024-re: a versenyképesség javítása nehéz környezetben

„Arra számítunk, hogy az idei évet továbbra is a gyenge gazdaság, valamint a gazdasági és politikai környezet jelentős bizonytalansága fogja jellemezni” – mondta Holger von Hebel, a Bosch Rexroth pénzügyi igazgatója. Tekintettel ezekre a körülményekre, a megnövekedett anyag-, energia-, logisztikai és munkaerőköltségekre, valamint az új megrendelések jelentős csökkenésére, a költségnyomás továbbra is nagyon magas. Ezért a vállalat folyamatos intézkedéseket tesz a versenyképesség növelése érdekében; ilyen például a folyamatok nagyobb mértékű automatizálása vagy a globális gyártási hálózat folyamatos továbbfejlesztése és jobb kiegyensúlyozása. „Határozottan, de körültekintően járunk el. Így képesek vagyunk erősek maradni a jelenlegi, kihívásokkal teli környezetben, emellett innovációkkal és beruházásokkal készülünk a következő fellendülésre” – tette hozzá von Hebel.

Beruházások és innovációk képezik a növekedési stratégia alapját

Hosszú távú növekedési stratégiájának részeként a Bosch Rexroth 2023-ban mintegy 460 millió eurót fektetett a kutatás-fejlesztésbe. Ez 18,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az árbevétel több mint 6 százaléka érkezik erre a területre, ami ismét magasabb, mint az iparági átlag. Ezek a beruházások erősítik a vállalat vezető pozícióját a hidraulika területén és elősegítik a növekedést a gyártásautomatizálásban – a Bosch egyik stratégiai növekedési területén.

Az új gyárakba, épületekbe, gépekbe és eszközökbe történő beruházások 2023-ban összesen mintegy 390 millió eurót tettek ki. A mexikói Querétaróban, valamint a szlovéniai Brnikben újonnan megnyitott gyárakkal a Bosch Rexroth folytatta a globális gyártási hálózat megerősítését és kiegyensúlyozását, valamint a helyi ellátási láncok konszolidációját. A lohr-i székhelyen például nagyrészt befejeződött az öntöde korszerűsítése, és megnyílt egy új ügyfél- és innovációs központ.

2023. június 28-án Budapesten is megnyílt a CU.BE Ipari Innovációs Élményközpont. Itt azóta már 134 túravezetésre került sor, amelyeken összesen 1190 érdeklődő vett részt. Ezek az élménytúrák nem csupán mérnökök és szakemberek számára kínálnak betekintést, hanem egyetemisták és középiskolás csoportok, illetve startupok is közelebbről megismerhetik az ipar legújabb kihívásaira adott innovatív megoldásokat. A CU.BE-bal a Bosch Rexroth egy olyan platformot hoz létre, ahol a vállalkozások közvetlen kapcsolatba léphetnek a jövő ipari megoldásaival, elősegítve ezzel a tudásmegosztást és az Ipar 4.0 technológiák terjedését.

A Bosch Rexroth innovációi közé tartoznak a következők: különböző megoldások a hidrogén sűrítésére és kezelésére, a ctrlX OS operációs rendszer, amely nyitott a teljes automatizálási piac számára és amihez olyan neves partnereket nyertünk meg, mint a Dell Technologies, a congatec vagy a Nokia, az új eOC-képes (electronic Open Circuit, elektronikus nyílt szabályozókör) A10VO 60-as sorozatú, közepes nyomástartományú axiáldugattyús szivattyú, amivel a mobil munkagépeket még sokoldalúbban és rugalmasabban lehet használni, a myBODAS digitális kollaborációs platform a felhasználók és a BODAS szakértők hatékony együttműködéséhez a nem közúti célú járművek és munkagépek szoftvereinek gyorsabb fejlesztése érdekében, valamint átfogó automatizálási megoldások az akkumulátorgyártás teljes értékáramlása mentén, az elektróda- és cellagyártástól, az akkumulátormodulok és akkumulátorcsomagok összeszerelésén át, a sorvégi ellenőrzésig és az újrahasznosításig. Az akkumulátor-újrahasznosítási megoldása miatt a Bosch Rexroth-ot jelölték a Hermes-díjra, amit a Hannoveri Kiállításon ítélnek oda. Április 22. és 26. között a vállalat számos újdonságát mutatja be itt.

Akvizíciók és partnerségek: a portfólió megerősítése és a további növekedés lehetőségei

Az észak-amerikai székhelyű, világszerte mintegy 2100 munkatárssal rendelkező HydraForce vállalat felvásárlása 2023 tavaszán fejeződött be. A HydraForce a mechanikus és elektromos becsavarozható szelepekre és vezérlőblokkokra specializálódott. Kínában pedig helyi partnerekkel kötött megállapodásokat a Bosch Rexroth vegyesvállalatok létrehozására a nem közúti célú, off-highway járművek és munkagépek elektrifikációja és az automatizálás területén. Speciális termékeket fognak fejleszteni, gyártani és forgalmazni a régió számára.

Munkatársak: a csapat jelentősen bővült, főként az Egyesült Államokban történt felvásárlásnak köszönhetően

2023 végén a Bosch Rexroth világszerte mintegy 33 800 főt foglalkoztatott. Ez 5,5 százalékkal, azaz nagyjából 1800 munkatárssal több, mint az előző évben. A HydraForce felvásárlásával az észak- és dél-amerikai régióban volt a legerősebb a növekedés (összesen +40 százalék, azaz mintegy 1300 munkatárs). Két év bővítés után a németországi munkatársak száma enyhén csökkent (2,8 százalékkal, azaz mintegy 400 fővel), ami részben a már 2022-re bejelentett részleges tevékenységáthelyezés eredménye. A Bosch Rexroth munkatársainak mintegy 42 százaléka Németországban dolgozik.

Bosch Rexroth

The post A Bosch Rexroth 2023-ban növelte árbevételét – a 2024-es év kihívásai appeared first on NEW technology.

Folytatódik az elektrifikáció a BMW Group lipcsei gyárában: a belsőégésű erőforrással szerelt, új MINI Countryman sorozatgyártásának beindítása után négy hónappal a létesítmény a tisztán elektromos meghajtású modellváltozatok sorozatgyártását is megkezdte. A zéró emissziójú BMW i3 leköszönése után új modellsorozattal tért vissza az elektromos mobilitás Lipcsébe, ahol egyazon gyártósoron már két márka háromféle hajtáslánc-változatban elérhető négy különböző modellje lát napvilágot: a BMW 1-es sorozat, a BMW 2-es Active Tourer (plug-in hibrid hajtáslánc-technológiával kiegészítve), a BMW 2-es Gran Coupé és a MINI Countryman (tisztán elektromos meghajtással és belsőégésű erőforrásokkal egyaránt).

A tisztán elektromos meghajtású MINI Countryman fontos lépés a brit prémiummárka azon célja felé vezető úton, amely mentén 2030-ra teljesen emisszió-mentes gyártóvá érik. Az újdonság károsanyag-kibocsátás nélkül váltja valóra a hálózatról tölthető gokartos vezethetőség élményét, kétféle teljesítményszinten: a 150 kW / 204 lóerő maximális teljesítményre képes MINI Countryman E (kombinált energiafogyasztás (WLTP): 15,7 – 17,4 kWh / 100 km; kombinált károsanyag-kibocsátás (WLTP): 0 gramm / km; tisztán elektromos hatótávolság (WLTP): 423 – 462 km) és az intelligens összkerékhajtással szerelt, 230 kW / 313 lóerő maximális teljesítményű MINI Countryman SE ALL4 (kombinált energiafogyasztás (WLTP): 16,8 – 18,5 kWh / 100 km; kombinált károsanyag-kibocsátás (WLTP): 0 gramm / km; tisztán elektromos hatótávolság (WLTP): 399 – 432 km) modellpáros képében.

Következetes üzemfejlesztés és rugalmas gyártórendszerek

A BMW Group lipcsei gyárának karosszériagyártó, karosszériafényező és összeszerelő üzemeit, valamint logisztikai megoldásait 2018 óta folyamatosan fejlesztik, hogy a létesítmény évente akár 350 000 darab új autó gyártására is képes legyen. Ez 100 000 darabbal több, mint korábban. „Autóinkra és alkatrészeinkre egyaránt nagy a kereslet. Az elmúlt években a BMW Group mintegy 1,6 milliárd eurót invesztált a lipcsei üzembe, hogy újabb modelleket és hálózatról tölthető alkatrészeket gyárthassunk, most pedig gyártókapacitásunkat is növeljük – ami fantasztikus hír a létesítmény számára” – mondta Petra Peterhänsel, a BMW Group lipcsei gyárának igazgatója.

A megnövelt gyártókapacitás fő motorja az új MINI Countryman, amelyből 2024 végére napi szinten mintegy 500 darab készül majd – a naponta legyártott körülbelül 800 darab új BMW modell mellett. Rugalmas gyártórendszereinek köszönhetően ráadásul a lipcsei üzem képes folyamatosan lekövetni a változó ügyféligényeket, így például ha nő a tisztán elektromos meghajtású modellváltozatok rendelési aránya.

A rugalmas összeszerelési struktúrák egyúttal azt is lehetővé tették, hogy a tisztán elektromos meghajtású, új MINI Countryman modellt a mérnökök könnyedén integrálják a létesítmény sorozatgyártási folyamataiba. A helyzet nagyon hasonló az eltérő hajtáslánc-technológiák integrálásáshoz, amelyek ugyancsak egyazon gyártósoron látnak napvilágot és készülnek fel a karosszériával való „házasságra”. A tisztán elektromos meghajtású modellek elektromos motorjait, váltóit és vezérlőelektronikáit (vagyis a mélyen integrált elektromos hajtáslánc-technológiát) szintén a lipcsei gyárban állítják össze egységgé. Kizárólag a vezérlőelektronika előállításához volt szükség új gyártósor kiépítésére.

Több munkatárs és új éjszakai műszak a megnövelt gyártókapacitás érdekében

A megnövelt gyártókapacitás stabilabb munkahelyeket és csak a járműgyártásban akár további 900 új munkatársat jelent. 2024 végére a BMW Group lipcsei gyára hozzávetőlegesen 7 000 embernek ad munkát. A munkaidőt mindegyik technológia esetében igazítani kell, idén szeptemberben pedig az üzem első ízben az éjszakai műszakot is bevezeti. Ez azt jelenti, hogy Lipcsében az új autók éjjel-nappal, három műszakban készülnek majd.

„A lipcsei gyár 2005-ben állt rendszerbe, a sorozatgyártás területén körülbelül 2 600 munkatárssal. Tizenkilenc évvel később ez a szám 7 000 fölé nő. Az évek során az üzem folyamatosan és jelentős mértékben fejlődött. Az éjszakai műszak bevezetése létesítményünk sikertörténetének újabb fontos mérföldköve és a müncheni központú vállalatcsoport Lipcse melletti elköteleződésének ékes bizonyítéka” – fogalmazott Jens Köhler, a lipcsei gyár üzemi tanácsának elnöke.

Lipcsében készülnek: a tisztán elektromos meghajtású MINI Countryman nagyfeszültségű akkumulátorai

A tisztán elektromos meghajtású MINI Countryman sorozatgyártásának beindításával az ötödik generációs nagyfeszültségű akkumulátorok mindhárom gyártási fázisa; a cellák bevonása, a modulgyártás és az akkumulátor-összeszerelés is képviselteti magát a BMW Group lipcsei gyárában. Mindhárom gyártási fázis egyre intenzívebben működik, jelenleg öt cellabevonó, három modulgyártó és kettő akkumulátorgyártó sorral.

„Az elektromos mobilitásra összpontosító technológiai átállás kellős közepén vagyunk. Lipcsében idéntől a nagyfeszültségű akkumulátorok házon belüli gyártásának mindegyik fázisa megtalálható, amely e tekintetben a következő nagy lépésünk” – mondta Markus Fallböhmer, a BMW Group akkumulátorgyártásért felelős részlegének vezetője.

2021 óta a BMW Group lipcsei gyára a hálózatról tölthető hajtáslánc-technológiák egyre több alkatrészét állítja elő. Az üzemben már nem csupán a tisztán elektromos meghajtású MINI Countryman nagyfeszültségű akkumulátorai, de a BMW iX1, a BMW iX2, a BMW i4, a BMW i5 és a BMW iX hajtáslánc-technológiáinak alkatrészei is napvilágot látnak. A létesítmény hálózatról tölthető hajtáslánc-technológiai alkatrészeket előállító részlege mintegy 1 000 embernek ad munkát.

A nagyfeszültségű akkumulátorok gyártásának Lipcsében a BMW i3 és a BMW i8 korábbi üzemcsarnokai adnak otthont, amelyeket az új technológia igényei szerint alakítottak át és bővítettek ki. A gyárban egy körülbelül 61 000 négyzetméter alapterületű, új csarnok is felépült, amelynek két gyártósora évente összesen akár 300 000 darab nagyfeszültségű akkumulátor előállítására is képes. A BMW Group eddig több mint 900 millió eurót invesztált a lipcsei gyár hálózatról tölthető hajtáslánc-technológiákat előállító részlegébe.

Erőforrás-hatékony karosszériafényezési folyamatok

Piaci bevezetésétől kezdve a tisztán elektromos meghajtású MINI Countryman három kiegészítő karosszériafényezési árnyalatban is megrendelhető: ez a British Racing Green, a Chili Red és a Blazing Blue, amelyekhez igény szerint MINI-stílusú kontraszttető is társulhat. Ez utóbbit egy innovatív, ködmentes módszerrel viszik fel a karosszériára, amely kiváltképp erőforrás-hatékony és épp most vált sorozatgyártásban is alkalmazhatóvá. A ködmentes módszer új technológiája képes megelőzni a hagyományos karosszériafényezési eljárások során keletkező, apró festékrészecskéket tartalmazó mellékköd kialakulását, amely nagymértékben megkönnyíti a több árnyalat felvitelét, hiszen így a maszkolás fáradságos folyamata megszűnik. A ködmentes módszer a karosszériafényezési folyamatok során keletkező emissziót is csökkenti, mivel a fényezőkabinból távozó gázok kevesebb tisztítást igényelnek. A módszer alkalmazásához ráadásul jóval kevesebb kondicionált levegőre van szükség, vagyis olyan levegőre, amelyet pontosan a karosszériafényezéshez optimális hőmérsékletűre és páratartalmúra hoznak. Végeredményben így a levegő temperálása és a távozó gázok kezelése is kevesebb energiát igényel.

Az új MINI Countryman sorozatgyártásának beindítására a fényezett kontraszttető szárítását végző égéstechnológiát is átalakították, amely mostantól bivalens rendszerrel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a technológia hidrogénnel (H2) és gázzal (metán, CH4) is képes működni, a két üzemanyag között pedig működés közben is lehet váltani. Az új MINI Countryman fényezett kontraszttetőit öt ilyen, bivalens rendszerrel dolgozó technológia állítja elő.

Lipcsében a karosszériafényező üzem többi égéstechnológiáját is fokozatosan bivalens rendszerrel dolgozó technológiára váltják át, a következő hat hidrogén-képes égő nemrégiben állt rendszerbe. Ezzel a BMW Group lipcsei gyára ismét autóipari úttörővé vált, amely minden korábbinál alacsonyabb emisszió mentén képes fényezni a létesítményben készülő új autók karosszériáját. „Célunk, hogy gyártási folyamatainkat a fosszilis tüzelőanyagok zöld hidrogénnel történő helyettesítésével a lehető legnagyobb mértékben dekarbonizáljuk” – nyilatkozta Petra Peterhänsel, a BMW Group lipcsei gyárának hosszútávú gondolkodásmódját nyomatékosítva. Ehhez hálózatból kinyerhető, elegendő mennyiségű zöld hidrogénre lesz szükség. A régió jelenleg egy saját, regionális hidrogénhálózat létrehozását tervezi, amelynek a lipcsei üzem is nagy hasznát venné.

BMW Group

The post Megkezdődött a tisztán elektromos meghajtású MINI Countryman sorozatgyártása appeared first on NEW technology.

A Nokia bemutatott egy innovatív technológiát, a Nokia Virtual Power Plant (VPP) Controller Software-t, amelynek célja az energiafelhasználás, a szén-dioxid-kibocsátás és a kapcsolódó költségek csökkentése a mobilhálózatokban. A szoftver megoldást kínál a mobilszolgáltatóknak a bázisállomásokon található tartalék cellatorony-akkumulátorok haszonmaximalizálására.

A sikeres kísérletek után a Nokia célja, hogy még ebben az évben bevezesse a fejlett technológiát. „A mobilhálózatok VPP-hez kapcsolódó szolgáltatásai ügyes eszközt jelentenek a szolgáltatók számára, hogy hatékonyabb energiafelhasználás és kevesebb pazarlás révén elősegítsék a környezeti előnyöket, miközben a meglévő eszközök pénzzé tételével a profit-veszteségi arányt is javítják” – magyarázta Emanuel Kolta, a GSMA Intelligence innovációért és hálózati fenntarthatóságért felelős vezető elemzője.

A Nokia VPP vezérlőszoftvere átalakító szereppel ruházza fel a bázisállomások tartalék akkumulátorait, amelyek a ritkán előforduló áramkimaradások miatt jellemzően alvó állapotban, magyarán kihasználatlanul állnak. Pedig szoftveres vezérléssel értékesíthetővé válna a kapacitásuk, és a hálózati stabilitás is javulna. A Nokia szerint az üzemeltetők árverésen alapuló rendszereken keresztül licitálhatnának a csúcskereslet idején történő áramszolgáltatásra, így az akkumulátoros tartalékok jövedelmező, kiszámítható megtérülésű befektetéssé válhatnak. Erre nyújt megoldást a Nokia szoftverrendszere, ami zökkenőmentesen összekapcsolható megújuló energiaforrásokkal tovább csökkenti a karbonkibocsátást.

„Azzal, hogy a szolgáltatók eladják a felesleges energiát a hálózatnak, ‘virtuális erőművekké‘ válhatnak, és új bevételi forrást alakíthatnak ki, ami annál nagyobb mértékben skálázódik, minél nagyobb a hálózat ilyen módon hasznosított lábnyoma” – vezette le Kolta.

A Nokia rendkívüli energiahatékonyság iránti elkötelezettsége olyan termékfejlesztéseket is magába foglal, mint az AirScale Habrok Massive MIMO rádióegységek extrém mélyalvó üzemmódja, ami egy forgalmat nem bonyolító cellához képest akár 97 százalékkal csökkenti az energiafogyasztást. A széles, akár 400 MHz-es RF sávszélesség támogatásával a Habrok képes kihasználni a fragmentált spektrumot, vagy lehetővé teszi a hálózat megosztását egyetlen antennával. Ráadásul erős RF kimenetük kiterjeszti a lefedettséget, miközben szuper energiahatékonyak. Ezek a rádiók kisebbek és könnyebbek is, így gyorsabbá és olcsóbbá teszik a hálózat telepítését.

Az ilyen energiatakarékos innovációk egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, mivel a rádiós hozzáférési hálózatok (RAN) a mobilhálózatok energiájának mintegy 80 százalékát fogyasztják. A Nokia emellett „nulla forgalom, nulla energia” megoldást kínál, amely az összes rádióerőforrást leállítja a kihasználatlan időszakokban. Bemutatták továbbá a MantaRay Energy megoldást, amely AI/ML-alapú optimalizálással növeli a rádiós hálózati szoftverek energiahatékonyságát.

A cég szintén felvonultatott innovációja a „Liquid Cooled baseband hotel site” megoldás, amely az aktív léghűtéshez képest akár 90 százalékos energiamegtakarítást biztosít a hűtőrendszerekben. A Nokia szerint ez a megoldás a szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékos csökkentéséhez is hozzájárul a hulladékhő más célokra, például épületfűtésre történő újrahasznosításával.

Gábor János, NEW technology

The post Nokia: új pénzforrást jelentenek a mobiltornyok akkumulátorai appeared first on NEW technology.

Az akkumulátorgyártás fejlesztésének érdekében, egyesített erőkkel lép fel a Siemens Digital Industries Software és a Voltaiq. A frissen bejelentett együttműködés célja, hogy a Siemens Insights Hub™ és a Voltaiq Enterprise Battery Intelligence™ egyesítse az évek során szerzett gyártási tapasztalatait, így optimalizálva a gyakran bonyolult, sok melléktermékkel járó, tovább zöldíthető területet – írja az Industrial Machinery Digest.

Az előrelépés az iparág versenyképességének a kulcsa

„A Siemens és a Voltaiq erőfeszítéseinek integrálásával ügyfeleinket abban támogatjuk, hogy felgyorsítsák a szervezetek digitális átalakulását, hozzájárulva ezzel az akkumulátorgyártás új korszakához” – nyilatkozta Raymond Kok, a Siemens Digital ügyvezető igazgatója.

„Az akkumulátoripar versenyképességének megőrzése érdekében fontos javítani az előállított termék minőségét és ezzel egy időben mérsékelni a selejt arányát” – így Tal Sholklapper, a Voltaiq vezérigazgatója és társalapítója. „Együttműködésünk a Siemensszel olyan teljes körű megoldásokat képes nyújtani, amelyek segítenek felgyorsítani az elektronikus jövő felé vezető utat.”

Soha nem látott pörgés az akkumulátorgyárakban

A világban minden korábbinál erőteljesebb igény mutatkozik az akkumulátorral működő termékekre, hatalmas járművektől a zsebünkben elférő eszközökig. A szakértői prognózis szerint 2018 és 2030 között tizennégyszeresére ugrik az akkumulátorok iránti kereslet, az előttünk álló évtizedben pedig csak az elektromosjármű-iparban ötszörösére nő az akkumulátorcellák gyártása. A megnövekedett kereslet számos kihívás elé állítja a gyártókat, illetve olyan további bonyolult feladatkörök újragondolásának kérdését veti fel, mint a minőségellenőrzést, a termelési hatékonyság, a hulladékcsökkentés és a költségek minimalizálása. Ezen kihívások kezelésében keresendő a Siemens és a Voltaiq összekapaszkodásának célja.

Kihívások és feladatok

Kihívást jelent biztosítani, hogy minden egyes akkumulátor megfeleljen a legmagasabb teljesítmény- és biztonsági előírásoknak. A gyártási körülmények közötti eltérések az akkumulátorok minőségében következetlenségekhez vezethetnek, ezért fontos a szigorú minőségellenőrzés fenntartása a teljes gyártás során. A versenyképesség megőrzése érdekében a gyártóknak optimalizálniuk kell az akkumulátorok költségeit, úgy, hogy a termék minőségén nem esik csorba.

A termelés növelése sem opció, hanem a növekvő kereslet által kijelölt út. Ez kiváltképp az elektromos járművek esetében komoly kihívás minőségi és a hatékonysági romlás nélkül. Erre lehet válasz az egységes normarendszer szerint automatizált gigaüzemek létesítése.

Tekintve, hogy az akkumulátorgyártás komplex kémiai folyamatok összessége, a gyártóknak folyamatos kihívás ezen eljárások és a keletkező hulladék mennyiségének optimalizálása. Ugyanakkor a törekvés elengedhetetlen, hiszen a költséghatékonyságot és a környezeti terhelés csökkentését is eredményezi.

Átfogó megoldást ígér az együttműködés

A Siemens Insights Hub és a Voltaiq eszközarzenálja és tapasztalata zökkenőmentes, átfogó megoldást ígér az akkumulátorcella-gyártás irányításához és optimalizálásához. Ez kiváltképp az akkumulátorgyártás kritikus, befejező szakaszában (amely a gyártási költségek és idő jelentős részét képezi) felmerülő kihívásokra ad választ, csökkentve a kockázatokat azon gyártási ciklusban, amikor ezek negatívan befolyásolnák mind a hozamot, mind a nyereségességet.

Vörös István, NEW technology

The post Karöltve optimalizálná az akkumulátorgyártást a Siemens és a Voltaiq appeared first on NEW technology.

8 milliárd dolláros beruházás keretében bővíti a Toyota az Egyesült Államokban, Észak-Karolinában akkumulátor gyártási kapacitásait, mellyel az akkumulátoros elektromos és plug-in hibrid elektromos járművek gyártási támogatása lesz a cél, megteremtve ezzel mintegy 3000 új munkahelyet. Az észak-karolinai kormányzó szerint ez a váltás tiszta energiát felhasználó gazdaságot teremt, hosszú távon támogatva a helyi közösségeket. A Toyota eddig is az elektrifikált járművek éllovasa volt (már több, mint 25 millió elektrifikált járművet értékesített világszerte), 2025-re pedig egyetlen olyan modell sem szerepel majd globális kínálatában, amely nem elérhető valamilyen részben- vagy teljesen elektromos meghajtással.

A Toyota 8 milliárd dolláros beruházással mintegy 3000 új munkahelyet teremt a Toyota Battery Manufacturing North Carolina (TBMNC) vállalatnál. Ezzel a teljes befektetés megközelítőleg 13,9 milliárd dollárra, a munkahelyek száma pedig több mint 5000-re emelkedik, ami tovább támogatja a Toyota többirányú megközelítését a járművek globális elektrifikációja terén.

Ez a beruházás növeli az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) és a plug-in hibrid elektromos járművek (PHEV) gyártását támogató kapacitást. A korábban bejelentett két BEV/PHEV akkumulátor gyártósor mellé további nyolc BEV/PHEV akkumulátor gyártósor kerül, így összesen tíz ilyen sor lesz az üzemben. Ezen túlmenően, az eredeti bejelentésnek megfelelően, az üzemben négy akkumulátorsoron  az öntöltő hibrid elektromos járművek (HEV) számára gyártanak majd akkumulátorokat. A gyártást fokozatosan növelik, a gyártósorok beindítását 2030-ig tervezik, hogy a teljes termelés elérje az évi több mint 30 GWh-t.

2021-ben a Toyota a Toyota Tsushóval közösen jelentette be az új Liberty telephelyet, amely 1,29 milliárd dolláros kezdeti beruházást jelentett be az akkumulátorgyártásra és 1750 új munkahely létrehozására. Az új beruházással a Toyota North Carolina megszilárdítja pozícióját a vállalat lítium-ion akkumulátorgyártásának epicentrumaként Észak-Amerikában. A Toyota az elektrifikált járművek úttörőjeként több mint 25 millió öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, hidrogén üzemanyagcellás elektromos és akkumulátoros elektromos járművet helyezett forgalomba világszerte. A vállalat azt tervezi, hogy 2025-re minden Toyota és Lexus modellhez világszerte elérhető lesz egy elektrifikált meghajtású opció.

Toyota

The post A Toyota új, 8 milliárd dolláros beruházással járatja csúcsra amerikai akkumulátor termelését appeared first on NEW technology.

A Pepperl+Fuchs bemutatja az új, gyújtószikramentes, jövőbiztos, 5G- és Wi-Fi 6-kompatibilis Smart-Ex® 03 okostelefont, amit teljes egészében Európában, házon belül fejlesztettek ki. A 6 hüvelykes készülék a Pepperl+Fuchs leányvállalatainak, az ECOM Instrumentsnek, mint a gyújtószikramentes mobileszközök úttörőjének, valamint az ipari táblagépek és vezeték nélküli technológiák szakértőjének számító Aava Mobile-nak kompetenciáját és know-how-ját egyesíti.

A legmodernebb Android^TM 13 operációs rendszerrel rendelkező okostelefon a legújabb műszaki szabványoknak –  például az 5G, a Wi-Fi 6 és az eSIM – is megfelel, ezért ideális felszereltséggel rendelkezik a mobilhálózat-szolgáltatók vagy cégek nyilvános és magánhálózataiban történő rugalmas, világszerte történő használatra. A nagy mennyiségű adat gyors és biztonságos átvitelének köszönhetően a felhasználók a legmodernebb kommunikációs és együttműködési funkciók előnyeit élvezhetik, mint például a távoli támogatás, a videokonferencia vagy a push-to-talk.

A Smart-Ex® 03 számos alkalmazásban jelent kiváló megoldást, például a kommunikáció, a digitális munkafolyamatok és a rendeléskezelés, az üzembiztonság, a szkennelés, az eszközkezelés, a prediktív karbantartás, a kiterjesztett valóság alkalmazások vagy az IoT-integráció területein. A feldolgozóipar, a hidrogénipar, az energiaipar vagy az akkumulátorgyártás teljes értékláncai mentén dolgozó alkalmazottak a végpontokig terjedő digitális folyamatok előnyeit élvezhetik még a veszélyes területeken is.

Az 5G műszaki szabványnak köszönhetően a Smart-Ex® 03 kiemelkedő csatlakozási lehetőséget biztosít. A technológia nagy adatsebességű, akár 10 Gbit/s hibamentes átvitelt tesz lehetővé 5 ezredmásodpercnél rövidebb késleltetés mellett.

Pepperl+Fuchs

The post Smart-Ex® 03 – a Pepperl+Fuchs új, gyújtószikramentes 5G okostelefonja a veszélyes területek jövőorientált digitalizálásához appeared first on NEW technology.

Véget ért a TECHTOGETHER+ járműipari rendezvény, melynek keretében szakmai fórum, kiállítás és mérnökhallgatói verseny is zajlott. Október 17-én rendezték meg a TECHTOGETHER+ kiállítást és konferenciát, mely 31 kiállítót, több mint 600 látogatót és 9 műszaki képzéssel is foglalkozó egyetemről több mint 300 diákot vonzott. A rendezvény keretében került sor az autopro.hu és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös szervezésében „A fenntarthatóság útján az autóipar” című konferenciára.

A konferenciát Dr. Nagy Ádám a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Iparügyekért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. A három szekcióból álló járműipari szakmai találkozón a mesterséges intelligencia gyakorlati kihívásai, a hatékonyság és a fenntarthatóság kapcsolata, valamint az önvezetés és az elektrifikáció témákban hallhatattak előadásokat és szerezhettek az alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen információkat a résztvevők.

Ami pár éve még kutatási fázisban volt, néha utópiának számított, arról most tapasztalati információkat kaptak a hallgatók. A magas költségekkel járó és nagy tudású szakemberek bevonását megkövetelő digitális és automatizációs beruházások tervezése előtt a több irányból megvilágított kérdések nagy segítséget jelentenek. Az előadóktól megtudhatták, miként alakítja át a gyártást a mesterséges intelligencia alkalmazása. Milyen hatása van az MI-nek a gazdaságosság növelésére a minőség fokozása mellett. Már a digitális twin is megnövelte a pontosságot, a kiszámíthatóságot, és költségmegtakarítási lehetőséget teremtett a vállalkozásoknak az innováció felgyorsításával. Az ipari metaverzum megkönnyíti a fizika törvényeinek a mai digitális ikreknél részletesebb modellezését új lehetőséget teremtve a gyártástervezésben. Az automatizálás tervezése során a teljes ökoszisztémát kell vizsgálni, amihez minden területre kiterjedően kapott példákat a hallgatóság.

Azt, hogy mennyire kikerülhetetlen a digitalizáció a termelésben több előadó is hangsúlyozta: a dekarbonizáció csökkentésétől, a tűzvédelem újratervezéséig minden területen meghatározóak az informatikai megoldások. Minden ilyen fejlesztés során különleges figyelmet kell fordítani a kiberbiztonságra.  A konferencián az ADAS kiberbiztonsági kihívásait is megismerhették a résztvevők.

ESG a fókuszban

Az ESG jelentés egy olyan dokumentum, amelyet a szervezet tesz közzé a nem pénzügyi teljesítményére vonatkozó lényeges információkról, magukban foglalva a különböző környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontokat. Első olvasásra ez csak egy újabb dokumentum, de a beszállítók számára egy újabb megfelelési szempontot jelent a megrendelők részéről, tehát nagyon komolyan kell foglalkozni a kérdéssel.

A fenntarthatóság és hatékonyság kapcsolata az iparban minden területen megjelenik. Már tervezési szakaszban figyelembe kell venni az új követelményeket és példákat láthattak a nézők az ökodizájn, a vontatási trendek és a termoformázás területéről. A megvalósításhoz persze szükség van a célgépgyártók magas tudására és az additív technológiák szakszerű alkalmazására is.

Akkugyártók a kiállításon és konferencián

A digitalizáció mellett a másik nagy hajtóerő a járművek hajtásának fejlődése, az elektrifikáció. Ennek járműgyártókat érintő változásairól a Magyar Suzuki Zrt.-től hallhattak előadást az érdeklődők. A sokat kritizált, de a járműipar számára nélkülözhetetlen akkumulátorgyártás zöldenergia átállási lehetőségeit és ennek aktuális kérdéseire válaszokat kaptak a résztvevők a CATL-től.

A konferencia résztvevői nem csak elméletben ismerkedhettek meg az automatizáció és robotikai kérdésekkel, hanem a helyszínen találkozhattak a Chemplex Kft., Mitsubishi Electric, Robot System Kft., SCHUNK Intec Kft. képviselőivel. Az SK On Hungary Kft. kiállítóként vett részt a rendezvényen így a hazai akkumulátorgyártás két nagy szereplőjével is találkozhattak az érdeklődők a TECHTOGETHER+ rendezvényen.

A jövőt a Techtogether rendezvényeken az új technológiák mellett az egyetemi hallgatók képviselik és így történt ez most is. A hajókat és különféle hajtású járműveket, rakétát bemutató egyetemi csapatok legújabb fejlesztéseit láthatták a nézők. A csapatok között zajló versenyt ebben az évben a BME Formula Racing Team csapat nyerte a 14 versenyző csapat közül. A második helyezett az Electric Racing Miskolc, a harmadik pedig a BME Motorsport csapata lett.

A konferencia szakmai színvonalát számtalan kiemelkedő előadó garantálta, köztük Dr. Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary Kft. Ügyvezető igazgatója, Fekete Attila, a fiREGfejlesztési vezetője, Fodor Attila, GeniuSafe GmbH Ügyvezetője, Gadácsi-Borosi Aranka a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. ECO-Design szakértője, Hajas Tamás, a Mitsubishi Electric Business Development menedzsere, Horváth Iván, a Siemens Zrt. Factory Automation Solution Csoportvezetője, Kasnya-Kovács László a Kvint-R Kft. Ügyvezető igazgatója, Kiss István az ACPS Automotive Kft. R&D vezetője, Nógrádi József a Trenkwalder Recruitment Kft. Kereskedelmi és marketing vezetője, Novák Gyula a Magyar Suzuki Zrt. Termelésért felelős operatív igazgatója és Igazgatósági tagja, Oláh István az Audi Hungaria Zrt. Motorgyártás, Mechanikus Megmunkálás vezetője, Rehák Bálint, a Bosch Rexroth Kft. Projektértékesítésért felelős vezetője, Sipos Sándor, a Chemplex Kft. Tulajdonosa, Szilágyi Balázs, a CATL Közügyekért felelős európai igazgatója, Szücs Réka, a Deloitte Magyarország Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadás Üzletágvezetője, Tóth Bálint a Nefab Packaging Hungary Kft. Ügyvezető igazgatója és még sokan mások.

A Techtogether mérnökhallgatói versenyre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, a Debreceni Egyetem Műszaki Karáról, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Neumann János Egyetemről, az Óbudai Egyetemről, a Pannon Egyetemről, a Széchenyi István Egyetemről és a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karáról érkeztek csapatok.

Techtogether

The post A siker kulcsa az alkalmazkodási képesség – fenntarthatósági példák a hazai járműiparból appeared first on NEW technology.

Napjaikban az éghajlatvédelmi célok elérésében egyre nagyobb hangsúly helyeződik a minél kisebb szén-dioxid-emissziójú technológiával előállított villamosenergia gyors ütemben és széles körben történő felhasználására. A folyamatosan növekvő villamosenergia-igények kielégítésében, a megújuló energiaforrások villamos rendszerbe történő integrációjában és az e-mobilitásban kulcsfontosságú szerepet töltenek be az akkumulátorok mint tárolókapacitások. Azonban ahhoz, hogy ezek – főleg ma az e-mobilitás szempontjából meghatározó lítiumion-akkumulátorok – beváltsák a hozzájuk fűzött nagy reményeket, komoly K+F+I tevékenységre, megfelelő környezetvédelmi háttérre és kiválóan optimalizált gyártástechnológiára van szükség. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy vajon mindez elegendő-e a fenntartható és biztonságos lítiumion-akkumulátorgyártáshoz.

Jelenleg az elektromos autók nagy részében lítiumion-akkumulátorokat használnak, mert ezek más akkumulátorokhoz képest nagyobb energiasűrűséggel rendelkeznek, több töltés-kisütés ciklus valósítható meg velük, továbbá kisebb memóriaeffektus jellemző rájuk. Ugyanakkor számos olyan kedvezőtlen tulajdonsággal (pl. túlmelegedés, robbanásveszély) is rendelkeznek, amelyek a gyártási technológiák további fejlesztését, optimalizálását követelik meg.

A lítiumion-akkumulátorok több elektrokémiai cellából épülnek fel. Ezen cellákban oxidációs és redukciós rész-folyamatok zajlanak le térben elválasztva, s a lejátszódó kémiai folyamatok hatására elektromos áram termelődik. Az elektrokémiai celláknak alapvetően négy építőkövét különböztetjük meg, melyek az anód, a katód, a két elektródot fizikailag elválasztó szeparátor és az elektrolit (1. ábra). A lítiumion-akkumulátorokban leggyakrabban grafitalapú anódot használnak, ugyanis a grafit nagy mennyiségű lítium tárolására alkalmas, a lítiumfelvételi és -leadási folyamata reverzibilisnek tekinthető, nagy az ionos és az elektromos vezetőképessége, továbbá nagy a fajlagos kapacitása. Katódként főleg lítium-vas-foszfátot (LFP) alkalmaznak, de vannak más aktív katódanyagok is, mint például a lítium-nikkel-mangán-kobalt (NMC) ötvözet. Az anód és a katód az elektrolitba merülnek, mely lítiumsókat (pl. LiPF6, LiBF4), szerves oldószereket (jellemzően alkil-karbonátokat) és különböző adalékanyagokat tartalmaz. Utóbbiak között megtalálhatók különböző égésgátlók, a szerves oldószerek bomlását megakadályozó kémiai ágensek, anód- és katódvédők, termikus stabilitásnövelők, valamint korrózió- és túltöltés ellen védő adalékanyagok. Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az e-mobilitásban kulcsszerepet betöltő lítiumion-akkumulátorok a belső égésű motorral hajtott járművek ólomakkumulátoraihoz képest sokkal komplexebbek. Mindez előrevetíti azt is, hogy a lítiumion-akkumulátorok gyártástechnológiája jóval bonyolultabb. Így az alapanyagok, a gyártásközi termékek és a késztermékek minőségellenőrzésére nagy hangsúlyt kell fektetni annak érdekében, hogy a hibás termékek gyártását elkerüljük, lecsökkentve ezzel a súlyos – akár emberéleteket követelő és jelentős környezeti károkat okozó – balesetek (pl. elektromos autó kigyulladása) előfordulását.

A következőkben számos olyan korszerű és modern analitikai módszert mutatunk be, amelyek alkalmazása nélkül nincs fenntartható, biztonságos, gazdasági és technológiai szempontból versenyképes lítiumion-akkumulátorgyártás. Az analitikai módszereknek már az akkumulátorgyártást megelőző szakaszban, a kiindulási anyagok minőségvizsgálatában is nagy szerepe van.  A katódgyártás szempontjából nélkülözhetetlen meghatározni a vezetőképességet növelő grafitadalék széntartalmát, mivel a LFP katódok hatékonysága jelentősen nő a hozzáadott széntartalom növelésével. Legalább ilyen fontos az anódgyártás során az alapanyag szén- és kéntartalmának pontos meghatározása, hiszen a kéntartalom jelentősen csökkenti az akkumulátor élettartamát. E vizsgálatokra dedikált műszerek a szerves elemanalizátorok (2. ábra), melyekben a mintát magas hőmérsékleten, oxigén és katalizátor jelenlétében inert gázáramban elégetjük. Az égés során képződő (N2, NOx, CO2, SO2, SO3 stb.) gázokat réztölteten átvezetjük, ahol a NOx vegyületek N2-né, az SO3 SO2-dá redukálódik.

A redukciós oszlopról érkező gázelegy komponenseit töltetes kolonnán elválasztjuk, majd az elválasztott komponenseket hővezetőképességi detektorral (TCD) detektáljuk. A lítiumion-akkumulátorok anódjának gyártása során szükséges az alapanyag kéntartalmának nyomnyi mennyiségben történő meghatározása, ezért ekkor a TCD helyett lángfotometriás detektort célszerű használni. Így már 1–2 mg mintából, ppm koncentráció szinten jelenlévő kénszennyezést is pontosan és reprodukálhatóan mérhetünk.

A katódgyártás során az aktív anyagot (pl. LFP) összekeverik az elektromos vezetést biztosító szénporral, szerves kötőanyagokkal és N-metil-2-pirrolidon (NMP) szerves oldószerrel. Az így kapott zagy terítését, formába öntését, szárítását, majd a kallenderezést követően előáll a katód szilárd, nyers formája, amit aztán a megfelelő alakzatra történő vágás után újabb szárításnak vetnek alá. E művelet jelentősége abban áll, hogy az NMP-t szinte maradéktalanul el kell távolítani, mert ez jelentősen csökkenti az akkumulátor teljesítményét, és lerövidíti annak élettartamát. Tehát a szárítást követően nélkülözhetetlen az oldószermaradék meghatározása, amit úgy végeznek, hogy a katódból származó mintát megfelelő szerves oldószerben, ultrahanggal támogatott körülmények között extrahálják. Az extraktumot pedig gázkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometriás (GC-MS) elemzésnek vetik alá. Az előbbiekben ismertetett minta-előkészítési eljárás időigényes, tehát mire az eredmény megszületik, addigra már akár több hibás sarzs is lejöhet a gyártósorról. Továbbá igen nagy az extraháló oldószer-felhasználása, ami miatt nem tekinthető környezetbarát megoldásnak, és abban sem lehetünk biztosak, hogy az alkalmazott extrakciós eljárás kimerítő volt-e. Az ultrahanggal segített extrakció helyett célszerű használni a GC-MS-hez online kapcsolható gőztéranalitikai megoldásokat, melyek teljesen automatizáltak, az előbbiekben említett minta-előkészítési technikánál nagyobb extrakciós hatásfokkal rendelkeznek, további előnyük, hogy a szerves oldószerigényük gyakorlatilag elhanyagolható, tehát zöld analitikai kémiai megoldásnak tekinthetők.

A katód és az anód gyártása során végzett – gyártásközi – analitikai minőségvizsgálatok mellett kiemelt fontosságú az elektrolit összetételének a vizsgálata is, aminek szerepe nemcsak a lítiumion-akkumulátorok gyártása során, hanem az elhasználódott akkumulátorok esetén is kiemelkedő. Az elektrolit gyártásközi vizsgálatának egyik módja a GC-MS analízis, mely az elektrolitban található illékony és közepesen illékony szerves vegyületek minőségi és mennyiségi elemzését teszi lehetővé. Ahogy korábban említettük az elektrolitban találhatók különböző lítiumsók, mint például a LiPF6, ami az akkumulátor üzemi hőmérsékletén instabil, melynek bomlási sebessége a hőmérséklet növekedésével nő, s bomlása során a nagyon gyúlékony PF6 képződik.  A LiPF6 bomlását elősegítik az elektrolitban szerves oldószerként alkalmazott alkil-karbonátok, ezért különösen fontos az alkil-karbonáttartalom meghatározása.

Az elektrolit gyártása során a szerves kémiai analízis mellett nagy hangsúlyt kell fektetni az ún. elemanalízisre. A modern elemanalitikai vizsgálatokban ma elterjedten használják az induktív csatolású plazma optikai emissziós (ICP-OES) és a kisebb kimutatási határok elérésére, valamint különböző (pl. spektrális) interferenciák kiküszöbölésére az induktív csatolású plazma tömegspektrometriás eljárásokat (ICP-MS). A LiPF6 elektrolitoldat elemanalitikai vizsgálata még e modern analitikai eljárásokkal is kihívást jelent, hiszen ez az elektrolit magas szén-, só- és szerves oldószertartalmú, továbbá tartalmaz az üvegeszközöket is feloldó hidrogén-fluoridot. Így az ilyen minták esetén az ICP készülékekhez speciális ködkamrák (PTFE), nagy sótűrésű porlasztók, valamint a hidrogén-fluoridos és szerves oldószeres mátrixnak ellenálló alumíniumalapú injektorok és kerámia plazmaégők szükségesek ahhoz, hogy nagy precizitású és pontosságú, illetve reprodukálható mérési adatokat kapjunk az elektrolitoldat elemösszetételét tekintve.

A lítiumion-akkumulátorok tömeges elterjedését és a gyártástechnológiák további fejlesztését még számos K+F+I tevékenység kell, hogy megelőzze a jövőben.Ehhez azonban meg kell ismernünk pontosan, hogy milyen kémiai folyamatok játszódnak le az akkumulátorokban, amihez szintén korszerű analitikai technikák alkalmazása válik szükségessé. Erre jó példa az akkumulátor élettartamának végén az elektrolitban, a LiPF6-ból keletkező foszfortartalmú degradációs termékek azonosítása, és a bomlási mechanizmusok feltérképezése.

Ennek egyik módja, hogy a használt elektrolitból mintát veszünk, majd az abban lévő ionos vegyületeket töltésük szerint ionkromatográffal (IC) elválasztjuk szerves savak és anionok szeparációjára alkalmas ioncserélő oszlopon, majd az elválasztott vegyületek minőségi azonosítását nagyfelbontású tömegspektrométerrel elvégezzük. Ilyen nagyfelbontású MS a Thermo Scientific által forgalmazott Orbitrap, melyben az ionokat azok rezonancia frekvenciái közötti különbségek alapján választjuk el. A fragmensek és a molekulaion pontos tömegének meghatározásával megadható a degradációs vegyületek szerkezete. Az így kapott kémiai információk jelentősen hozzájárulnak olyan adalékanyagok fejlesztéséhez, amelyek megakadályozzák az elektrolit összetevőinek degradációját növelve ezzel az akkumulátor élettartamát, stabilitását és megbízhatóságát.

A cikkünkben bemutatott néhány korszerű analitikai eljárás mellett még számos egyéb technika (pl. termoanalitika, glimmkisülési spektroszkópia, reológiai módszerek, pásztázó elektronmikroszkópia) létezik, amelyek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a lítiumion-akkumulátor értékláncban. Ezeket a 6. ábrán tüntettük fel.

Összefoglalásként elmondható, hogy olyan lesz a holnap lítiumion-akkumulátora, amilyen a ma lítiumion-akkumulátorgyára. Azonban mindkettőt alapjaiban meghatározzák a gyártás előtt, közben és után alkalmazott analitikai eljárások. Ne feledjük, hogy modern és korszerű analitikai módszerek nélkül nincs biztonságos és hatékony lítiumion-akkumulátor, ami nélkül nincs e-mobilitás sem!

UNICAM

The post Egy diszciplína, ami nélkül nincs biztonságos, versenyképes és fenntartható lítiumion-akkumulátorgyártás appeared first on NEW technology.

Aki október 11-12én kilátogattat a Lurdy Házba az Electrosub Konferencia és Kiállításra mind szakmailag, mind üzletileg hasznos programot választ.  Az Electrosubon bemutatkozó cégek termékei, szolgáltatásai és a konferencia programja számos megoldást kínálnak a hatékony működéshez és a fenntarthatósághoz. A szakmai témák mellett, a digitalizáció áll a középpontban, ami a fejlődés kikerülhetetlen útja.

Ingyenes belépőért a honlapon lehet regisztrálni, a belépő a kiállítás megtekintésére és a konferencia programra egyaránt érvényes.

Az Electrosubon több, mint 40 kiállító mutatkozik be, a magyarok mellett lengyel, román, olasz, angol, német cégek is. Gazdag termékkínálatuk lefedi a kiállítás tematikáját, az elektronika, elektrotechnika, digitalizáció, AI, IoT, robottechnika, automatizálás témakörét.

A konferenciaprogram pedig különösen izgalmasnak, tartalmasnak és hasznosnak ígérkezik.

Az Electrosub konferenciájához kapcsolódnak az EDIH-ek által mentorált programok. (Az EDIH-ek/European Digital Innovation Hubs, olyan Europai Uniós szolgáltató szervezetek vagy konzorciumok, amely digitális transzformációban támogatják a vállalkozásokat.)

A Data-EDIH, ami az adatvagyon-gazdálkodás, adatmenedzsment terén nyújt széleskörű szakértelmet (szakértői tanácsadást, képzéseket), október 11-én tartja programját. A program összeállításában közreműködik, többek között, az Electrosub szakmai partnere, a BME Ipar4 Technológiai Központ. A DigitalTech EDIH –konzorcium, aminek programját az IVSz szakemberei koordinálják– az üzletfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket és a kiberbiztonságot helyezi a középpontba. Választ kaphatunk olyan mindenkit érdeklő kérdésre, miszerint hogyan fejleszthetjük vállalkozásunkat és növelhetjük kibervédelmét, hogy lehetünk nagyvállalatok beszállítója, hogyan szerezzünk tőkét a növekedéshez, hogyan váljunk innovatív vállalattá.

A szekció előadásait és kerekasztal-beszélgetéseit október 12-én hallgathatják meg az érdeklődők.

A digitalizáció témaköre mellett számos szakmai előadás is szerepel a konferencia programban.

A teljesség igénye nélkül néhány kiragadott téma.

Az Electrosub gyémánt szponzora, az Endrich Bauelemente, partnerével, a Pakole Szervízzel – IoT technológiák, okos szenzorhálozatok kiépítéséről, annak széleskörü alkalmazási lehetőségeiről tart előadást.

Az FESTO előadása, a mesterséges intelligencia megjelenéséről a gépgyártásban szól. Az Electrosub bronz szponzora, az olasz Gestslabs cég témája a megbízható irányítás, a termék elvárt élettartamának és teljesítményének biztosításához szükséges összes tevékenység meghatározása.

A szintén bronz szponzor Kora Bt az akkumulátorgyártás és az elektromos autózás veszélyeiről, annak szakszerű megelőző kezeléséről prezentál. A robotika szekció nyitó előadását a digitális innovációs központ a DIH2 konzorcium szakembere tartja. A témák között szerepel még a 3D nyomtatás, ESD védelem, modern technológiák a termeléskövetésben, Ipar4.0 stb.

Találkozzunk az Electrosubon október 11-12-én a Lurdy Házban!

Bővebb információ, a kiállítók listája és a részletes konferencia program a honlapon: www.electrosub.com

The post Electrosub – a jövőt építjük appeared first on NEW technology.

A kutatók feltárták a lítium valódi alakját, olvasható az egyetem sajtóközleményében. Ez lehet az alapja az új, a jelenleginél hatékonyabb technológia születésének.

A mára életünk nélkülözhetetlen részévé vált lítiumion-akkumulátort a nyolcvanas években találta fel John B. Goodenough (1922-2023) amerikai Nobel-díjas tudós. Ez hajtja játékainkat, elektromos szerszámainkat, vezeték nélküli eszközeinket, sőt, elektromos járműveinket is.

Azonban megvan a hibája: ha az akkumulátor túl gyorsan kap töltést, könnyen kigyulladhat, felrobbanhat. Csak az idei évben eddig 100 lítiumion-akkumulátoros kerékpár robbant fel New Yorkban, 13 esetben okozva halálos sérülést.

Ezek az akkumulátorok a lítium-metál akkumulátorgyártásból származnak, amelynek még nagyobb a robbanási kockázata, mivel körülbelül dupla akkora az energiaigénye. Ezzel párhuzamosan azonban nagyobb teljesítményre is képes!

A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja nem kisebb felfedezéssel rukkolt elő, mint hogy azt állítja: elejét lehet venni a lítium-metál akkumulátorok felrobbanásának. Ez azért forradalmi, mert ha sikerül biztonságos lítium-metál akkumulátort előállítani, azzal olyan technológia születik, amely hatékonyságában háttérbe szoríthatja a piacot jelenleg uraló lítium-ionos „vetélytársát”.

A kulcs a lítium valódi alakjának feltárása. A csapat a robbanásveszély megszüntetését célzó eljárás során figyelt fel arra, hogy a lítium-metál szerkezetre jellemző forma egy „rombikus dodekaéder, egy 12 oldalú alak”, áll az egyetemi beszámolóban. Ezt a formát a Dungeons and Dragons társasjátékban használt, sajátos formájú dobókockához hasonlították.

 „Most, hogy ismerjük a lítium valódi alakját, már csak az a kérdés, hogy azt tudjuk-e úgy alakítani, hogy használhatóvá váljon az akkumulátorok biztonságosságának és teljesítményének növelése érdekében”, fogalmazta meg a következő lépést Yuzhang Li, a Nature tudományos folyóiratban is publikált tanulmány társszerzője.

Vörös István, Okosipar.hu

The post Jobb akkumulátorokat hozhat a Kaliforniai Egyetem felfedezése appeared first on NEW technology.

A világ legmodernebb technológiájú akkumulátor-újrahasznosító üzemét építi meg a szlovén Andrada-csoport Alsózsolcán, tízmilliárd forintnyi értékével ez minden idők legnagyobb szlovén beruházása Magyaországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Szlovéniában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető rámutatott: „ezzel biztosítani tudjuk azt, hogy az elektromos akkumulátorgyártás teljes egészében környezetterhelés nélkül megy végbe, és hogy az elektromos akkumulátorok újrahasznosítása is így már biztosított lesz”.

Továbbá kitért arra is, hogy az Andrada-csoport a magyarországi környezetvédelmi szabályoknál négyszer szigorúbb előírásokat tart önmagára nézve kötelezőnek.

Szijjártó Péter fontosnak nevezte a környezet tehermentesítését, és aláhúzta, hogy az erre vonatkozó technológia megszületett, mégpedig Szlovéniában, ahol az Andrada a világ legmodernebb módszerét dolgozta ki, amellyel az elektromos akkumulátorgyártás teljes mértékben „körkörössé” tehető, így a környezetet maximálisan meg lehet óvni a hulladékképződéstől.

„Jó hír, hogy ez a szlovén vállalat úgy döntött, hogy az elektromos akkumulátorok újrahasznosításához szükséges és a környezet védelmét biztosító technológiára alapuló első beruházását Magyarországon hajtja végre” – közölte.

Tájékoztatása szerint a cég ezzel a tízmilliárd forint értékű beruházással évi tízezer tonna akkumulátort lesz képes újrahasznosítani Alsózsolcán. A kormány a projektet 4,7 milliárd forinttal támogatja, ezáltal hozzájárulva kétszáz új munkahely létrehozásához.

A miniszter emellett emlékeztetett arra, hogy a világ autóipara forradalmi átalakuláson megy keresztül, s ez az elektromos átállás részben politikai döntések következménye, részben pedig környezetvédelmi szükségszerűség.

Ezzel kapcsolatban figyelmeztetett, hogy a globális károsanyag-kibocsátás nagyjából 17-20 százaléka a közúti közlekedésből származik.

„Ha a világ autóiparát nem tudjuk átállítani elektromos alapokra, akkor a környezetvédelmi céljainkat képtelenek leszünk elérni az elkövetkezendő években” – hangsúlyozta.     „Magyarország az elektromos autóipari átállásnak egy éllovasa világszinten is” – tette hozzá.

Végül aláhúzta, hogy hazánk hamarosan a világ második legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója lesz, elsősorban a nagy keleti beruházások nyomán.

„Ez egy nagyon fontos biztosítéka annak, hogy a magyar gazdaságot a következő nagyon nehéz időkben is növekedési pályán tudjuk tartani és meg tudjuk védeni a munkahelyeket” – fogalmazott.

MTI

The post Modern akkumulátor-újrahasznosító üzemet épít egy szlovén vállalat Alsózsolcán appeared first on NEW technology.

Debrecen mellett már Nyíregyházán is akkumulátorgyár megépítése van tervben. A Kelet-Magyarországot érintő fejlesztésekhez azonban magas színvonalú logisztikai munkaerő megléte is szükséges. Ennek érdekében a Nyírség fővárosában a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) kellő érdeklődés esetén Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzést indít személyes oktatás formájában, ráadásul akár már idén ősszel.

Nemcsak a nyíregyházi, de a Debrecen és Miskolc környéki érdeklődőket is várják

Évente több száz Felsőfokú Logisztikai Menedzsert képez a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE). A több évtizedes hagyományokkal rendelkező képzés ráadásul személyes oktatás formájában hamarosan Nyíregyházán is elindulhat.

„Az akkumulátorgyárak működéséhez elengedhetetlen a magas színvonalú logisztikai ismeretek megléte. Példaként csupán, az alapanyagokat a gyártási helyszínekre kell szállítani, az üzemekben precíz intralogisztikai folyamatokat kell ellátni, valamint a késztermékeket a felhasználási helyekre is el kell juttatni, ezért magas színvonalú, hatékony, integrált logisztikai rendszerekben kell gondolkodni” – mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, aki hozzátette, hogy a speciális gyártási, jelen esetben akkumulátorgyártási folyamatokhoz a megfelelő logisztikai ismeretek viszont nélkülözhetetlenek.

A logisztikai képzés célja, hogy az azt elvégző, sikeres vizsga után a gazdasági élet különböző területein, az egyes gazdasági szervezetekben logisztikai tervezési, szervezési, irányítási, valamint ellenőrzési feladatokat tudjon ellátni. Aktív résztvevőként tudjon közreműködni a vállalaton belüli, valamint a vállalat és a beszerzési, értékesítési piacai közötti integrált anyag- és információáramlás szervezésében, melyhez szorosan kapcsolódik a környezetünk védelme és a társadalmi felelősségvállalás is.  Továbbá képes legyen kapcsolatot tartani más vállalati területekkel-csoportokkal, és közreműködni a vállalati stratégia elkészítésében is, ezáltal információkat biztosítva például a vezetői döntésekhez.

Megnőhet az igény Kelet-Magyarországon a logisztikai szakemberekre

A debreceni akkumulátorgyár hírei után, a közelmúltban bejelentésre került, hogy a kínai Sunwoda Electronics gyár építését tervezi Nyíregyházán. Az autóipari akkumulátorgyártó vállalat 580 milliárd forintos nyírségi beruházása terv szerint már jövőre elindul, így hamarosan a logisztikai szakemberekre is releváns igény keletkezhet.

„A Kelet-Magyarországot érintő beruházások magas színvonalú logisztikai ismeretekkel rendelkező munkaerő-igényt generálhatnak. Ezáltal pedig megnőhet a kereslet azokra a potenciális munkavállalókra, akik efféle tudással rendelkeznek. Szeretnénk, ha ilyen szakemberekből az ország keleti részében is egyre több lenne, ezért kellő érdeklődés esetén akár már idén ősszel Nyíregyházán is Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzés indulhat” – emelte ki a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

A nyíregyházi képzésben való részvétel feltétele azonos a többivel. A jelentkezőnek rendelkeznie kell bármilyen felsőfokú, vagy logisztikai ügyintéző OKJ-s végzettséggel, azonban akkor is tud jelentkezni, ha a szakterületnek megfelelő felsőfokú oktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal, vagy 3 éves logisztikában eltöltött szakmai tapasztalattal rendelkezik.

Vizsgával zárul a közel egyéves képzés, mely akár munka mellett is elvégezhető

A közel egy év alatt összesen 14 szombati alkalommal kerül átadásra a sikeres vizsgához szükséges tananyag magyar nyelven, így akár meglévő munkahely mellett is teljesíthető. A sikeres vizsga letétele után a versenypiac által elismert szigorú sorszámú tanúsítványt kapnak a hallgatók, melyben néhány személyes adaton túl, szerepel a vizsga végső érdemjegye, valamint a 3 tagú vizsgabizottság aláírása is. A képzés során átadott tudásnak egyre nagyobb a nemzetközi elfogadottsága, így igény esetén angol és német nyelveken is kérhető róla igazolás.

A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) képzéseiről további információ kérhető az oktatas@mle.hu e-mail címen, valamint a +36 1 484 6414-es telefonszámon.

MLE

The post Az akkumulátorgyárakhoz a logisztikai ismereteknek is fel kell zárkóznia – logisztikai képzés indulhat Nyíregyházán appeared first on NEW technology.

Az EMO Hannover, a világ vezető gyártástechnológiai szakvására, 2023. szeptember 18. és 23. között kerül megrendezésre Hannoverben, Németországban. Az esemény a legmodernebb nemzetközi gyártástechnológiákat mutatja be és előretekint a jövőbeli fejlesztések felé. „Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a szakkiállítás érdemben hozzá tud járulni a magyar ipar fejlődéséhez” – mondta Martin Göbel, az EMO Hannover szervezője, a VDW (Német Szerszámgépgyártók Szövetsége) kiállítási igazgatója a 2023. május 23-án Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Magyarország az egyik állomás, a mintegy 40 ország közül, amit az EMO World Tour az év első felében virtuálisan vagy személyesen meglátogat.

A magyar gazdaság gyorsan felépült a járvány után. A bruttó hazai termék (GDP) 2021-ben jelentős mértékben, 7,1 százalékkal nőtt, de 2022-ben is az átlagosnál nagyobb, 4,9 százalékos ütemben bővült. Azonban a 2023-as évre lassulás várható többek között az Ukrajna elleni háborúból adódó nyomás miatt. Az idei évben mindössze 0,6 százalékos növekedés várható.

Az Oxford Economics, a VDW előrejelző partnere arra számít, hogy a magyarországi kulcsfontosságú ipari vállalatok 4,7 milliárd eurót fognak befektetni szerszámgépekbe az idei évben. Ennek nagy része az elektrotechnikai iparba, főleg az akkumulátorgyártásba kerül. Az autóipar és beszállítói ágazat, a gépgyártás és az élelmiszeripar is jelentős növekedést mutatott. „Az EMO Hannoveren az ipar, a kormány és a befektetésösztönző intézmények felelősei Magyarországra célzott információkat kaphatnak arról, hogy milyen technológiákat lehet alkalmazni a tervezett projektek megvalósításához” – magyarázza Göbel.

Az utolsó EMO Hannoveren, 2019-ben, már 750 szakember utazott Magyarországról a hannoveri EMO-ra. Összesen közel 120 000 látogató kereste fel a szakvásárt 149 országból. Közülük a résztvevők 51 százaléka Németországon kívülről érkezett.

A gyártástechnológia megoldásokat kínál az ipar átalakításához

A gyártástechnológia lehetővé teszi és elősegíti a műszaki fejlődést az ipari termelésben. Nélkülözhetetlen a modern és versenyképes ipar számára. A termelékenység, a minőség és a rugalmasság követelményei állnak a lista élén. A digitalizáció további lendületet ad mindhárom cél eléréséhez.

A gyártástechnológia megoldásokat kínál a meglévő ügyféloldali kihívásokra: a változó keresletre, a gyorsabb termékfejlesztésre, a kisebb tételméretekre, a rugalmasabb termelésre. „A folyamatok hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válnak. A munkafolyamatok rugalmasabbak, új értéknövelő stratégiák és üzleti modellek jelennek meg” – így jellemezte Göbel a hatásokat. Az iparnak új politikai prioritások, új törvények vagy globális megállapodások (például az Európai Zöld Megállapodás) miatt változó feltételek mellett is termelnie kell.

„Innovate Manufacturing” az EMO Hannover mottója. Egyrészről arra szólítja fel a látogatókat, hogy fektessenek be új technológiákba, másrészről ösztönzi a gyártókat, hogy mutassák be legújabb innovációikat és megoldásaikat a vásáron.

A jövőbeli kilátások a jelenlegi iparági kihívásokra fókuszálnak.

A gyártástechnológia az ipari átalakítási folyamat közepén tart, de egyben része is a megoldásnak. Ez az EMO Hannover 2023 „Future Insights” témája. A The Future of Business új piacokra, új üzleti modellekre, lehetőségekre, a vállalaton belüli innovációs kultúrában rejlő potenciálra, az agilis módszerek bemutatására, a módszertani tudás fejlesztésére, valamint a munkamódszerek változására összpontosít. Ebben az értelemben az EMO Hannover jelentős tudásterületet képvisel a vállalatok számára, nemcsak a technológia, hanem a szervezetek, stratégiák és módszerek terén is.

The Future of Connectivity az Ipar 4.0, az Industrial Internet of Things (IIoT), a digitális üzleti modellek, a prediktív karbantartás, a gépi tanulás, a kapcsolódás, az interoperabilitás, a mesterséges intelligencia, valamint a kiterjesztett és virtuális valóság alkalmazásainak trendjeit foglalja magában. Az informatikai és szoftvermérnöki területek most már kulcsfontosságú tényezők a gyártástechnológiában, az adatbányászat pedig lehetőséget nyújt új üzleti modellek számára. A kapcsolódás az alapja a függőleges hálózatépítésnek a gyárban, valamint a vízszintes hálózatépítésnek a beszállítókkal és ügyfelekkel a teljes értéklánc mentén. Az EMO Hannover 2023 mindkettőt bemutatja, és új kiállítási fókuszt kínál az IoT termelésben. „Ezzel szeretnénk összekapcsolni a Digitális Gyár minden aspektusát” – mondja Martin Göbel a VDW-től.

A hálózatépítés fontos alapjai a nyílt interfész szabványok, amelyek lehetővé teszik a különböző gépek, eszközök és szoftverek közötti kommunikációt. Németországban már több éve támogatják és nemzetközileg teszik ismertté az OPC UA alapú Globális Gyártási Nyelv fejlesztését az Umati márkanév alatt. Emiatt nagy érdeklődés övezi világszerte. Több mint 300 nemzetközi partner több mint tíz iparági szektorban egyesítette erőit a fejlesztés előmozdítása érdekében. Ezek magukban foglalják a vállalatokat, konzorciumokat, szövetségeket és kutatóintézeteket, amelyek a gyártástechnológiát használó nemzetközi felhasználók érdekeit szolgálják.

Az élő Umati bemutató az EMO Hannover 2023-on lenyűgöző áttekintést nyújt az elért előrehaladásról. Az EMO Hannover 2023 élőben mutatja be különböző gyártókkal és rendszerekkel, hogyan működik a hálózat a gyártól az IT-struktúráig, és megmutatja, hogyan lehet optimalizálni a termelést az adatok segítségével.

Végül, a The Future of Sustainability  a fenntarthatóság integrációjával foglalkozik, ami manapság az egyik legégetőbb kérdés, már a beruházások tervezési fázisában is. „Megelőzés fontosságát, megoldásokat és koncepciókat mutatnak be az erőforrás-megtakarításban és a klíma-semleges termelésben, a körkörös gazdaságban, a körkörös értékteremtésben, az energiahatékony termelésben, a fenntartható ellátási láncokban és a biztonságos munkahely tervezése terén” – mondja Göbel, amikor ezekben az EMO Hannover hozzájárulásáról beszél. A Future of Sustainability in Production Area , az egyéni kiállítók mellett, részletesebben is megvizsgálja a termelést, és kapcsolatot teremt a tudományos megközelítés és a gyakorlati megvalósítás között. A fókusz az energiahatékonyságra helyeződik, amely eddig viszonylag elhanyagolt téma volt, de mégis óriási potenciállal bír.

Széles beszállítói kínálat a magyar vásárlóknak az EMO Hannover 2023-on

Magyarország szinte teljes egészében importálja az általa szükséges gyártástechnológiát. A legfrissebb adatok szerint ezeknek a gépeknek az értéke Magyarországon 270 millió euró. A fő szállítók Németországból, Kínából, Törökországból, Olaszországból és Tajvanról érkeznek. Csak ezekből az országokból már közel 900 kiállító regisztrált az EMO Hannover 2023-ra. Összesen több mint 1500 kiállító jelentkezett a rendezvényre 43 országból. A magyarországi látogatókat tehát a teljes értéklánc mentén a legjobb beszállítók átfogó termékkínálata várja. „Pontosan ezért az EMO Hannover a megfelelő platform ahhoz, hogy ezeket közvetlenül összehasonlíthassuk és értékelhessük, és szükség esetén kompetens partnereket is találjunk, mert a szakvásár a teljes értéklánc mentén széles körben helyezkedik el, és a teljes globális választékot bemutatja” – zárja Göbel.

EMO Hannover

The post A nemzetközi gyártástechnológia újdonságai az EMO Hannover 2023-on appeared first on NEW technology.

A Yamazaki Mazaki az idei EMO-n teljeskörűen bemutatja a modern megmunkálás jövőjét, amelyek lehetőséget biztosítanak ügyfeleinknek a termelékenység és a eredményesség növelésére.

Idén a Mazak standját a 15-ös csarnokban a B14-es standon lesz megtalálható, ahol összesen 19 gépet – szerszámgépeket és – lézervágó berendezéseket –  és 12 automatizációs rendszert többféle géptípushoz, szoftveres megoldásokat és a Smooth Ai vezérlőszoftver újdonságait mutatjuk be, emellett élőben tekinthetik meg gépeinket megmunkálás közben. A Mazak jóvoltából látogatóink ingyenesen regsiztrálhatnak maguknak jegyet, illetve egyeztethetnek időpontot értékasítőinkkel az alábbi linken: https://discover.mazakeu.com/hu/emo23/.

A Mazak jövőképének központi eleme, hogy megoldásokat kínáljunk az ügyfeleink előtt álló fő kihívásokra mint például a termelékenység javítása a szakképzettség hiánya, az energiaárak, a bérinfláció, a megnövekedett verseny, illetve a környezetvédelemre való összpontosítás. Technológiai megoldásainkkal és szolgáltatásainkkal segítünk, ügyfeleinknek, hogy könnyen vegyék ezen akadályokat és még magasabb teremlékenységet érjenek el.

A Mazak – többek között – olyan belépő szintű gépeket fog bemutatni a kiállításon, melyek képesek hatékonyan növelni a termelékenységet, az eredményt, és a versenyképességet és kiemelt témaként a Mazak technológiáit az új felhasználók számára. Az Egyesült Királyságban gyártott és kifejezetten európai szerszámgép-felhasználók számára kifejlesztett belépő szintű gépek közé tartozik a CV5-500 5-tengelyes megmunkálóközpont és az új VCE-500 függőleges megmunkálóközpont, amelyek a kivételes termelékenységet rendkívül versenyképes árfekvéssel ötvözik. Emellet a standunkon lehetőségük lesz megtekinteni a nagy teljesítményű esztergáinkat is a QTE sorozatból.

A termelékenység növelését, valamint a képzettségi hiány és a növekvő bérek hatását mérséklő automatizálási rendszerek szintén kulcsfontosságú részét képezik a Mazak jövőképének. Összesen 12 integrált automatizálási megoldás kerül bemutatásra a helyszínen, amelyek a gépek megnövekedett üzemidejét, nagyobb termelési rugalmasságot, jobb kezelői kihasználtságot és csökkentett költségeket biztosítanak – a megtérülés és a jövedelmezőség növelésének célja érdekében. A standon megtalálhatóak lesznek az egyszerűen programozható gépkezelő robotok és a kifinomultabb automatizálási rendszerek, mely gyakran változó és kis darabszámú munkadarabok esetén, illetve 5-tengelyes megmunkálóközpontokhoz is jól használhatóak.

A Mazak új megmunkálási megoldásokat is prezentál a gyorsan növekvő iparágak számára, mint például az elektromos járművek akkumulátorgyártása, bemutatva az új FSW-460V-t, egy hibrid gépet, amelyet elsősorban automatizált dörzshegesztésre terveztek, miközben kiváló forgácsolási képességekkel rendelkeznek. Kiállításra kerül egy új gép a VCN függőleges megmunkálóközpont sorozatból, melyet nagy sebességű megmunkálási technikákhoz terveztünk és Mazak Ultraspindle-el is felszereltünk.

Ezen kívül megtekinthetik a Mazak legújabb lézervágó berendezését az OPTIPLEX 3015 NEO-t a Laser Beam Shaping Technology-val, MCT 3 vágófejjel és olyan intelligens funkciókkal, mint az Auto Nozzle Changing és az Auto Focus Distance.

A stand látogatói közelebbről is megismerhetik a Mazak iCONNECT-et, egy új digitális szolgáltatást a már meglévő Mazak ügyfelek számára, olyan ingyenesen elérhető szolgáltatásokkal, mint a hasznlati útmutatók és az e-learning, továbbá a külön előfieztési díjért elérhető a Machine-2-Mazak (M2M) szolgáltatás.  AZ M2M szolgáltatás lehetővé teszik az állandó gépfelügyeletet, a prokatív karbantartásokat, beleértve a távoli támogatást a problémák detektálására, távoli optimalizációt a megmunkálási folyamatokra az állásidő csökkentésére, ahogyan összeköti a géepfelhasználókat a Mazak kollégáival.

Az idei év a 40. évfordulója a zászlóshajónak számító INTEGREX gépcsalád bemutatásának, ezért kiemelt helyen mutatjuk be az EMO-n a gép által nyújtott kiemelkedő termelékenységet, és a széleskörű felhasználhatóságot alkalmazásokon, munkadarabokon és szektorokon. Több INTEGREX gép lesz megtekinthető standunknál amelyek demonstrálják gépeink produktívitását , a könnyű automatizálást és a fogaskerék megmunkálást.

A környezettudatos gyártás szintén kulcsfontosságú téma lesz, és az alacsonyabb költségű alkatrészgyártás gyakorlati technológiáira összpontosít, beleértve az Energy Dashboard-ot és a digitális szolgáltatásokat amivel vásárlóink  követhetik az energiafelhasználásukat és ezzel csökkenteni tudják a CO2 kibocsátásukat. Megtekinthetők lesznek olyan gépek is amelyek a cégünk 2030-as környezeti hatékonyságát megnégyszerezik a 2010-es hatékonysághoz viszonyítva.

Richard Smith a Yamazaki Mazak európai regióigazgatója úgy nyilatkozott: „A célunk az EMO 2023-as kiállításon, hogy a látogatóknak egy teljes képet mutassunk a modern gyártásról, amely inspiráló lehet a legkisebb üzemektól a legnagyobb gyárakig. A szemléletünk, hogy a technológia hogyan segíthet enyhíteni a gyártókra nehezedő nyomást és egy járhatóbb utat mutat a nagyobb produktivitás, a versenyképesség, és profitabilitás lehetőségére.

A mi jelszavunk a „Discover More” (Fedezz Fel Többet) mindez azért mert gépeink a valaha legproduktívabb, legmegfizethetőbb, és legfentarthatóbbak gépek a Mazak történetében. Technológiánk  tökéletesen alkalmas az automatizációra és olyan iparágvezető támogató szolgáltatás csomagot is biztosítunk Ügyfeleink számára, amivel több üzemidőt és gyorsabb megtérülést biztosítsunk. Szeretettel várunk a standunhoz mindenkit szerte Európából, hogy bemutathassuk széles technológiai palettánk ami megvátoztatja a gyártási műveleteiket.

Ha regisztrálni szeretne az ingyenes jegyekért a Mazak jóvoltából, vagy időpontot foglalni a Mazak értékesítőihez, akkor az alábbi linken teheti ezt meg: https://discover.mazakeu.com/hu/emo23/.

mazakeu.hu

The post A Mazak bemutatja a modern gyártási technológiák jövőjét a 2023-as EMO-n appeared first on NEW technology.

A Leadec, a világ vezető globális szolgáltatási szakértője 2023.05.31. napjával felvásárolta a FISS Automatika Kft.-t. A Leadec az akvizícióval tovább bővíti magyarországi jelenlétét, valamint erősíti kompetenciáit az elektrotechnika és az automatizálás területén.

„A FISS Automatika felvásárlásával a Leadec Csoport már Debrecenben is képviselteti magát. A csapat kiváló műszaki szakértelemmel rendelkezik, és évek óta sikeresen dolgozik együtt vegyipari, gyógyszeripari és kőolajipari ügyfelekkel” – mondta Georgi Tschumburidse, a Leadec európai igazgatótanácsának tagja.

A FISS Automatika Kft.-t 2010-ben alapították és mintegy 90 munkatársat foglalkoztat. A vállalat a villanyszerelés, az erősáramú elosztás, a mérés- és szabályozástechnika, a speciális gépek gyártása és az épületautomatizálás területein van jelen, illetve rendelkezik egy modern, kapcsolószekrények gyártásával foglalkozó műhellyel is.

A gyárak szolgáltatási szakértője

„Örülünk, hogy a FISS Automatika Kft. egy nagy, nemzetközi vállalat részeként sikeres jövő elé néz. Egyesített szakértelmünkkel új ügyfeleket nyerhetünk meg Debrecenben és környékén, így tovább bővíthetjük szolgáltatási portfóliónkat” – mondta Bényei János és Eszenyi István, a FISS Automatika Kft. tulajdonosai.

A Leadec közel 30 éve van jelen Magyarországon. „A mi vállalatunk gondoskodik arról, hogy ügyfeleink gyárai – amelyek többsége az autóiparban tevékenykedik – zökkenőmentesen működjenek. Tevékenységünk központjában az elektromos és gépészeti kivitelezés, a műszaki és infrastrukturális létesítményfenntartás, a logisztika, a műszaki takarítás és további egyedi szolgáltatások állnak” – fejtette ki Dákai Ferenc, a Leadec Magyarország ügyvezető igazgatója. A magyar leányvállalatnál nyolc különböző telephelyen mintegy 700 munkatársunk dolgozik közvetlenül az ügyfelek gyáraiban.

„A magyar gazdaság évek óta kedvező fejlődést mutat, különösen a feldolgozóipar terén. A térségbe vetett nagy bizalmat mutatják a legutóbbi nagyszabású projektek az autóipar és az akkumulátorgyártás területén, mint például a BMW új járműgyára, ahol majd nagyfeszültségű akkumulátorok is összeszerelésre kerülnek” – tette hozzá Markus Glaser-Gallion, a Leadec vezérigazgatója. „Ezért különösen örülünk, hogy tovább erősödhetünk Magyarországon, és támogathatjuk ügyfeleinket a gyár teljes életciklusa során”.

Leadec

The post A Leadec megvásárolja a FISS Automatika Kft.-t appeared first on NEW technology.